Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...üzletpolitikai (reklám-) célú juttatás, amely esetben a bekerülési (szokásos piaci) értéke 1,19-szeresét kell a 16 százalékos személyi jövedelemadó és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának tekinteni, és amelyet a személyi jellegű egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.
Kapcsolódó címke:

Hitel törlesztőrészletének fizetése

Kérdés: A 2012. 07. 05-én megjelent 5502. számú kérdéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Társaságunk béren kívüli juttatásként, a meglévő cafeterián belül szeretné támogatni munkavállalóját havonta, a hitel törlesztőrészletének részbeni megfizetésével, munkavállalónk viszont adóstársként szerepel a hitelszerződésben. Ez esetben is kaphat ilyen támogatást, vagy csak az adós lenne rá jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...azonos feltétel szerint meghatározott dolgozói csoportnak járnak, és a közterheket (a juttatás 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, összesen 51,17 százalék) a munkáltató fizetheti.Ilyennek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Sportoló közvetlen támogatása

Kérdés: Székhelyünkön élő 16 éves, sportban nagyon tehetséges fiatalembernek szeretnénk támogatást nyújtani. Az egyesületén keresztül nincs lehetőség "megpántlikázni" a pénzt, és befolyásolni annak felhasználását, ezért közvetlenül neki szeretnénk juttatni, akár pénz, akár sporteszköz, akár versenyhez kapcsolódó utazás, szállás stb. finanszírozásának formájában. Hogyan tudnánk ezt úgy megtenni, hogy neki ne kelljen ez után személyi jövedelemadót és ehót fizetni? Bennünket, mint Tao-alanyt milyen adók terhelnek így?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg nincs az Szja-tv.-ben olyan jogcím, amely alapján a kifizető közterhe mellett, egyes meghatározott juttatásként vagy béren kívüli juttatásként finanszírozható lenne a sportoló versenyhez kapcsolódó utazás-, szállás- stb. költsége. Az csak a magánszemély által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi telephelyen történő valutabeváltás

Kérdés: A magyarországi székhelyű kft.-nek Németországban van a telephelye, a társasági adót ott fizeti. A németországi munkákra Magyarországról visz ki munkavállalókat, akik ott fizetik a személyi jövedelemadót, itthon a cég csak a járulékokat fizeti a szerződésben rögzített bérük után. A telephelynek van eurós bankszámlája, ott veszi fel az eurót, és ott váltja át, ahol kedvezőbben váltják, erről hoz dokumentumot. A felvett eurót és a valutabeváltást könyvelve a 389. számlán marad egyenleg. Ezt hova tegyem? A német számlákat – úgy tudom – itthon is könyvelni kell. Hogyan és milyen árfolyammal?
Részlet a válaszából: […] A külföldi telephely könyvelésével a Számviteli Levelek 257. számában az 5270. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Így arra most nem térünk ki.A gazdasági eseményeket a magyar cégnél a magyar számviteli előírások szerint kell könyvelni. Ez vonatkozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.
Kapcsolódó címkék:    

Ajándéksorsoláson nyert utazás

Kérdés: A kft. ajándéksorsoláson nyert egy kétszemélyes utat még 2011-ben. A nyeremény piaci értékét a szervező cég írásban közölte. A nyereménysorsolás nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá. A nyereményt két magánszemély használta fel 2011-ben, akik semmiféle jogviszonyban nem állnak a vállalkozásnál. A kft.-nek milyen társaságiadó-, személyijövedelem­adó-, járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az átvett, majd továbbadott nyereménnyel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...terhelte (a magánszemélyek nem álltak jogviszonyban), a magánszemélyeknek az összevonandó jövedelembe tartozó összeg alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezett.Társasági adó szempontjából, mivel a juttatásban részesülő magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.
Kapcsolódó címkék:  

Felújítási alap egyszeres könyvvitelt vezető társasháznál

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt alkalmazó társasház miként könyvelje a felújítási alapba befolyt összegeket és a felújítási alapból felhasznált összegeket az Szt. szerint karbantartásnak, illetve beruházásnak minősülő tételek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...számlázási kötelezettségéről a Számviteli Levelek 203. számában a 4254. kérdésre adott válaszban írtunk. Ezen válasznak a személyi jövedelemadóra vonatkozó része azonban időközben változott.)Ha a társasházi törvény szerinti felújítás az Szt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.
Kapcsolódó címke:

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...1978 E Ft, és így a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelme (12 600 E Ft-1978 E Ft) = 10 622 E Ft, amelyet 16 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel (ez utóbbi maximum 450 E Ft összegben).A magánszemély dönthet arról is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.
Kapcsolódó címke:

Munkahelyi étkezés átcsoportosítása

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkahelyi étkezésre pénzben adnak havi 5000 Ft-ot, akkor az a dolgozó munkaviszonyára tekintettel adott, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, még akkor is, ha minden dolgozónak egyenlően ugyanazt az összeget adják. Az ilyen juttatásnak nincs köze a munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
Kapcsolódó címke:

Kihordási idő lejárata előtti munkaruha

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...A helyi utazási bérlet bekerülési értékét a béren kívüli juttatások között kell elszámolni, amelynek az 1,19-szerese után személyi jövedelemadót, 2012-től 10 százalék egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. A helyi utazási bérletnek az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
Kapcsolódó címke:

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...adószámos magánszemélyként (ún. "7-es adószámmal") dolgozó szakértők tevékenysége személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek minősül, tehát a megszerzett megbízási díj az összevont adóalapba tartozik. Önálló tevékenységből származó bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:
1
54
55
56
116