Reprezentáció vagy nem reprezentáció

Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnerei­nek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?
Részlet a válaszából: […] ...elő­zetesen felszámított áfa nem vonható le), az így költségként elszámolt összeg 1,19-szerese lesz a 16 százalékos személyi jövedelemadó és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás adóalapja. (A személyi jövedelem­adót a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Munkahelyi (üzemi) étkeztetés havi összege

Kérdés: Cégünk étkeztetési szolgáltatást nyújt partnereinek. Ha az adott étkezőhelyen, ahol cégünk étkeztet, csak a partner munkavállalói étkeznek, és havonta 12 500 Ft-ot feltöltünk a belépőkártyájukra, és például márciusban 6000 Ft-ot fogyaszt le a munkavállaló, áprilisban pedig a márciusi fennmaradt 6500 Ft-ot, plusz az adott havi 12 500 Ft-ot, ebben az esetben az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdése b) pontjának megfelel-e a fent említett elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész minősül béren kívüli juttatásnak. Ez azt jelenti, hogy havonta 12 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Konyhai gépek beszerzése

Kérdés: A társaságnál a könyvviteli szolgáltatást bérelt irodában végezzük, ahol van külön konyha is, ahová konyhai gépeket (mikrohullámú sütő, elektromos főzőlap, mosogatótálca) vettünk. Elszámolhatók-e költségként? (100 ezer forint alatti a beszerzési értékük.) Az áfa levonható? A konyhát elsősorban az alkalmazottak használják. Ha a helyiségek takarítására porszívót és egyéb takarítógépet szerzünk be, azok elszámolhatók költségként? Az áfa levonható?
Részlet a válaszából: […] ...27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás, illetve szociális hozzájárulási adó terhel, a magánszemélynek pedig a személyi jövedelemadón túlmenően – jellemzően – járulékokat is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Egyszerűsített foglalkoztatott napi bére

Kérdés: 2012-ben mennyi az a maximum kifizethető napi összeg egyszerűsített foglalkoztatott részére, ami költségként, adóalap-korrekció nélkül elfogadható?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja, akkor személyijövedelemadó-bevallást kell teljesítenie. Ez esetben viszont az Szja-tv. és a Tbj-tv. hatálya alá tartozó jövedelemnek kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Vállalkozásból kivont jövedelem bevallása

Kérdés: Végelszámolás esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti, s a jegyzett tőke bekerülési értékén felüli vállalkozásból kivont jövedelmet a zárómérleg hónapjára vonatkozó 08-as bevallásban kell bevallani. Szja- és ehovonzatát a zárómérleg időpontjáig pénzügyileg rendezni is kell úgy, hogy a zárómérlegben már – mint kötelezettség – ne szerepeljen? Minderről igazolást kell adni a tagnak?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyon kiadásáról (a vagyonba beletartozik a jegyzett tőkének megfelelő vagyonon túlmenően a vállalkozásból kivont jövedelmet jelentő jövedelem is).A végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet legfőbb szerve a számviteli beszámoló, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Promóciós célra kapott termék

Kérdés: A cég reklámcéggel szerződik. A reklámozás, hirdetés díja 100 Ft + áfa, ezért cserébe a megrendelő nemcsak kiegyenlíti a díjat, hanem pluszterméket ad promóciós célra. Ezek a termékek nem termékminták, hanem normál kiszerelésű termékek, amit a repülőtéren mindenki számára elérhetően osztogatnak. Ha a termék beszerzési ára a minimálbér 1 százalékát nem éri el, adhatjuk adómentesen? A készletnyilvántartásból ki lehet vezetni 1 Ft-os áron? Ha adóköteles lenne, dönthetünk-e úgy, hogy leszámlázzuk a reklámozó cégnek piaci áron, a szétosztás az ő feladata lenne, ő fizetné az adót, vagy elszámolhatja reklámköltségként? Az ingyenes szétosztás a cég népszerűsítése érdekében történik. A kérdés az, lehetséges-e valamilyen formában adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...szervezésérőlszóló törvény hatálya alá. (Ezen juttatások piaci értékének 1,19-szeresét kella 16 százalékos személyi jövedelemadó, továbbá a 27 százalékos egészségügyihozzájárulás adóalapjának tekinteni!)A kérdésben szereplő, a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Ingyenes üzembentartói szerződés

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő személygépkocsira ingyenes üzembentartói szerződést köt magánszeméllyel (többségi részesedésű tagjával). Milyen költségek, illetve fizetendő adók, illetékek terhelik a kft.-t, mint a személygépkocsi tulajdonosát, és milyenek az üzemben tartó tagot? Változik valami az által, ha eszmei értéken köt bérleti szerződést a kft. a taggal? Kötelező-e a piaci érték alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...a meg nemtérített költségek összegében az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapjánjövedelme keletkezik, amelyet személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségterhel, a kft.-nek – mivel többségi tulajdonos és nem munkavállaló amagánszemély – 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: A 2012. évi szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel kapcsolatosan kérdezem, hogy a Start kedvezményben részesülőknek a kedvezményezett jövedelemig kell-e hozzájárulást fizetni? A korábbi években több állásfoglalást lehetett olvasni arról, hogy a Start kedvezmény összegéig ez az adónem nem terheli a kifizetést. Idén is többféle álláspontot olvastam. Az adóhivatal azt a tájékoztatást adta, hogy a korábbi állásfoglalások hibásak voltak. Ez azt jelenti, hogy a korábbi éveket önellenőrizni kell?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő társadalombiztosításijárulék alapja, mértéke a társadalombiztosításijárulék-alap 1,5 százaléka. Ajárulékalapot képező jövedelem értelmező rendelkezését a Tbj-tv. 4. §-ának k)pontja tartalmazza. A Tbj-tv. 21. §-a külön is tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címke:

Reprezentáció a költségvetési szervnél

Kérdés: Iskolánk pályázatai és szakmai programjai során külföldi pedagógusokat és tanulókat, valamint az iskolánk programjaiban részt vevő pedagógusokat, alkalmazottakat és tanulókat látnak vendégül, amelyben étel- és italfogyasztás is szerepel a programok zárásaként (pogácsa, üdítő, kávé, esetleges hidegtál, szendvics). A szakmai programok részeként a pályázati programok mellett különböző nevezésekhez kapcsolódó versenyek valósulnak meg. Mivel a 2012-es évtől megszűnt a költségvetési szervek reprezentációjára vonatkozó részleges adómentesség, szeretném megtudni, hogy a szakmai programokon a programban részt vevők által elfogyasztott étel-ital után keletkezik-e fizetési kötelezettsége az intézménynek, és ha igen, ki után és milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti ajándékra költött forint után összesen 51,4 százalékközterhet (1,19-szeres szorzóval 16 százalék személyi jövedelemadót és 27százalék egészségügyi hozzájárulást) kell havonta fizetni és bevallani. A kérdésben felsorolt szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Cafeteriajuttatás két munkáltatónál

Kérdés: A munkavállaló két munkáltatóval áll munkaviszonyban, és mindkét esetben jogosult cafeteriajuttatásra. Mindkét munkáltatónál a cafeteria alapja a munkavállaló választása meghatározott elemek közül. Ezen nyilatkozat alapján – amely tartalmazza azt is, hogy más munkáltatótól ilyenben nem részesül – 2012. január, február, március hóra kapott önkéntes egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást "A" munkáltatójánál és "B" munkáltatójánál is. A márciusi utalást követően derült ki, hogy a munkavállaló helytelenül nyilatkozott, és nem kaphatta volna mindkét helyen a munkáltatói hozzájárulást. Ennek javítása hogyan történhet?
Részlet a válaszából: […] ...kapta meg a cafeteria keretében az adott összegű hozzájárulást. Amásik munkáltatónál azonban ezt – mivel nem kaphatta volna – bérjövedelemnekkell tekinteni, ezért utólagosan személyi jövedelemadót, járulékot kell amunkavállalótól levonni, illetve a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címke:
1
79
80
81
184