1316 talált cikk a készlet kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?

Kérdés: Az 5431. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, van-e jelentősége annak, hogy a konszignációs raktárba szállítanak? Ha a terméket továbbértékesítésre szerezzük be, és azt az eladótól egyenesen a vevő telephelyére szállítják, elszámolható-e a bekerülési érték részeként a fuvarköltség? Milyen raktárig történő beszállításig tekinthető a szállítási költség a bekerülési érték részének?

Kérdés: Gazdasági társaság befektetési céllal lakóingatlant vásárol azzal a szándékkal, hogy az ingatlanárak emelkedése után azt haszonnal értékesítse. Ezért az ingatlan tartósan kimutatásra kerül a mérlegben. A befektetett eszközök vagy a készletek között kell szerepeltetni? Az ingatlant be kell-e jelenteni telephelyként? Az ingatlan állagmegóvására fordított kiadások, illetve közüzemi díjak elszámolhatók-e költségként?

Kérdés: Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár terméket vásárol Magyarországon, az általa fizetett ellenértéket az exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni? Abban az esetben, ha nem bizonyítható, hogy a termék az országot elhagyja, belföldi értékesítésként kell könyvelni?

Kérdés: Hogyan kell a selejtezést dokumentálni annál a társaságnál, ahol csak egy személy dolgozik? Minden esetben szükséges két tanú aláírása? Csak hitelesítik a selejtezésben részt vevők aláírását, vagy ténylegesen is részt vesznek a selejtezésben? Ki fogadható el tanúként?

Kérdés: A társaság mennyiségben és értékben tartja nyilván vásárolt készleteit. A készletek értékeléséhez elszámolóárakat alkalmaz. Az elszámoló­árakat a vásárolt készletek számlacsoportjaival összhangban alakította ki. Havonta a beérkezés során képződött elszámolóár-különbözeteket az elszámolóáras készletekre vetítve arányosan felosztja a közvetlen, a közvetett anyagfelhasználásra és értékesítésre, majd elszámolja az 5-6-7-8. számlaosztályban. Elfogadható-e a társaság által alkalmazott gyakorlat az Szt. által nevesített átlagos (súlyozott) beszerzési ár alkalmazásának az év végi értékeléskor?

Kérdés: A beszállító partnerünkkel kötött szerződés szerint a szállító a megrendelő részére utólagosan adott engedményt biztosít, havonta az egyeztetett nettó kiszállított és kiszámlázott áru alapján. Az utólagosan adott engedmény mértéke a mindenkori havi nettó forgalom 22%-a. A számviteli törvény a vásárolt készlethez utólag adott-kapott engedményt az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás kategóriában nevesíti. Elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik. Elszámolás: a szállító a tárgyhót követő 3. napon a megrendelő felé faxon és levélben elszámolólevelet küld, amely tartalmazza a megállapított utólagos adott/kapott engedmény összegét, küldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Az elfogadott elszámolólevél egy példányát, egyeztetés után, a megrendelő aláírásával ellátva visszaküldi a szállítónak. Az elfogadott elszámolólevél a könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás bizonylata is.

Kérdés: Most találkoztam a következőkkel: a különböző módosító tételeket nem a főkönyvi számlák ellentétes oldalaira könyvelik, hanem azonos oldalra, mínusz értékkel. A végeredmény ugyanaz, de megnehezíti az ellenőrzést. Van-e előírás a bruttó módon való könyvelésre?

Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?

Kérdés: 2012. 01. 01-jével átvettem egy könyvvizsgálatra kötelezett cég könyvelését. A cégben vannak tenyészállatok és növendék állatok. Jelen esetben lovakról van szó. Ha eddig (2010 óta) nem volt sem szaporulat, sem elhullás könyvelve, akkor hogyan tudnám (milyen főkönyvi számok segítségével) a jelenlegi tényleges állapotra hozni a tárgyi eszközök, valamint a készletek könyvelését? Felleltároztattam a 2012. 12. 31-i állapotot. Hogyan kell a szaporulat értékét megállapítani, ami 2012. évben keletkezett?