Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A kilépő tag 970 ezer forint névértékű üzletrészét a kft. visszavásárolhatja 6 millió forintért, ha teljesülnek az Szt. 39. §-ának (5) bekezdésében előírt feltételek. A saját üzletrész visszavásárlásának – a Gt. 143. §-ában előírtakon túlmenően – az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Társas vállalkozásból kivont jövedelem

Kérdés: A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének minősül a társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése következtében, arra tekintettel megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Kilépő bt.-taggal kapcsolatos elszámolás

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt.-ből kilépő tag 250 E Ft tagi betét összegére 1000 E Ft kifizetésére kerül sor a vagyonmegosztás alapján. A saját tőke jegyzett tőkéből és eredménytartalékból áll. A jegyzett tőke összege nem változik, mivel a maradó tagok megemelik a tagi betéteik összegét. A vagyonnövekmény a korábbi évek mérleg szerinti eredménye. Az 1000 E Ft összegű kifizetést könyvelhetjük-e az eredménytartalék terhére, vagy hogyan könyvelendő? A kifizetés az szja szempontjából osztaléknak, vagy a befektetett eszköz árfolyamnyereségének tekintendő-e?
Részlet a válaszából: […] A kilépő tag részre történő kifizetés vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül az Szja-tv. szerint. A társas vállalkozás vagyonából a magánszemély által tagi jogviszonyának megszűnése következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Betéti társaságból történő kilépés elszámolása

Kérdés: Az egyik bt.-ben 50 százalékos tulajdonosi részesedéssel és szavazati joggal rendelkezünk. Közös megegyezéssel megszüntettük tagsági jogviszonyunkat, kiléptünk. A megállapodás alapján a bt. 35 millió forintot utalt át a bankszámlánkra. A bt.-nél a 2002. évi mérleg alapján a jegyzett tőke összege 6 010 000 Ft, az eredménytartalék 9 673 000 Ft, a mérleg szerinti eredmény 6 567 000 Ft, így a saját tőke 22 250 000 Ft. A részesedés könyv szerinti értéke 3 005 000 Ft. Hogyan kell a különbözetet könyvelni a kilépő vállalkozás szempontjából? Árfolyamnyereségként, vagy a rendkívüli bevételekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdező társaság a könyvelésre vár választ, a válaszadásnál azonban nem tekinthetünk el más jogszabályok vonatkozó előírásaitól sem.A Gt. 81-105. §-ait kell a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál alkalmazni. (Amennyiben valamely kérdést a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem fogalmazott egyértelműen. A kérdés elején még kiválásról van szó, a folytatásban említettek pedig inkább a kilépésre utalnak. Természetesen, elszámolási szempontból nem mindegy, hogy 2 fő kilép a bt.-ből, vagy kiválik a bt.-ből.Ha a 2 fő kilép a bt.-ből,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

A kilépő tagot megillető vagyon

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető betéti társaság tagja felmondással felmondja tagsági viszonyát. Elszámolás a 2002. évi mérleg adatai alapján történik: Eszközök: Tárgyi eszközök 23 456 Készletek 15 391 Követelések 10 314 Értékpapírok 12 000 Pénzeszközök 703 Aktív időbeli elhat. 208 Összesen: 62 072 Források: Jegyzett tőke 23 000 Eredménytartalék 1 766 Lekötött tartalék 12 000 Mérleg szerinti e. – 3 061 Saját tőke 33 705 Hosszú lejáratú köt. 2 775 Rövid lejáratú köt. 25 416 Passzív időbeli elhat. 176 Összesen: 62 072 Kölcsönös megállapodás alapján az ingatlanok forgalmi értékét 44 523 E Ft-ban fogadják el, így a tárgyi eszközök különbözete 21 067 E Ft. A kilépő tag szerint részére a saját tőke + értékhelyesbítés [54 772 E Ft] vagyoni betéte arányában (5,55 százalék) jár [3039 E Ft]. A vagyoni betét értéke 2000 E Ft. A lekötött tartalék a másik tagtól visszavásárolt vagyoni betét (névértéke: 5000 EFt), amelyet 18 havi részletben fizetnek ki. Helyes-e az az álláspont, hogy a kötelezettségekkel is csökkenteni kell az elszámolás alapját?
Részlet a válaszából: […] Alapvető problémákat tükröz a részletesen idézett kérdés. Ezért a válasz előtt tisztázni kell, a kilépő tagot milyen összeg illeti meg.A kérdésben a kilépő tag 2000 E Ft vagyoni betéttel rendelkezik, ami 5,55 százaléknak felel meg. Ennek alapján a jegyzett tőkének 36 000 E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Betéti társaságból kilépő tag részére fizetett összeg könyvelése

Kérdés: A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 95. §-ának (1) bekezdése szerint: a társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. Ebből az következik, hogy a beltag kilépésekor meglévő saját tőke (csökkentve azt az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

MRP-szervezet üzletrészének visszavásárlása

Kérdés: Az MRP-szervezet a hiteltörlesztés időszakában, a már törlesztett hitel arányában nevesíti a megvásárolt kft. üzletrészeit a tagok között. Az MRP-ből kilépő tagok meglévő üzletrészeit az MRP visszavásárolja. Az így keletkezett kiadás az MRP-ben az alaptevékenységhez kapcsolódik-e? A megvásárolt kft. finanszírozza ugyanis az MRP-szervezetet, ahol az MRP-nek átadott összeg ugyan rendkívüli ráfordítás, de annak összegével csökkenthető az adóalap.
Részlet a válaszából: […] Az üzletrész-visszavásárlás az MRP-szervezetnél nem jelent költséget, ráfordítást, a visszavásárolt üzletrészt a bekerülési értéken (értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken) a forgóeszközök között kell kimutatni. Az üzletrészek visszavásárlása (annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Szövetkezeti üzletrészre jutó kötelezettség

Kérdés: Kérjük értelmezzék az 1992. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdését. A törvényben "az üzletrész névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával" szövegrészben mi minősül ráeső kötelezettségnek? Véleményünk az, hogy ezen a pótlólagos befizetési kötelezettség nem teljesítését, vagy a veszteséggel arányos üzletrésznévérték csökkentését kell érteni.
Részlet a válaszából: […] Az 1992. évi I. törvény 79. §-a (2) bekezdésének hivatkozott részét – sajnos – csak szó szerint, az általános tartalommal lehet értelmezni, mivel a törvény nem ad erre vonatkozóan eltérő értelmező rendelkezést.Az üzletrészek névértéke együttesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
5
6