Osztalék adójának megállapítása

Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem így rendelkezik!Az összes osztalékra jogosultak üzletrészének az értéke 4millió Ft. Ha az adózott eredményt teljes összegében ki kívánják fizetni, akkora saját tőke (amely majd a mérlegben kimutatásra kerül) 8 millió Ft. Így azegyes magánszemélyekre jutó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Fénymásolás díjának meghatározása

Kérdés: Önkormányzatunk a helyi lakosság részére – mivel a településen más lehetőség nincs – fizetés ellenében fénymásolási tevékenységet kíván végezni. Hogyan állapítsuk meg a fénymásolás egységárát, kell-e hozzá önköltség-számítási szabályzat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fénymásolás egységáraként a szokásos piaci árat javasoljukalkalmazni. A szokásos piaci árat – az adott esetben – az összehasonlító árakmódszerével indokolt meghatározni. Összehasonlító árat kapnak, ha hasonlótelepüléseken az önkormányzatok által, ezek hiányában a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélytől garázs bérbevétele

Kérdés: Magánszemély a garázsát bérbe kívánja adni a társaságnak. Milyen számviteli bizonylat alapján tudja a társaság a bérleti díjat, a közüzemi díjat költségként elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A magánszemély ingatlan-bérbeadása (a garázsának bérbeadása)a bevétel érdekében rendszeresen, üzletszerűen végzett tevékenységnek minősül,amiből az következik, hogy az Áfa-tv. hatálya alá tartozik. Ha viszont azÁfa-tv. hatálya alá tartozik a magánszemély, akkor a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címkék:  

Mérlegképes könyvelő helyett könyvvizsgálat

Kérdés: Az értékhatár miatt nem kötelező a könyvvizsgálat. A könyvviteli munkáért, a beszámoló készítéséért felelős személy nem regisztrált mérlegképes könyvelő, de megbízás alapján folyamatos a könyvvizsgálat. Ezzel a megoldással biztosítva van-e a számviteli szabályok, az Szt. 151. §-ának helyes alkalmazása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...beszámoló elkészítésével, de ez nem könyvvizsgálat, nem auditálás. Akönyvvizsgálattal a regisztrált mérlegképes könyvelőt nem lehet kiváltani. Haaz előírt képesítéssel rendelkezőt a vállalkozó nem bízott meg a könyvviteliszolgáltatás körébe tartozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Nyomvonal jellegű vezetékek kiváltása

Kérdés: Társaságunk távvezetékek kizárólagos üzemeltetője. A vezetékek nyomvonala fölött végzett beruházási munkák miatt szükséges a földben lévő vezetékek nyomvonalának a megváltoztatása, áthelyezése. Ezeket a beruházó finanszírozza. Eddig a beruházó a megvalósult objektumokat térítés nélkül átadta, társaságunk üzembe helyezte, a kiváltott vezetékszakaszt leselejtezte. 2004-től a vezetékkiváltásokat a beruházó – a közbeszerzési törvény tilalmára hivatkozva – nem adja át térítésmentesen, mint akadálymentesítési költséget számolja el és aktiválja saját beruházása értékében. A megvalósított új objektumot társaságunk műszakilag átveszi, a dokumentációkon a változást keresztülvezeti, a régi vezetékeket viszont nem selejtezi. Elfogadható-e ez a gyakorlat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...[Ha az átadó nem közöl nyilvántartás szerinti értéket,akkor az átvett vezetékek forgalmi, piaci (becsült) értékén.] Természetesen akiváltott vezetékszakaszt – mivel azt rendeltetésének megfelelően nemhasználják – a könyvekből ki kell vezetni az Szt. 53....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Forintszámlák kiegyenlítése devizával, valutával

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a számlát pedig devizában kell kiegyenlíteni. Amennyiben aszerződést forintban kötötték meg, de az ellenértéket devizában kívánjákkiegyenlíteni, akkor a szerződést kell ehhez módosítani, a szerződésben kell azellenértéket devizában meghatározni,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...időbeli elhatárolástis) figyelembe véve, adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás nemtörtént volna meg;– a jogelőd (kiválás, részleges átalakulás esetén a jogutód)a választását – a végleges vagyonmérleget és a végleges vagyonleltárt,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:  

Cégautó magáncélú használata

Kérdés: Társaságunknál a kereskedelem dolgozói cégautót használnak munkájuk végzése során. Ezeket az autókat otthon, saját felelősségükre tárolják. A cég magánhasználatot is biztosít számukra úgy, hogy útnyilvántartás alapján befizetik a km-kénti 3 Ft+ áfát, valamint a benzint, sőt a 3 Ft és a piaci bérleti díj közötti különbözet áfáját is. Az adóellenőrzés feltárta azt, hogy nem volt megfelelően vezetve a magánhasználat, ezért azt egyáltalán nem fogadta el. Utólag ki kívánja vetni a cégautóadót, és az áfa-visszaigénylést sem tartja helyesnek. Jogos ez az eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az adóellenőrzés megállapításai helyességét vagy helytelenvoltát megítélni csak a körülmények részletes ismerete mellett lehet. Erre akérdésben leírtak nem elegendőek. A kérdésben leírtakból azonban egyértelműenkövetkezik, hogy a dolgozók az autókat saját otthonukban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Tulajdoni részesedés elszámolása beolvadásnál

Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...soránelvégzett tőkekivonáshoz kapcsolódóan – a beolvadást követően – a külső (nemanyavállalati) tulajdonosok részére ki kívánnak adni. (Ha nem pénzeszközt adnakki, akkor a kiadásra kerülő eszközöket az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének c)pontja alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. július 21.
Kapcsolódó címke:

Elhatárolt veszteség kimutatása az adóbevallásban

Kérdés: Az elhatárolt veszteség adózás előtti eredménycsökkentésének feltétele-e, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő tételek első sorának a) oszlopában feltüntesse az adózó a továbbvihető veszteséget? Fel kell-e tüntetni abban az évben is, amikor nem él levonási lehetőséggel? Elegendő-e analitikus nyilvántartásban vezetni a továbbvihető veszteséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megfelelően szerepelnek benne. Ezért minden évben, amikor olyanveszteséget tart nyilván az adózó, amelyet a későbbiekben le kíván vonni azadózás előtti eredményből, az adatot fel kell tüntetni. Ugyanakkor az adózáselőtti eredmény csökkentésének az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
99
100
101
…
117