1153 talált cikk a kiva kifejezésre

Kérdés: Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott válasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván?

Kérdés: Magánszemély üzemcsarnokot és azzal egybeépített irodát létesítene bérbeadási céllal. Bejelentkezésekor választhatja-e az áfakörbe tartozást? Viszszakérheti-e az építési számlák áfáját, vagy a következő időszakokra viheti tovább, és a bérleti díjak áfájából írhatja jóvá 5 év alatt? A bérbeadási tevékenységet és adóhatósági bejelentkezést az építés megkezdésekor kezdené. (Egyéni vállalkozó nem akar lenni, mert heti 36 órás biztosítotti jogviszonya van.)

Kérdés: Az iroda új autóbusz beszerzését tervezi. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja, valamint a 22/A §-a szerinti kedvezmények nem érvényesíthetők a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszköz alapján. Mivel tudja igazolni az iroda, hogy az autóbuszt nem használta nemzetközi szállítási tevékenységhez? Mi a teendő, ha évek múlva mégis használja nemzetközi szállítási tevékenységhez is az autóbuszt az iroda?

Kérdés: A kft.-ben jelenleg 3 fő természetes személy tag van, összesen 70 százalék üzletrész-tulajdonlással. A további 30 százalék a kft. által visszavásárolt üzletrész. A folyó évben az ügyvezető tervezi a kft. 30 százalékos üzletrészének a megvásárlását. Ezzel az ő üzletrésze 71 százalékra emelkedne. Jelenleg a kivásárlás előtti állapotban az ügyvezető munkaviszony formájában látja el a feladatát. Jól értelmezzük-e, hogy az ügyvezető nem lehet 71 százalék üzletrész birtoklása mellett alkalmazotti jogviszonyban?

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető társaság az állami támogatással megvalósuló, még termőre nem fordult gyümölcsfaültetvényét arra jogosult magánvállalkozónak kívánja értékesíteni. (Az ültetvény 3 éves.) A társaság a mikrovállalkozásokra vonatkozó társaságiadóalap-csökkentés lehetőségével élt a beruházás alapján. A bérelt termőföld nem része az adásvételnek. Kérdések: Hogyan történjen a számla kiállítása (mit tartalmazzon)? Mi történik a kötelezettségek között szereplő állami támogatás összegével? Milyen egyéb adózási kérdésre kell még figyelni a beruházás értékesítésekor?

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?

Kérdés: Egy szoftverkészítéssel, számítógép-forgalmazással és számítástechnikai oktatással foglalkozó kft. riasztót kíván beszerelni a házába. A cég székhelye megegyezik a tulajdonosok lakóhelyével, az iroda is a lakásban van. Elszámolható-e az egész beruházás a cég beruházásaként, vagy csak törtrésze? Az áfát vissza lehet-e igényelni?

Kérdés: A vállalkozás egy ausztriai sícentrumban panziót vásárolt, amelyet fióktelepként kíván bejegyeztetni. A fióktelep mint önálló osztrák adóalany tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági események – osztrák törvények szerinti – könyvelésével a vállalkozás egy bécsi könyvelőirodát bízott meg. Kérem, ismertesse részletesen a külföldi fiókteleppel rendelkezők könyvelésének és adózásának szabályait! Különösen fontos, hogyan kell elszámolni az Ausztriában fizetendő adókat, járulékokat, amelyek a fióktelep értékesítéséhez és beszerzéséhez kapcsolódó kötelezettségekhez (forgalmi adó), illetve a magyar és az osztrák illetőségű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódnak, de nem a magyar törvények szerint kell bevallani és megfizetni. Egy vállalkozás Olaszországban fióktelepet létesít, ahol termékértékesítést végez és szolgáltatást nyújt. Hogyan épül be a fióktelep könyvelése a vállalkozás könyvelésébe? A belföldi adókötelezettséget hogyan érinti az Olaszországban megfizetett adó (pl. áfa, tao, iparűzési adó)?

Kérdés: Helyesen számoljuk-e el az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 138/A. § (1) bekezdése alapján az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat? Az eddigi gyakorlat során a távolléti díjat bérköltségként számoltuk el, a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként. Felvetődött az elszámolásnak az a módja is, hogy ezen távolléti díjak összege, mint költségvetési kiutalási igény kerüljön elszámolásra az egyéb követelések között, a pénzügyi teljesítéskor ezen összegek kiegyenlítése könyvelendő. Ezen elszámolás a munkáltatót terhelő költségek szempontjából áttekinthetőbb, de a járulékok elszámolása külön figyelmet kíván meg. Melyik elszámolás a helyes?

Kérdés: Egy társaság iroda- és raktárberuházásához hitelintézettől beruházási hitelt vett fel 2002-ben. A beruházást 2002-2003-ban megvalósította. A 2002. és 2003. évről készített társaságiadó-bevallásban érvényesítette a Tao-tv. 22/A §-a szerinti adókedvezményt a megfizetett kamat után. 2003 decemberében a hitelt a hitelintézettől forgóeszköz finanszírozására felvett devizahitelből visszafizette. 2004 márciusában a forgóeszköz-finanszírozásra felvett devizahitel megnevezését "devizahitel-beruházások finanszírozására" változtatta a hitelintézet és a társaság. Kérdés, hogy ez utóbbi hitel kamata alapján 2004-ben jogosult-e a társaság -a beruházási hitelt kiváltó hitelre tekintettel – adókedvezmény igénybevételére?