Találati lista:
41. cikk / 1333 Telekegyesítés, épületátalakítás költségei
Kérdés: A vállalkozás 3 db telket és rajta lévő 2 épületet (irodaházat) vásárolt. Külön értéken került a telek és épület aktiválásra, külön helyrajzi számonként. Az épületet használatba vették, ingatlan-bérbeadás céljából. Később telekegyesítés történt, valamint a két épület is egyesítésre került, egy helyrajzi szám alá. A társaság az épületet átalakítja, bővíti, amelyre építési engedélyt is kértek. Helyes-e, ha az alábbi munkákat az újraépített épület bekerülési értékébe kerülnek beszámításra: területrendezési munka, belső bontási, tereprendezési munkák, ezzel kapcsolatos konténerbérleti díj, bontási anyag elszállítása, irodaház-tervezés költségei. A belső bontási és tereprendezési munkák áfával kerültek számlázásra külső vállalkozó által, az építési engedélyt követően pedig a bontás, szerkezetépítés fordítottan.
42. cikk / 1333 Osztalékfizetés ingatlan átadásával
Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?
43. cikk / 1333 Bérleti díj részeként közös költség fizetése
Kérdés: A kft.-adóalany egy magánszemélytől ingatlant bérel. A helyiség bérleti díja mellett az ingatlan tulajdonosát terhelő társasházi közös költséget is a bérleti díj részeként meg kell fizetni. A közös költség dokumentálása során a társasházi közgyűlés határozatából kiderült, hogy a társasháznak fizetendő közös költség egy hányada a felújítási alapba kerül. Elszámolható a bruttó bérleti díjjal szemben a felújítási alapra jutó közösköltség-hányad?
44. cikk / 1333 Értékesített ingatlan átadása előtt fizetett összeg
Kérdés: Egy ingatlan 2024. november 30-ával értékesítésre került úgy, hogy a vételárat 2024. december 31-ig kell kifizetni, és az ingatlan a szerződés szerint a vételár kifizetésének napjával kerül a vevő tulajdonába. A szerződés kaucióról vagy előleg megfizetéséről nem szól. A vételárat 2024. december 28-ával kifizették, a tulajdoni lapra ugyanezen időponttal bejegyezték a vevő tulajdonjogát. A tényleges birtokba adási jegyzőkönyv felvétele és aláírása még nem történt meg, amelyre várhatóan csak 2025 februárjában kerül sor. A NAV felé azt a kérdést tettem fel, hogy mi az értékesítés teljesítési dátuma a számlán. A válasz szerint a teljesítés dátuma majd a birtokba adási jegyzőkönyv aláírásának dátuma lesz, ami azt jelenti, hogy a számla nem állítható ki december 28-án, mert akkor még nem ismert a teljesítés napja. A fentiek könyvelése mind az eladó, mind a vevő oldaláról gondot okoz számomra, mert az kétségtelen, hogy az ingatlan már nincs az eladó tulajdonában, tehát nem szerepelhet a vagyonában, és fordítottan a vevőnél is igaz, hogy nem valós, ha az ingatlan értéke (nála a jelentős vételár összege) nincs 2024. évi vagyonként kimutatva. Mit kell könyvelni 2024. december 28-án mind az eladónál, mind a vevőnél, illetve majd 2025 februárjában, és milyen bizonylat alapján?
45. cikk / 1333 Végelszámolásnál az ingatlan kivitele a kft.-ből
Kérdés: A 9761. kérdésre adott válaszban (SZL 517. lapszám, 2024. 12. 12.) említették, hogy ingatlant nem lehet a vagyonfelosztáskor kiadni, amelyet törvényileg tilt a számviteli törvény. Megtennék, hogy részletesen leírják, hogy mely szakasz tiltja, illetve ha más törvénnyel együttesen értelmezhető a tiltás, akkor a teljes képet bemutatják, hogy mi alapján tiltott az ingatlan vagyonfelosztás során történő kiadása?
46. cikk / 1333 Gyártóüzem értékcsökkenése
Kérdés: Szeretnék segítséget kérni egy gyártóüzem számviteli, illetve adó szerinti értékcsökkenése mértékének, módjának a meghatározásában. Az üzem palackozott vizet állít elő, bérelt ingatlanban található, a gyártósor és egyéb üzemi eszközök részben bele vannak építve az ingatlanba. Milyen értékcsökkenési módot (lineáris vagy teljesítményegység-alapú) javasolnak elszámolni az üzemre/gyártósorra? Amennyiben lineáris, milyen mértékkel kellene – mint bérelt ingatlan értékcsökkenése, vagy esetleg másként?
47. cikk / 1333 Irodaház átalakítása
Kérdés: Cégünk tulajdonában áll egy irodaház. Egy részét a cég használja, a többi iroda pedig bérbe van adva. Az egyik bérlő kiköltözése után átalakításra került az általa bérelt terület. A raktárból ügyféltér készül, a folyosó egy része irodává alakul át, illetve két nagy irodából egy-egy apartman kerül kialakításra, amelyet szálláshelyként üzemeltetne tovább a társaság. Az átalakítások teljes költsége beruházásként kerül elszámolásra, mivel az egyes helyiségek funkciója is változik. A teljes költséget az épületre kell ráaktiválni, vagy esetleg (különös tekintettel a két lakásra) külön-külön kellene nyilvántartásba venni a helyiségek aktivált értékét?
48. cikk / 1333 A bérleti díj a bekerülési érték része?
Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás során az aktiválás időpontjáig havonta fizetett bérleti díj aktiválásra kerülhet-e a bekerülési érték részeként az Szt. 47. §-a alapján, vagy igénybe vett szolgáltatásként számolandó el a költségek között? A vállalkozás vendéglátóegységet alakít ki egy régóta üresen álló, leromlott állagú gazdasági épületben. A vendéglátóegység nyitása a teljes körű felújítást követően fog megtörténni. A bérbeadó nem téríti meg a felújítás költségeit.
49. cikk / 1333 Bérelt ingatlanon végzett munkák minősítése
Kérdés: A közjegyzői iroda egy műemléki házban bérel irodát, itt elvégeztetett különböző munkálatokat: a meglévő ablakkeretekben a külső üveget kicserélte többrétegű üvegre, az eredeti hagyományos volt. Továbbá, mivel nagyon vizesedik az épület, először hullámkezeléssel kiszívták a vizet a vakolatból, és utána 1 m magasságban leverték a vakolatot, és kicserélték légző vakolatra. Ezek közül melyik minősül felújításnak vagy karbantartásnak?
50. cikk / 1333 Külföldi szolgáltatás díjának elszámolása
Kérdés: Egy belföldi társaság építőipari generálkivitelezői és ingatlanfejlesztési tevékenységet folytat, amelynek célja, hogy tevékenységi körét horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházások irányába bővítse. Ennek érdekében megbízott egy horvát adóalanyt, akinek horvátországi helyismeretét és tapasztalatait felhasználva szeretne belépni a horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházások területére. Ezért a horvát adóalany horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházásokat kutat fel, különféle szolgáltatást nyújt (pl. felkutatott beruházás tervezése, üzleti koordinációja, szakmai, jogi, műszaki és pénzügyi tanácsadás, kockázati tényezők figyelése és azonnali vezetői szintű figyelemfelhívás stb.) és többletinformációkat szolgáltat a magyar társaság részére. A fentiekkel összefüggő szerződés szerinti szolgáltatás díját mely számlaosztályban kell kimutatni a magyar társaságnál?
