1111 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány) irodalmi díjat alapítana, s ezzel együtt – adott összeget – juttatna magánszemélyeknek. Milyen dokumentumok szükségesek a díj alapításához, valamint annak adómentes juttatásként való kezeléséhez? Ha ösztöndíjat is szeretne nyújtani a szervezet, mit kell tartalmaznia az erről szóló megállapodásnak, különös tekintettel az adómentességi feltételekre?

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetője, valamint a társaságban személyesen is közreműködik. Erre a társasági szerződés külön nem tér ki. Elszámolható-e részére főállású tagként jövedelem, vagy megbízási díjként kell elszámolni a részére kifizetett juttatást?

Kérdés: A 2007. évet érintően a következő esetek helyes értelmezése végett kérem az Önök segítségét! Egy cégnél két munkavállaló esetében meghaladta a 400 000 Ft-os határt a természetbeni juttatás. Az egyik munkavállaló természetbeni juttatásai 2007-ben: 393 000 Ft üdülési csekk (munkavállaló + 5 hozzátartozó, 6x65 500 Ft), 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 40 000 Ft iskolakezdési támogatás (kettő saját gyermek után), összesen: 493 000 Ft. A másik munkavállaló természetbeni juttatásai: 60 000 Ft egészségpénztár munkáltatói hozzájárulás (hó/5000 Ft), 336 450 Ft tandíj, 46 678 Ft tankönyvek, összesen: 443 128 Ft. Helyesen értelmezem-e azt, hogy amennyiben a juttatás meghaladja a 400 000 Ft korlátozást, csak a munkáltatónak kell megfizetnie az alábbi adótételeket a természetbeni juttatások után? 54% szja a 400 000 Ft feletti rész után, nyugdíjjárulék 21% az szja-val növelt összeg után (154% után), természetbeni egészségbiztosítás 5% az szja-val növelt összeg után (154% után), pénzbeli egészségbiztosítás 3% az szja-val növelt összeg után (154% után), eho 11% a 400 000 Ft feletti rész után (csak a hozzátartozóknál kell az adómentes rész felett megfizetni?). Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy az üdülési csekkek esetében együttesen kell számolni a munkavállalónál a 393 000 Ft-ot, és mindent fizetünk utána, vagy mivel a hozzátartozók esetében nem haladja meg az adómentes határt, azt figyelmen kívül kell hagyni, és nem tartozik bele a 400 000 Ft-os határba? A dolgozóink még kapnak havi 5000 Ft étkezési jegyet, 9 Ft/km bejárási hozzájárulást, de ezek, ha jól értelmezem, nem számítanak bele a 400 000 Ft-os határba.

Kérdés: Cégünk étkeztetéssel foglalkozik. A konyhára belépett munkavállalók munkaruhát kapnak, amelynek a kihordási ideje 12 hónap. A munkaruhát készletre vesszük, majd a raktárból történő kiadáskor költségként számoljuk el. Ha a munkavállaló hamarabb kilép, mint ahogyan a kihordási idő lejár, a cégnek a hátramaradó időre jutó munkaruhaköltséggel meg kell-e terhelnie a munkavállalót? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak annyi tartozása van, hogy a munkaruha-tartozást tőle már nem lehet levonni? Kérem a könyvelési tételeket is!

Kérdés: Szeretném a segítségüket kérni, hogy hogyan kell értelmezni az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában leírt szabályt, különös tekintettel ezen cikkely utolsó mondatára? Ha a magánszemélynek több foglalkoztatója is van, közülük melyik minősül munkáltatónak? Megítélésem szerint, ha egy munkavállalónak több munkáltatóval van munkaviszonya, és a kapott jövedelem minden jogviszonyban eléri a minimálbér összegét, nem kell vizsgálni a fenti sorrendet, mivel a főszabály lép életbe, a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni mindegyik jogviszonyt. Többes jogviszony esetén, ha egyetlen jogviszonyban sem éri el a magánszemély foglalkoztatása a heti 36 órát, de minden jogviszonyban egyenként eléri a munkavállaló jövedelme a minimálbér összegét, figyelembe kell-e venni az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott rangsort, és meg kell határozni azt az egy munkáltatót, aki jogosult a köztehermentes pénztári befizetésre, vagy minden foglalkoztató munkáltatónak minősül, és élhet az adómentes juttatás lehetőségével? Amennyiben az előbbiekben leírt feltétel igaz, és többes jogviszony esetén, ha egyetlen jogviszonyban sem éri el a magánszemély foglalkoztatása a heti 36 órát, de minden jogviszonyban meghaladja a jövedelme a mindenkori minimálbért, és minden munkáltató élhet a köztehermentes pénztári befizetés lehetőségével, hogyan kell figyelembe venni az adómentes határt? Tehát munkáltatónként?

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?

Kérdés: Cégünknél folyamatban van gépberuházás, amelyet még nem aktiváltunk, mert próbaüzemeltetés alatt áll. Anyavállalatunk kiküldetésben ide helyezett hat hónapra egy amerikai állampolgárt, akinek a napi költségeit (étkezés stb.), munkabérét leszámlázzák, szállásköltségét közvetlenül cégünk fizeti. A kiküldött kizárólag a próbaüzem felügyeletével, koordinálásával foglalkozik. A felsorolt költségek beletartoznak az aktiválandó bekerülési értékbe? Ha nem, milyen típusú költségként kell kezelni? Esetleg adóköteles természetbeni juttatás lesz?

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.