223 talált cikk az ingatlan értéke kifejezésre

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás, a fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?

Kérdés: Egy magyar zrt. ingatlant értékesített. Az értékesítés során a felek megállapodtak, hogy a vevő ilyen kérésére az eladó megtéríti a vevő által – a tranzakciót terhelő – vagyonszerzési illetéket. Vagyis a vevőnek keletkezett egy kötelmi igénye az eladóval szemben. Az eladó – biztosra véve, hogy a vevő élni fog ezzel az igényével – az eladás évében a költségek passzív időbeli elhatárolásaként könyvelte a vevő felé megtérítendő illeték teljes összegét. Ugyanakkor a vevő sosem élt ezen megtérítési igénnyel. A szerződés alapján fennálló igény pedig időközben elévült. Azaz a költség korábbi passzív időbeli elhatárolása valójában sosem jelentkezett valódi fizetendő költségként. Mi a helyes eljárás a passzív időbeli elhatárolás feloldására? A feloldáskor ez az összeg eredményt növelő (egyéb bevétel) vagy költséget csökkentő (egyéb ráfordítást csökkentő) összeg lesz?

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. Három saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül az önkormányzattól ingyenesen használatba kapott ingatlanokat üzemeltet, amelyeken jelentős beruházásokat végzett el a társaság, amelyeket aktiválta idegen ingatlanon végzett beruházásként, és a 12. számlacsoportban tartja nyilván. A három db saját tulajdonban lévő ingatlan könyv szerinti értéke és piaci értéke jelentősen eltér, ezért a társaság élni kíván az értékhelyesbítéssel. A számviteli politikánk szerint: "Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanokon értékhelyesbítést leghamarabb 5 év elteltével számol el. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközként tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítés megállapításának módja az ingatlanokra vonatkozóan az alábbi: 5 évenként értékbecsléssel támasztjuk alá, a közbenső években a KSH által közzétett építőiparra vonatkozó indexszel korrigálgatjuk a piaci értéket. Amennyiben a műszaki szakértő nem vette figyelembe, úgy a piaci értéket csökkentő tényezőként vesszük figyelembe a tulajdoni lapon kimutatott jelzálog összegét. Az ingatlan nettó értéke és a piaci értéke közötti különbözetet mutatjuk ki értékhelyesbítésként. Társaságunk csak a saját ingatlanjait szeretné értékhelyesbítéssel kimutatni, az ingyenes használatba kapott ingatlanokon végzett beruházásokat nem. Megfelelő-e ehhez a számviteli politika ide vonatkozó része, igényel-e módosítást, illetve megteheti-e társaságunk, hogy a 12. számlacsoporton belül csak a 3 saját ingatlant értékeli, és az idegen ingatlanon végzett beruházásokat nem?

Kérdés: A cégcsoportba tartozó kapcsolt vállalkozások belföldi illetőségű, társasági adó alanyaként működő cégek. A felek adásvételi szerződés keretén belül értékesítettek telephelyi ingatlanokat. A vevő az ingatlanokat a későbbiek során az eladó részére bérbe adja. Az értékesítést megelőzően az ingatlanok szokásos piaci árának megállapítása céljából az eladó az ingatlanok értékét ingatlanszakértővel felbecsültette. A kapcsolt féllel megkötött szerződésben értékesítési árként az ingatlanok könyv szerinti értékét szerepeltetik, amely alacsonyabb az ingatlanszakértő által meghatározott szokásos piaci árnál. Az alkalmazott ellenérték következtében az eladó adózás előtti eredménye kisebb lesz, mint a szokásos piaci ár (az ingatlanszakértő által megállapított érték) alkalmazása mellett lett volna, ezért a különbözettel – a transzferár nyilvántartásával megegyezően – az eladó a tárgyévben meg fogja növelni a társasági adó alapját [Tao-tv. 18. § (1) bek. b pontja]. A különbözet jelentős, melynek a társaságiadó-vonzata is jelentős. A vevő esetében hogyan lehetne a kapcsolt fél, az eladó által növelő tételként érvényesített különbözet összegét a társasági adózás előtti eredményt csökkentő jogcímként érvényesíteni a társasági adóban, figyelembe véve azt a tényt, hogy a gazdasági esemény ingatlanbeszerzésre irányult (közvetlenül eredményhatása nem jelentkezik), valamint a különbözetet a könyviteli elszámolásaikban nem érvényesítik?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést köt egy kivitelezővel útfelújításra. Az útfelújítás során a más tulajdonában lévő helyrajzi számon is elvégzik az útbekötést. Az önkormányzat kifizeti a kivitelezés teljes költségét, majd a másik tulajdonosnak (különmegállapodás alapján) továbbszámlázza a kivitelező által kiszámolt, rá jutó beruházás költségét. Helyesen jár-e el az önkormányzat, ha az idegen tulajdonra jutó rész beruházási értékét beruházásként könyveli, és a továbbszámlázást ingatlan értékesítéseként vagy pedig közvetített szolgáltatásként kellene-e könyvelni, mind a kiadási (K335), mind a bevételi (B403) oldalon?

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Kérdés: Cégünk felszámolásból megvásárolt ingatlan továbbértékesítésével foglalkozik. Az ingatlant a könyveiben az áruk között mutatja ki. Az ingatlanhoz kapcsolódó reklám, ingatlanügynök díja, gázszámla, kertgondozás, lomtalanítás stb. költsége része a bekerülési értéknek (ezt is a 26-ba könyvelem), vagy külön költségnemekre, és értékesítéskor rendezem. Kérem a kontírozást bemutatni!

Kérdés: Az adott cég vásárolt egy új lakóingatlant 5% áfatartalommal 2021-ben, az áfát levonásba helyezte. Az eredeti szándék az volt, hogy bérbe adja az ingatlant, de végül nem tudta, ezért 2022. év elején úgy döntött, hogy értékesíti azt. A tárgyi eszközök közül megtörtént az átsorolás az áruk közé 2022. év elején. 2022. év végén a beszámolóban az áruk között kerül kimutatásra készletként az ingatlan. 2023. évben eladásra kerül az ingatlan, amely még újnak minősül, mert a használatbavételi engedély véglegessé válását követően még nem telt el a 2 év. Értékesíthető-e az ingatlan 5% áfatartalommal?

Kérdés: Műemlék ingatlan, helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan felújításának elszámolása, valamint a kedvezmények igénybevételének lehetősége kapcsán kérdezem: Adott egy társaság, amelynek egyik tagja vásárolt egy védelem alatt álló műemlék ingatlant. Ennek felújításához kér segítséget a társaságtól. Milyen lehetősége van a társaságnak? Elszámolható-e költségként, valamint a társasági adó elszámolásánál csökkentheti-e az adózás előtti eredményt?

Kérdés: Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?