62 talált cikk a K+F kifejezésre

Kérdés: Az 5487. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: mi a teendő abban az esetben, ha a támogatott műszaki fejlesztés 3 éven át tart? Az első évben felmerült 15 millió forint költség, és kapunk 25 millió támogatási előleget. Ezzel a második évben lehet elszámolni, és ekkor válik véglegessé. A 3. évben a fejlesztés befejeződik, de a támogatás 3. évi része csak a következő évben folyik be, némi módosítás után csökkentett összegben. Mi a helyzet akkor, ha a műszaki fejlesztés több éven át tartó, és minden évben a részelszámolás alapján befolyik a támogatási rész is? A téma lezárásáig a fenti esetekben a költségeket befejezetlen műszaki fejlesztésként, a támogatásokat, illetve az esetleges előlegeket átmenő passzívaként kell kezelni? Mi a teendő a zárás évét követően utalt, esetlegesen csökkentett összegű támogatás tekintetében?

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége a felmerülés adóévében csökkenti az adózás előtti eredményt. Amennyiben a társaság főtevékenysége kutatás-fejlesztési szolgáltatás más vállalkozások részére, akkor a mások számára, de saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségei levonhatók-e az adózás előtti eredményből? A szolgáltatást befogadó cég ezt a K+F költséget nyilvánvalóan nem vonhatja le az adózás előtti eredményéből, mert az nem saját tevékenység.

Kérdés: Társaságunk az Innovációs Alap terhére kiírt pályázaton indult, és másik két társasággal konzorciumot létrehozva nyert. A nyertes projekt célja egy új eszköz kifejlesztése, amelynek részegységeit más-más társaság fejlesztette ki, de utána összeépítették azokat. Az első munkaszakasz ráfordítását 2010-ben aktiváltuk. Társaságiadó-kedvezményt nem vettünk igénybe. Az első munkaszakasz elszámolása 2011-ben volt, ezt követően kaptuk meg a vissza nem térítendő támogatást. A második munkaszakasz 2011-ben készült el, az elszámolás alapján a támogatást is megkaptuk. A társaság "piacképes" eszközt hozott létre, amelynek a tulajdonjoga – 3 évig – csak a támogató írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el, adható bérbe vagy hasznosítható más módon. A kísérleti fejlesztés ráfordításai – munkaszakaszonként is – meghaladják a támogatás összegét. Hogyan kell elszámolni, főként a támogatást?

Kérdés: Kutatás-fejlesztési tevékenységgel bíztunk meg egy alapítványt 2009-ben. Az alapítvány két évig számlázta ennek a díját, amellyel csökkentettük az innovációs járulék összegét. A díjat a beruházási számlára tettük, majd ha befejeződik, aktiválni fogjuk kísérleti fejlesztésként. A szerződésben vállalt fejlesztés nem járt eredménnyel, az alapítvány ismételten megpróbálja azt eredményesen befejezni. Mit kell tenni a beruházási számlán lévő projekt értékével, amennyiben eredménytelenül zárul a megrendelt kutatás-fejlesztés? Az innovációs járulék két évben történő csökkentése is jogosulatlan volt?

Kérdés: Társaságunk mezőgazdasági tevékenységet folytat. Saját tevékenységi körünkben folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység keretében kedvezőtlen adottságú termőhelyen energetikai célú ültetvényeket telepítünk pozitív gazdasági eredmény elérése céljából. Amikor az ültetvény eléri a vágásérett kort (7-10 év), ökológiai, környezeti, növényvédelmi és hozamvizsgálatokat végzünk. A projekttel kapcsolatosan az alábbi költségek merülnek fel:
1. -az ültetvénytelepítés költségei,
2. -a kutatásban részt vevő munkatársak bérköltsége,
3. -az ültetvény folyamatos ápolásának a költsége (külső vállalkozók által végzett szolgáltatás),
4. -a projekt dokumentálásához használt laptopok beszerzése,
5. -az ültetvény vadvédelmi kerítésének építési költsége.
Helyesen járunk-e el, ha az 1., 4., 5. pontokban felsorolt eszközök aktiválásra kerültek, és az elszámolt értékcsökkenést társaságiadóalap-csökkentő tételként is figyelembe vettük a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján? A 2. és a 3. pontban felsorolt költségeket a K+F közvetlen költségei között számoljuk el, vagy kutatás-fejlesztésként aktiválni kell? Mivel a projekt még nem zárult le, nem lehet megítélni, hogy sikeresnek minősíthető-e a végzett kutatás.

Kérdés: Nonprofit közhasznú kft. fő tevékenysége kutatás-fejlesztés, amelyet áfásan számláz megbízóinak. A kft. uniós pályázat résztvevője egy nemzetközi konzorcium keretében. A kapott támogatás nem ellenérték, illetve árat nem befolyásol, ezért áfamentesnek tekintik. Levonható-e a pályázatból finanszírozott költségek áfája? Közhasznú tevékenységnek tekinthető-e a konkrét vállalati megrendelésekre végzett, számlázott kutatási-fejlesztési tevékenység?

Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellen­őre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?

Kérdés: Egy kft., amely saját kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik, és arról külön analitikus nyilvántartást vezet, 2010. évben kétféle kutatást végzett, de egyiket sem fejezte be. A 2011-ben elkészülő műszer 2010. évben felmerült költségeit aktiválni szeretnénk. Hogyan kell a társaságiadó-törvény t) pontját értelmezni, lehet-e a 2010. évben felmerült, kísérletfejlesztésként aktivált közvetlen költségekkel a társaságiadó-alapot, a közvetlen bér 10%-ával a társasági adót csökkenteni, mivel az aktivált összeg után 2010. évben értékcsökkenést nem tudunk még elszámolni? Az elkészült mintadarabot 2011-ben megpróbáljuk értékesíteni, de lehet, hogy mintadarabként tárgyi eszközeink között tartjuk nyilván. Mikor lehet érvényesíteni ezen mintadarabok után adó-, illetve adóalap-kedvezményt?

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft. főtevékenysége műszaki és természettudományi kutatás, fejlesztés. Sikeres pályázata eredményeként részt vesz egy uniós és hazai finanszírozású pályázatban. Milyen szempontokat és jogszabályhelyeket kell figyelembe venni a támogatás áfatartalmának, illetve áfamentességének megítélésekor? Ugyanezen kft. a K+F tevékenységet különböző vállalkozások megrendelésére végzi áfás számla ellenében. A társasági adó megállapításakor alkalmazhatja-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontját?

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjával kapcsolatban kérdezem. A társaságtól megrendelt kísérleti fejlesztés elvégzéséhez a társaság maga szerzi be a szükséges tárgyi eszközöket, számolja el az amortizációt, de ezekkel az eszközökkel végzett munkát több céggel végezteti el, nem a saját dolgozóival. Ebben az esetben a 7. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti adóalap-csökkentés igénybe vehető-e a közvetlen költségként elszámolt, a kísérleti fejlesztéshez beszerzett eszközök amortizációjára?