Átalakítás költségeinek megtérítése

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú irodaházban irodák bérbeadásával foglalkozik. Egyik bérlőjével megállapodott arról, hogy a bérleményt (az irodát) átalakítja a bérlő kérésének megfelelően. Adott pénzügyi keretig az irodaátalakítás költségei a bérbeadót terhelik, a keret felett felmerült átalakítási költséget pedig a bérlő megtéríti a bérbeadó részére, amely összegről a bérbeadó irodakialakítás költsége jogcímen számlát állít ki. Az irodaátalakítás költségei a bérbeadó könyveiben az épület értékét növelő tételként (mint felújítás) kerülnek elszámolásra. Az átszámlázott irodakialakítás értékesítése nettó árbevételként kerül könyvelésre. Abérlő által megtérített rész bekerülési költsége elszámolható-e továbbszámlázott szolgáltatásként, vagy az átalakítás teljes költségét beruházásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból egyértelműen következik, hogy az irodaátalakítás teljes költsége a bérbeadót terheli, és ha az átalakítás műszaki tartalma megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének a 8., illetve 9. pontjában előírt követelményeknek, akkor a bérleményt magában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Bérbe adandó terület átalakítása

Kérdés: Iroda-bérbeadással foglalkozó cég a bérlő igényeinek megfelelően átalakítja a bérbe adandó területet. Az átalakítás költségei egy részének fedezetére a bérbevevő, erről szóló számla alapján, bérleménykiépítési hozzájárulást fizet. Hogyan kell elszámolni ezt a hozzájárulást? Csökkenthető ezzel az aktiválandó átalakítási költségek összege?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv követelményéből kell kiindulni. Ez vonatkozik az átalakítás költségeire is, de még inkább a bérleménykiépítési hozzájárulásra (ez utóbbinál fennáll a költségek kétszeres elszámolásának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a bérleti díjon felül a bérlő kötelesüzemeltetési közös költséget is fizetni, amelyet a bérbeadónak az egyesfeladatokra szakosodott cégek számláznak. Az üzemeltetési közös költségekmagukban foglalják a külön fogyasztásmérővel nem mért közös áram-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Bérbeadás 2004. évi áfaszabályai

Kérdés: Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Hogyan változnak a bérbeadás áfaszabályai? Evaalanyként élhetek-e irodák bérbeadása esetén az általános szabályok szerinti választás jogával?
Részlet a válaszából: […] 2004. január 1-jétől főszabályként az ingatlan bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentes. Az adóalanyokat ugyanakkor az Áfa-tv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján megilleti az általános szabályok szerinti adózás választásának joga, kivéve a lakóingatlan bérbe-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.