2155 talált cikk a kézirat kifejezésre

Kérdés: Társaságunk több éve végrehajtónak adta át egy magánszeméllyel szemben fennálló követelésének behajtását. A napokban írásban közölte a végrehajtó, hogy a Vht. 52. § d) pontja szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt. Valóban nem foglalt le semmit. A hatályos törvényi előírások alapján ezen dokumentum olyan behajthatatlan követelésnek minősül, amelyhez nem tartozik társaságiadóalap-növelő tétel?

Kérdés: A társaság könyvelője 2023. évben tévesen minden bevételt (árbevételt, árfolyamnyereséget, kapott osztalékot, egyéb bevételt) árbevételként számolt el. A téves árbevétel-elszámolással a 2022. évi és a 2023. évi beszámoló adatai alapján könyvvizsgálatra lenne kötelezett. A bevételek helyes elszámolásával könyvvizsgálatra nem kötelezett a társaság, amelyet egy új könyvelő állapított meg. Az új könyvelő a téves könyvelési hibákat feltárta. Jól gondoljuk-e, hogy a társaság nem válik könyvvizsgálatra kötelezetté?

Kérdés: Házaspár válásuk okán értékesíti az 50-50%-ban tulajdonolt ingatlanját. A vagyonjogi megállapodásban viszont ettől eltérő 80-20%-os elosztás van rögzítve. Az szja-bevallásban az ingatlaneladásból szerzett jövedelem kiszámításánál mit kell figyelembe venni bevételként? Az eladott ingatlan 50%-át (ez szerepel az adásvételi szerződésben), vagy a ténylegesen megkapott értéket (vagyonjogi megállapodás szerint)?

Kérdés: A társaság társasház megépítésébe kezdett, amely társasház lakásait és parkolóit a társasház megépítését követően adja a vevők birtokába. A társaság már több vevővel kötött adásvételi szerződést a társasház megépítése alatt, mely vevők vételárrészleteket fizettek a társaságnak. Mivel a vételárrész-megfizetések mögött a birtokba adásig nem áll fenn termékértékesítés, így a vevők által fizetett vételárrészek előlegként kezelendők. A társasház építése még nem fejeződött be, így a lakások és parkolók birtokba adása sem történt meg. Viszont a társaság a társasházhoz a társasház részeként megépült tároló használati jogát is értékesíteni akarja a vevők felé. Tenné ezt akként, hogy azon vevők, akik lakást és/vagy parkolót vásároltak, azok kaphatnak tárolóhasználati jogot. Azaz a tárolóhasználati jog önmagában nem forgalomképes, csak a megvásárolt lakással együtt. A lakás adásvételi szerződésében nem szerepel a tároló használati joga, erről külön szerződés született, a tároló kapcsán földhivatali bejegyzés sem fog történni. A használati jog a birtokba adással egyidejűleg nyílik meg. Ebben az esetben, ha a lakás birtokba adása előtt a tároló vételára megfizetésre kerül, akkor ebben az esetben a tároló vonatkozásában megfizetett vételár tekinthető-e előlegnek annak okán, hogy a birtokba adás még nem történt meg?

Kérdés: Egy alanyi áfamentes közhasznú egyesület 2024-ben bérbe vett egy ingatlant határozatlan időre havi 250 E Ft bérleti díj mellett egy szervezettől. A bérleti szerződésben a felújításra vonatkozóan külön megállapodtak, mely szerint a bérbevevő 12 M Ft értékben felújítást végez. A bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségébe beszámíthatja ezt oly módon, hogy bérlőnek a havi bérleti díjat nem kell ténylegesen megfizetnie a bérbeadó számára mindaddig, ameddig az esedékes bérleti díjak összege a beszámítás összegét el nem éri? Amennyiben a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, mielőtt a beszámítási összeget az addig esedékes bérleti díjak összege elérné, úgy a beszámítási összegből fennmaradó hátralék megtérítésére a bérlő nem jogosult. A felújítás 2024-ben megtörtént. Az ingatlan még nem került üzembe helyezésre, mivel további felújításra van szükség (pl. mosdó kialakítása), melyre várhatóan 2025-ben kerül sor. A felújítást a bérbevevő kapott támogatásból valósította meg. A teljes felújítás értéke 14 M Ft volt. A támogatási szerződésben az szerepel, hogy a beruházással létrehozott, felújított vagyon a megvalósítási időszak végétől számított öt éven belül az általános szerződési feltételeknek megfelelően nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe, vagy más használatába, vagy hasznosítható a támogatási céltól eltérő módon.
A bérbe vevő egyesületnél egyelőre az első öt évre látszik a fenntarthatóság.
A kérdéseink:
1. A bérbe vevő egyesületnél hogyan könyveljük helyesen a fenti gazdasági eseményeket, a felújítást, aktiválást, a havi bérleti díjakat, továbbá a beszámításokat?
2. A bérbe vevő egyesületnél, ha a felújítást idegen ingatlanon végzett felújításként kell nyilvántartani, az értékcsökkenésnél alapvetően a fenntartási időhöz igazodnánk. Ez helyes megoldás, vagy más szempontra is figyelnünk kellene?
3. Szükséges-e kiszámlázni a bérbeadó felé a felújítás összegét? Ha igen, melyik időpontban és milyen jogcímen kell a számlákat kiállítani?
4. Amennyiben a bérleti jogviszony a beszámítási összeg előtt véget érne, hogyan helyes a könyvelésben ezt kezelni?
5. A felújításon túl 1 M Ft értékben konyhabútort építettek be, mely szintén a támogatásból valósult meg. Ez a felújításhoz hasonlóan könyvelendő, és az értékcsökkenése is aszerint történhet?
6. A bérbeadónál hogyan kell helyesen könyvelni a fenti eseményeket: felújítás, bérleti díjak, beszámítások, bérleti jogviszony idő előtti megszűnése?

Kérdés: Az éves beszámoló összköltségeljárással készített eredménykimutatása esetében a 17. és 22. soroknál szereplő „ebből: értékelési különbözet” sorokon milyen értékelési különbözeteket kell kimutatni? Találkoztunk olyan véleménnyel, hogy a devizás átértékelések miatti különbözeteket is itt kell kimutatni. Véleményünk szerint azonban ezen részletező sorokban csak az Szt. 59/A. – 59/F. §-okban írt pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékeléséhez kapcsolódó átértékelést kell kimutatni.

Kérdés: Kivaadóalany könyv szerinti értéken történt szétválása esetén, ha a változatlan formában tovább működő társaság a 2012. évi CXLVII. tv. 19. § (8a) bekezdése szerint a szétválás napjával ismételten választja a kivaalanyiságot, így nem lesz társaságiadó-alanyként üzleti éve, a kiválással létrejövő társaság pedig a Tao-tv. hatálya alá tartozóvá válik, hogyan kell az áttérési különbözetet kezelni a jogelőd, a kiválással létrejövő és a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében és a számviteli nyilvántartásokban? A kérdés különösen a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság esetében fontos, mivel annak a kivaalanyisága a szétválás napját követő nappal jön létre, és mivel a kivaalanyiság a szétválást megelőző napon szűnt meg, nincs olyan nap, amelyen a társaság kivaalanyisága ne állna fenn. A kiválást követően tovább működő gazdasági társaság a számviteli nyilvántartásait a kiválás bejegyzésének napjával ténylegesen nem zárja, a végleges vagyonmérleg alapját képező számviteli beszámoló készítésére és közzétételére nem kötelezett.

Kérdés: 2020-ban vásároltunk egy használt tárgyi eszközt, közel 2 millió forintért. A korábban képzett fejlesztési tartalékunkból erre a vásárlásra oldottunk fel. Az eszköz 14,5%-os értékcsökkenésű műszaki berendezés. 2022-ben egy teljes felújításon esett át 2,5 millió forint értékben, amit az eszközre aktiváltunk. Hogyan alakul innentől a társaságiadó-törvény szerint már fejlesztési tartalék terhére elszámolt értékcsökkenés? Először a „fejlesztési tartalékos értékcsökkenés” fogy el, azután számolhatunk rá a társaságiadó-törvény szerint is? Mivel jelentősen nőtt az eszköz bruttó értéke, hamarabb kifut az előrehozott értékcsökkenés?

Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?

Kérdés: A helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy szolgáltatást magasabb összegben vásárolunk meg, mint amennyiért azt tovább tudjuk számlázni? Konkrétan: ha a bejövő számla értéke meghaladja a továbbszámlázott összeget, akkor a hipaalap csökkentéseként csak a ténylegesen továbbszámlázott (változatlan formában továbbított) rész vehető figyelembe? Könyvelés szempontjából csak a továbbszámlázott értéknek megfelelő összeget kellene közvetített szolgáltatásként kimutatni a ráfordítások között, a maradékot pedig igénybe vett szolgáltatásként kell kezelni? Van erről valamilyen hivatalos, írásos forrás (jogszabály, NAV-állásfoglalás), amely ezt a gyakorlatot egyértelműen alátámasztja?