62 talált cikk a K+F kifejezésre

Kérdés: Vállalatunk 2017. év folyamán kutatás-fejlesztési projektre nyert támogatást, amely alapján a fejlesztésre fordított költségeinek egy részét utólagos elszámolás alapján finanszírozzák. A pályázat megnyerését követően elkezdődött a megvalósítás, így 2017. év végéig a költségek egy része fel fog merülni. A pályázati elszámolást azonban csak a jövő év második felében nyújthatjuk be, és ezt követően fogják kiutalni az igényelt összeget. Mi a teendő az év végén a 2017-ben felmerült költségekkel? El kell határolni a még el nem számolt költségeket?

Kérdés: K+F GINOP vissza nem térítendő pályázat előlegének és elszámolásának könyvelése. Jól gondolom, hogy az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani, és az elszámolás után könyvelem költségként és egyéb bevételként?

Kérdés: Társaságunk díjat fizet az anyavállalatának kutatás-fejlesztési tevékenység következtében elő­álló eredmények használatának, hasznosításának jogáért, mely jogok egy részét ellenérték fejében leányvállalatai részére továbbadja. A társaság valójában egy nagyobb földrajzi területre vásárolja meg a K+F-eredmény használati, hasznosítási jogát, amelyet a leányvállalatai között feloszt. Kérdéses, hogy a társaság a használati, hasznosítási jog továbbadása esetén közvetített szolgáltatások értéke jogcímen csökkentheti-e helyi iparűzési­adó-alapját az anyavállalatának fizetett (fizetendő) díj összegével.

Kérdés: Amikor aktiváljuk a K+F közvetlen önköltségét, az aktivált értékben lekötött tartalékot kell képezni, amelyet az értékcsökkenés mértékével kell feloldani. Ki határozza meg a mértékét, és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja értelmezéséhez kérnék segítséget. Egy kft. pályázati forrásból megvalósuló kutatási-fejlesztési tevékenységet végez, 70%-os támogatási intenzitás mellett. A több éven át megvalósuló projekt tartalmaz ipari kutatást és kísérleti fejlesztést is. A kísérleti fejlesztés közvetlen önköltsége aktiválásra kerül, így ebben az esetben az elszámolt értékcsökkenés és ennek arányában elszámolt bevétel különbözetét adóalap-csökkentő tételként vesszük figyelembe. Az ipari kutatás esetében a közvetlen költséghez rendelhető adóévben kapott támogatás, juttatás összegének értelmezésével kapcsolatosan lenne kérdésem. Figyelembe kell-e venni támogatásként az adott évben befolyt projekthez kapcsolódó előleget, amit kötelezettségként tartunk mindaddig számon, amíg annak elszámolása nem történik meg, így az sem ismert előre, hogyan oszlik meg ipari kutatásra, és kísérleti fejlesztésre ez az összeg? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha adott évben felmerült közvetlen költség elszámolására a következő adóévben kerül sor, így a támogatásként befolyt összeg előző évi és tárgyévi költségek utólagos finanszírozására szolgál?

Kérdés: Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez K+F tevékenységet. A társaság a K+F költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adóról szóló 1990. évi C. tv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapját csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a Htv. 52. § 25. pontja a Tao-tv. 4. §-ának 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. A fentiek alapján a K+F-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer mint anyagköltség, másodszor mint a K+F közvetlen költségének része?

Kérdés: Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!

Kérdés: A K+F tevékenységgel foglalkozó kft. szerződést köt egy kórházzal, minden hónapban ügyelet ellátására, ami mentes az adó alól. A kft. ennek a feladatnak az ellátásával megbíz egy bt.-t. Az ügyelettel kapcsolatban a bt. által számlázott díjon kívül más költség nem merül fel. A könyvelési díj áfás! Szükséges-e arányosítani?

Kérdés: Társaságunk 2013-ban kísérleti fejlesztésbe kezdett, amelynek a végső célja egy új eljárás bevezetése. A számviteli politika szerint a cég a K+F költségeket aktiválja. 2013-ban a K+F felmerült közvetlen költsége 90 000 E Ft. Ebben szerepel 10 000 E Ft-tal a fejlesztéshez beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása. A támogatási határozat alapján befolyt támogatási előleg 79 000 E Ft. A K+F 2013-ban nem fejeződött be. 2014-ben a K+F felmerült közvetlen költsége 178 000 E Ft, a befolyt támogatás 75 000 E Ft. A támogatási előleggel a társaság 2014-ben elszámolt. A K+F 2014. 03. 31-én befejeződött. Mennyi a 2013. 12. 31-én aktiválandó K+F összege? Mennyi aktiválható még 2014-ben? Mennyi a bekerülési értéke a fejlesztésből megvalósult és értékesíthető új eljárásnak?

Kérdés: A kft. 2013-ban vissza nem térítendő K+F támogatást nyert. A támogatás intenzitása 70%. 2013-ban 10 millió Ft támogatási előleget utaltak át. Ezt egyéb kötelezettségre könyveltük. A támogatás terhére beruházások valósulnak meg. A MAG Zrt. tájékoztatása szerint beruházások teljes összegben elszámolhatók a pályázat terhére. Tehát ha 1000 egységért vásárolunk eszközt, akkor a projekt terhére 1000 egység számolható el, és nem az aktuális éves értékcsökkenés összege. Ha ezen eszköz leírási kulcsa 20%, azaz 200 egység, akkor a könyvelésben 1000 egység vagy 200 egység számolható el egyéb bevételként? Illetve a 70%-os intenzitás miatt a pályázat terhére 140 egység? A beruházás teljes értéke alapján 700 egység? A MAG Zrt. tájékoztatása szerint az egyéb bevételek között 700 egységet kell kimutatni. Valóban így van? De akkor eredménytorzító hatása lesz.