1279 cikk rendezése:
51. cikk / 1279 Telephelyi ingatlanok értékesítése – kapcsolt vállalkozások
Kérdés: A cégcsoportba tartozó kapcsolt vállalkozások belföldi illetőségű, társasági adó alanyaként működő cégek. A felek adásvételi szerződés keretén belül értékesítettek telephelyi ingatlanokat. A vevő az ingatlanokat a későbbiek során az eladó részére bérbe adja. Az értékesítést megelőzően az ingatlanok szokásos piaci árának megállapítása céljából az eladó az ingatlanok értékét ingatlanszakértővel felbecsültette. A kapcsolt féllel megkötött szerződésben értékesítési árként az ingatlanok könyv szerinti értékét szerepeltetik, amely alacsonyabb az ingatlanszakértő által meghatározott szokásos piaci árnál. Az alkalmazott ellenérték következtében az eladó adózás előtti eredménye kisebb lesz, mint a szokásos piaci ár (az ingatlanszakértő által megállapított érték) alkalmazása mellett lett volna, ezért a különbözettel – a transzferár nyilvántartásával megegyezően – az eladó a tárgyévben meg fogja növelni a társasági adó alapját [Tao-tv. 18. § (1) bek. b pontja]. A különbözet jelentős, melynek a társaságiadó-vonzata is jelentős. A vevő esetében hogyan lehetne a kapcsolt fél, az eladó által növelő tételként érvényesített különbözet összegét a társasági adózás előtti eredményt csökkentő jogcímként érvényesíteni a társasági adóban, figyelembe véve azt a tényt, hogy a gazdasági esemény ingatlanbeszerzésre irányult (közvetlenül eredményhatása nem jelentkezik), valamint a különbözetet a könyviteli elszámolásaikban nem érvényesítik?
52. cikk / 1279 A visszapótlási kötelezettségbe mi számítható be?
Kérdés: Önkormányzatunk vagyonkezelésbe adta ingatlanjainak egy részét államháztartáson kívülre. Visszapótlási kötelezettséget írtunk elő. A vagyonkezelő beruházást hajtott végre. Ha térítésmentesen átadja, akkor áfafizetési kötelezettség merül fel, mivel a beruházás során a vagyonkezelő visszaigényelte az áfát. Megteheti-e a vagyonkezelő, hogy nem adja át az önkormányzatnak a beruházás értékét az aktiválást követően térítésmentesen? Ha nem adja át térítésmentesen, akkor lehet-e csökkenteni a vagyonkezelő visszapótlási kötelezettségét?
53. cikk / 1279 Kamatmentes kölcsön külföldön lévő lakás felújítására
Kérdés:
Az Szja-tv. 72. §-ával kapcsolatban kérném a segítségüket: Tudunk-e kamatmentes kölcsönt adni a dolgozónknak (egyéb feltételek megléte esetén), ha a Szlovákiában lévő ingatlanjának felújítására kéri azt? A 72. § (5) bekezdés a) pontja lakás vásárlása esetén nevesíti, hogy belföldi legyen, de a b)–e) pontokban ez a kitétel nem szerepel.
54. cikk / 1279 Más ingatlanán létesített kerítés költségeinek átvállalása
Kérdés:
Az erdőgazdálkodó, mint a terület vagyonkezelője, és a vadgazdálkodó, mint a terület haszonbérlője megállapodnak abban, hogy a vadkár ellen az erdősítést védő, azaz nem vadászati célú vadvédelmi kerítések megépítése, karbantartása, bontása az erdőgazdálkodó feladata. A kerítések fenntartásához a vadgazdálkodó éves hozzájárulási díjat fizet az erdőgazdálkodónak, az új kerítések létesítési költségének 50%-át pedig átvállalja. Az új kerítések létesítését a felek úgy számolják el, hogy a beruházás költségének 50%-át az erdőgazdálkodó átszámlázza a vadgazdálkodónak, majd 50-50%-os értéken a kerítést külön-külön eszközként nyilvántartásba veszik. Helyes ez az elszámolás? Szerepelhet-e egy kerítés egyszerre két társaság nyilvántartásában? Ha nem, akkor hogyan kellene szabályosan eljárni?
55. cikk / 1279 Ingatlan szerzési időpontja az ajándékozási szerződés visszavonásakor
Kérdés: Kérdésem ingatlanmegszerzés időpontjának meghatározására vonatkozik. A szülők 2005-ben vásárolt ingatlanjukat gyermeküknek ajándékozták 2015-ben. Az ajándékozási szerződést 2023-ban visszavonták, semmissé tették. Az ingatlan tulajdonjoga visszaszállt az eredeti tulajdonosokra, azaz a szülőkre. A szülők 2024-ben értékesíteni kívánják az ingatlant. A személyijövedelemadó-kötelezettség szempontjából mi lesz az ingatlan megszerzési ideje? Az eredeti vásárlás ideje, azaz 2005? Vagy a megszüntetett ajándékozási szerződés befolyásolja ennek megállapítását?
56. cikk / 1279 Bérelt ingatlanon végzett felújítás kivezetése
Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)
57. cikk / 1279 Telekösszevonás utáni adózás, nyilvántartás
Kérdés: X úrnak volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú 500 négyzetméteres telke, amin nincs ház (így az 1 M Ft-ot ér), és a vele szomszédos Y Kft.-nek volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú, szintén 500 négyzetméteres telke, amin viszont áll egy ház (így az többet, pl. 5 M Ft-ot ér). A telkeket összevontuk, lett egy új nagy, 1000 négyzetméteres telek, amelyre be lett jegyezve területarányosan (nem pedig értékarányosan!) 1/2 arányban X úr és 1/2 arányban Y Kft. tulajdonjoga. X úrnak keletkezik-e bármilyen adózási kötelezettsége ezek után? Hogyan kell az Y Kft. könyveiben szereplő ingatlant kimutatni a megosztás után?
58. cikk / 1279 Szerződés átruházásáért kapott összeg
Kérdés: X magánszemély Eladó és Y magánszemély Vevő között ingatlan-adásvételi előszerződés jött létre. Ezen szerződés tartalmazza a következő rendelkezést:
"Felek rögzítik, hogy Vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni, mely szerződésszerű teljesítésnek minősül."
Fenti rendelkezés alapján X magánszemély Eladó hozzájárulásával Y magánszemély és Z Kft. között létrejött a Megállapodás adásvételi előszerződés átruházásáról című okirat, mely alapján Z Kft. lett az előszerződés Vevője. Z Kft. az előszerződés átruházásáért ellenértéket fizetett Y magánszemélynek. (Y magánszemélynek az ügylettel kapcsolatban csak jelentéktelen költségei merültek fel.)
Helyesen gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet az Szja-tv. 28. § (7) bekezdés a) pontjában írt ügylet? (Ha nem, akkor mely szabály vonatkozik rá?) Helyesen gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet alapján az Y magánszemély által kapott ellenérték után az Szja-tv. 29. §-a szerint a kapott ellenérték 89%-át kell jövedelemként figyelembe venni, és az után személyi jövedelemadót és felső határ nélküli szociális hozzájárulási adót kell fizetni?
"Felek rögzítik, hogy Vevő jogosult az adásvételi szerződés megkötésére maga helyett 3. személyt jelölni, mely szerződésszerű teljesítésnek minősül."
Fenti rendelkezés alapján X magánszemély Eladó hozzájárulásával Y magánszemély és Z Kft. között létrejött a Megállapodás adásvételi előszerződés átruházásáról című okirat, mely alapján Z Kft. lett az előszerződés Vevője. Z Kft. az előszerződés átruházásáért ellenértéket fizetett Y magánszemélynek. (Y magánszemélynek az ügylettel kapcsolatban csak jelentéktelen költségei merültek fel.)
Helyesen gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet az Szja-tv. 28. § (7) bekezdés a) pontjában írt ügylet? (Ha nem, akkor mely szabály vonatkozik rá?) Helyesen gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet alapján az Y magánszemély által kapott ellenérték után az Szja-tv. 29. §-a szerint a kapott ellenérték 89%-át kell jövedelemként figyelembe venni, és az után személyi jövedelemadót és felső határ nélküli szociális hozzájárulási adót kell fizetni?
59. cikk / 1279 Idegen ingatlanon végzett beruházások átadása
Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. A közhasznú feladatellátáshoz önkormányzati ingatlanokat kapott a társaság ingyenes használatra sok évvel ezelőtt. Az ingyenes használatra kapott ingatlanon az elmúlt években, évtizedekben jelentős összegű beruházások történtek, amelyek egy része a társaság saját forrásából valósult meg, míg más részükre a tulajdonos önkormányzat támogatást biztosított. A támogatás az értékcsökkenés arányában kerül feloldásra, halasztott bevételként szerepel a társaság könyveiben. Ezen beruházások aktiválása a társaságnál történt meg, a társaság könyveiben szerepelnek mint idegen ingatlanon végzett beruházások. Milyen módon, milyen számviteli elszámolás mellett van lehetőség az ingyenes használatba kapott önkormányzati ingatlanokon saját forrásból, illetve önkormányzati támogatásból megvalósított beruházások önkormányzat részére történő átadására, a halasztott bevételként kimutatott támogatásösszegek kivezetésére?
60. cikk / 1279 Bérelt ingatlannal kapcsolatos beruházás továbbszámlázása
Kérdés: Társaságunknak lehetősége nyílik bérelt ingatlannal kapcsolatos beruházás során keletkezett tételeket kiszámlázni a bérbeadó felé kiépítési hozzájárulás terhére. Az így befogadott számlákat (amelyeket cégünk befogad a beruházás kapcsán, és később továbbterhelésre kerülnek) beruházásra vagy közvetített szolgáltatásra kell könyvelnünk?
