72 talált állásfoglalás a készpénzes számla kifejezésre

Kérdés: Magyarországon működő, EU-s adószámmal rendelkező kft. román ügyfelei részére lejben akar készpénzes számlát kiállítani. A számlavezető bankja nem váltja a lejt. Hogyan kezelhető a tranzakció? A befolyt összeget átváltatja hivatalos pénzváltónál, és az így kapott összeget befizeti a bankszámlájára, vagy a pénztárban maradhat? A pénzváltó árfolyamával lehet könyvelni az értékesítést? Ha a vevő rendelkezik EU-s adószámmal, akkor ki lehet állítani a készpénzes számlát áfa nélkül?

Kérdés: A kft. tagja ausztriai útja során osztrák adóalanytól a kft. részére munkagépet vásárolt 2008. augusztus 29-én. A készpénzes számlában a vételár euróban szerepelt, amelyet a tag saját valutájából fizetett ki. A kft. euróval nem rendelkezett, és azóta sem rendelkezik. Visszafizetheti-e a társaság a tag részére forintban az általa "meghitelezett" euróösszeget? Mikori és milyen árfolyammal kell átszámítani?

Kérdés: A 2361. és a 3937. számú kérdésekre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezzük: elég-e, ha havonta egyszer számoljuk el a beltaggal a készpénzes számlákat? Jó-e az, ha a kiadási és a bevételi pénztárbizonylat nem szigorú számadású, hanem egy saját belső sorszám alapján, elszámolásonként – havonta – a sorszámot eggyel növeljük? A házi készítésű kiadási és bevételi pénztárbizonylatot alá kell-e írnia a pénz be- és kifizetőjének?

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedők vagyunk. Hogyan könyvelnék le Önök, ha az ügyfél a használt, de hitellel terhelt gépkocsiját akarja beszámítani az új autó árába? A pénztár, a pénzmozgás könyvelése érdekel elsősorban bennünket mint tulajdonosokat.

Kérdés: Az 1 és 2 forintosok megszüntetésével kapcsolatban szeretném tudni, hogy csak a készpénzes forgalomra vonatkozik? Ha készpénzes számlát állítok ki, akkor a végén kerekíteni kell a számlát, és a számla végösszege csak 5-re, illetve nullára végződhet? Ha az ügyfélnek átutalásos számlát állítok ki, és utóbb mégis készpénzzel fizet, akkor hogyan kell eljárnom, ha az átutalási számlákban nem kerekítek?

Kérdés: Társaságunk megszüntette valutapénztárát. Dolgozóink kiküldetésekor a rendelkezésükre bocsátott, a társaság által vezetett hitelkártyát használják. Azon országokban, ahol nem elterjedt a kártyás fizetés, dolgozóink valutát vesznek fel a kártyáról, és abból fedezik költségeiket, számlákkal alátámasztva. Mivel a valutát bevételezni nem tudjuk, helyesen járunk-e el akkor, ha a fennmaradó valutát a kiküldetés utolsó napján érvényes, választott hitelintézet devizaárfolyamán követeljük dolgozóinktól?

Kérdés: Egy szakközépiskola diákjait egy külső cég foglalkoztatja. Az elvégzett munkára a cég az iskolával szerződik, a teljesített munka ellenértéke az iskola bankszámlájára érkezik. A diákok kifizetése a munkájuk arányában történik, amelynek módja a következő: a diákok készpénzes számlát hoznak vásárlásaikról, az egyénenkénti, meghatározott összegben. Az iskola a kis értékű ajándék körébe sorolja a számlákat. A diákot megilleti az Szja-tv. szerinti kis értékű ajándék? Helyes a leírt eljárás?

Kérdés: A közúti teherfuvarozással, útépítéssel, tehergépjármű bérbeadásával foglalkozó gazdasági társaság több tehergépjárművet, munkagépet üzemeltet. Minden jármű és munkagép gázolajjal üzemel. A társaság személygépkocsit nem üzemeltet. A társaság a tehergépkocsikról, a munkagépekről külön-külön menetlevelet, illetve gépnaplót vezet, az egyes járművek, munkagépek üzemanyag-felhasználásáról havonta kimutatást készít. A tankolásról a cég nevére, címére szóló készpénzes számlát kap a társaság, ami alapján a költségkénti elszámolás és az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezése megtörténik. Szükséges-e az egyes tankolásoknál a jármű forgalmi rendszámát is a számlára ráíratni? Mit befolyásol az, ha a számlán a rendszám nem szerepel? (Nem minden töltőállomáson hajlandók azt feltüntetni, a munkagépeknek meg nincs is rendszámuk.)

Kérdés: Ügyfelem állateledel-kereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó. Üzlethelyiséggel rendelkezik, itt pénztárgéppel számolja el a kiskereskedelmi forgalmát az állateledel értékesítése alkalmával. Az állateledel-nagykereskedelmi tevékenysége során, alkalmakkor gépkocsival történik a terméket vásárló kereskedelmi egységek felé az értékesítés, készpénzes vagy átutalásos számla kerül kiállításra, pénztárgépet nem használ a vállalkozó. Helyesen jár-e el a vállalkozó, ha csak a bolti kiskereskedelmi forgalom esetében használja nyugtaadásra a pénztárgépet, a nagykereskedelme során nem használja, és erről az értékesítéséről számlát állít ki, sem kézi, sem pénztárgépi nyugtát nem készít? Az idézett rendeletek vonatkoznak-e a vállalkozó ismertetett tevékenységére?

Kérdés: Boltunkban készpénzes értékesítés történt 09. 28-án, amelyről készpénzes számlát állítottunk ki, a pénztárgépben az értékesítés összege rögzítésre került, a pénztárjelentés napi bevétele tartalmazza. A vevő 10. 04-én a vásárlásból 2 tételt visszahoz, mivel nem jó típusú nyomtatópatront vásárolt. Mi vissza szeretnénk vásárolni, és készpénzben visszafizetni. Hogyan lehet ezt helyesen számlázni, a pénztárgépben rögzíteni? Átutalásos számla esetén helyesbítő számlát állítanánk ki, de készpénzfizetés esetén nem tudunk helyesbítő számlát kiállítani. Ha a 2 tételt kicseréljük a megfelelő típusú patronra, akkor helyes-e, ha a csere napján olyan készpénzes számla készül, amelyen plusztétel a most eladott patron, és negatív tétel a visszavett, nem jó típusú patron?