2051 talált cikk a kézirat kifejezésre

Kérdés: Amennyiben egy főkönyvelő év elején kerül egy céghez, ahol egy gazdasági vezető irányítása alatt dolgozik, a beszámolót a gazdasági vezető írta alá eddig. A könyvelő, főkönyvelő nem hozhatott szakmai döntést, azt csak a gazdasági vezető hozott, a könyvelő, főkönyvelő végrehajtotta az utasításokat. Év végével a gazdasági vezető távozott, maradt a könyvelő és a főkönyvelő, akikkel alá akarják íratni a beszámolót úgy, hogy a döntéseket a gazdasági vezető hozta egész évben. Ki felel majd a beadott beszámolóban szereplő adatokért?

Kérdés: Adott egy kft., amelynek két tulajdonosa volt. Az egyik tulajdonos elhunyt. Köztük volt egy korábban megkötött megállapodás, hogy haláluk esetén a saját tőke értéke képezi az örökösök öröklési értékének alapját. A kft. átalakult egyszemélyes kft.-vé a másik tulajdonos halála után. Sajnos úgy alakult, hogy a vagyon felosztását és az értékének megállapítását az egyik örökös nem fogadta el, és beperelte a kft. megmaradt tulajdonosát. Mivel a magánszemély perelt, az ügyvéd a magánszeméllyel kötött szerződést, és az igen magas ügyvédi díjat is a magánszemély nevére számlázta ki. Mivel a kft. miatt került beperlésre a magánszemély, ezért a kft. tulajdonosa (aki a beperelt magánszemély) szeretné a perköltséget a kft.-re terhelni. Kérdés, hogyan lesz elismert költség mind számvitelileg, mind adóügyileg az a bizonylat, amely a magánszemély nevére szól? Készült a magánszemély és a kft. között kötelezettségátvállalási megállapodás. A magánszemély nem tudja továbbszámlázni ezt a költséget, és ezért elegendő-e a készült megállapodás és a bankszámlakivonat, amelyen utalásra kerül ez a díj? Elismertnek minősül-e egy ilyen tétel a társasági adóban?

Kérdés: A közjegyzői iroda egy műemléki házban bérel irodát, itt elvégeztetett különböző munkálatokat: a meglévő ablakkeretekben a külső üveget kicserélte többrétegű üvegre, az eredeti hagyományos volt. Továbbá, mivel nagyon vizesedik az épület, először hullámkezeléssel kiszívták a vizet a vakolatból, és utána 1 m magasságban leverték a vakolatot, és kicserélték légző vakolatra. Ezek közül melyik minősül felújításnak vagy karbantartásnak?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. Értékesítettünk a tulajdonosnak egy gépkocsit, mélyen a piaci ár alatt. A piaci ár és az eladási ár különbözetével megnövelem az áfaalapot és a taoalapot. A kérdés technikai jellegű: egyrészt kell-e számlázni ezt a különbözetet, vagy elég egy feljegyzés arról, hogy mi alapján számítottuk ki a piaci árat? Másrészt, hogyan kell helyesen könyvelni ezt a különbözetet? Harmadrészt, az áfabevallásban van-e ennek speciális sora, vagy a többi értékesítés áfájának sorát kell megnövelni vele?

Kérdés: A kft. két tulajdonosa között 70-30% a tulajdonosi hányad. 2023 májusában 8000 E Ft osztalékot hagytak jóvá, tulajdonosonkénti 5600 E Ft és 2400 E Ft összegben. A 70%-kal rendelkező tulajdonos 2024-ben felvenné a teljes összeget. A 30%-kal rendelkező csak 2026-ban venné fel a rá jutó osztalékrészt. Megfelelő-e, ha az osztalékot nem egy időben és nem egy évben veszik fel? Szeretnének olyan megállapodást kötni egymás között, hogy a jövőben az osztalékot nem a tulajdonosi betét arányában, hanem attól eltérő arányban osztanák fel. Ez lehetséges?

Kérdés: Az alábbi vállalkozások kapcsoltságának témakörében szeretnék segítséget kérni a kkv-besoroláshoz. „A” belföldi gazdasági társaság és „B” más EU-s országban lévő gazdasági társaság tulajdonosa ugyanazon magánszemély, a két vállalkozás a kkv-törvény értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül (tevékenységüket egy szomszédos piacon folytatják), mindkét vállalkozás asztalosipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik más gazdasági társaságok részére. A vállalkozások külön-külön és együtt is beleférnek a kkv-vállalkozások kategóriájába a kkv-törvény alapján.
„B” vállalkozás megvásárol egy „C” vállalkozást (100%-os tulajdoni részesedés keletkezik), mely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, a „C” vállalkozás létszáma eléri a 250 főt, így ezen vállalkozás már nem minősül kkv-nak önmagában sem.
„C” vállalkozás tevékenysége szomszédos piacnak minősül?
„A”, „B”, „C” vállalkozások kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a kkv-törvény értelmében, illetőleg „A” vállalkozás elveszíti-e kkv-minősítését azáltal, hogy a „B” vállalkozás felvásárolja „C” vállalkozást? Illetőleg, amennyiben esetleg „A” vállalkozás elveszíti a felvásárlás miatt a kkv-minősítését, akkor mely dátumtól veszíti el (kétéves szabály, hogy érvényes a besorolás megállapításánál), mely évtől nem minősül kkv-vállalkozásnak?

Kérdés: Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozó, magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely az anyavállalat részére szerzi be a szükséges villamos energiát és földgázt. Rendszeres tranzakció között szerepel a Mavir által továbbterhelt kiegyenlítő energia, illetve az FGSz által kiszámlázott kiegyensúlyozó gáz (mindkét eset mennyiséget tartalmaz). Ezeket a tételeket cégünk az eladott áruk beszerzésében szerepelteti, és továbbszámlázza az anyavállalat felé. Az FGSz mint rendszerirányító számláz még rugalmassági szolgáltatást, ami szintén az elábé része, illetve az elszámolóházon keresztül egyensúlyozási költségsemlegességet biztosító díjat, amit költségként vagy bevételként számolunk el (96). Megerősítést szeretnék kérni, hogy helyesen járunk-e el?

Kérdés: Egy belföldi társaság építőipari generálkivitelezői és ingatlanfejlesztési tevékenységet folytat, amelynek célja, hogy tevékenységi körét horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházások irányába bővítse. Ennek érdekében megbízott egy horvát adóalanyt, akinek horvátországi helyismeretét és tapasztalatait felhasználva szeretne belépni a horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházások területére. Ezért a horvát adóalany horvátországi építőipari és ingatlanfejlesztési beruházásokat kutat fel, különféle szolgáltatást nyújt (pl. felkutatott beruházás tervezése, üzleti koordinációja, szakmai, jogi, műszaki és pénzügyi tanácsadás, kockázati tényezők figyelése és azonnali vezetői szintű figyelemfelhívás stb.) és többletinformációkat szolgáltat a magyar társaság részére. A fentiekkel összefüggő szerződés szerinti szolgáltatás díját mely számlaosztályban kell kimutatni a magyar társaságnál?

Kérdés: A társaság határozott idős tartós bérlet konstrukcióban bérelt egy tárgyi eszközt (személygépkocsi). A bérleti szerződés értelmében a futamidő végére meghatároztak egy maradványértéket. A szerződés szerint a futamidő lejártát követően a személygépkocsi visszaadása után a bérbeadó értékesíti az eszközt. Amennyiben az eszköz értékesítési ára meghaladja a szerződés szerinti maradványértéket, akkor a bérbeadó ezt a pozitív egyenleget a bérlő részére jóváírja. A bérleti szerződés letelt, a bérbeadó a személygépkocsit értékesítette, és a díjkülönbözetről kiállított egy nagy összegű negatív számlát. Ez a különbözet a tárgyévi bérleti díj összegét csökkenti, vagy tárgyévi egyéb bevétel, mivel a tárgyévre jutó bérleti díj összegét lényegesen meghaladja, vagy a teljes futamidőre vetítve kell az előző évek bérleti díját önrevízióval módosítani? Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingtárgy visszaadása során, amennyiben a maradványérték kisebb, mint a piaci ár, akkor ez a lízingcég által visszatérített különbözet a tárgyévi eredmény javára számolandó el, esetünkben a tartós bérlet esetén is ez lehet a megítélés?