1161 talált cikk a kiva kifejezésre

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?

Kérdés: Az osztrák tulajdonú magyar társaság (kft.) ügyvezetője német állampolgár, akinek nincs magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye. A német ügyvezető az osztrák anyacégnél energetikai műszaki-kivitelezési szakértőként dolgozik. A kft. Magyarországon egy ügyvédi iroda címén került bejegyzésre, amely bérlet útján biztosít egy helyiséget, amit a saját irodájával együtt bérel. A bérleti szerződés csak a székhely bejegyzését szolgálja, a kft. egyáltalán nem működik az adott helyen. A kft. kézbesítési megbízottja a könyvelőiroda, ahová beérkeznek a hivatalos levelek, értesítések, ahol a bizonylatokat őrzik. A bizonylatok az ügyvezető hatáskörében állnak, Németországban keletkeznek, amelyek másolata vagy egy-egy aláírt példánya a könyvelőirodához kerül. A könyvelőiroda vezeti a nyilvántartásokat, elkészíti és megküldi a bevallásokat, elkészíti és közzéteszi a beszámolót. A cégjogi anyagokat az elektronikus ügyintézés alapján az ügyvéd kapja. A könyvelőiroda ezeket az anyagokat e-mailben továbbítja a tulajdonos képviselője, valamint a kft. ügyvezetője felé. A kérdező ezt követően idézi a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet 1. §-át és 2. §-a (1) bekezdését, és azt a kérdést fogalmazza meg, hogy a könyvelőirodánál biztosan nem valósul meg a székhelyszolgáltatás? A könyvelőiroda nem kíván székhelyszolgáltatást nyújtani, célja a bizonylatok megszerzése, feldolgozása és a számviteli szolgáltatások nyújtása. A rendelet kitér a szerződéskötési kötelezettségre, valamint a bejelentési kötelezettségre is, amire tekintettel a felmerült kérdéseket tisztázni kell. Kérem segítségüket a rendelet értelmezéséhez és a székhely-szolgáltatás egyértelmű tisztázásához!

Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)–(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?

Kérdés: A saját tulajdonú ingatlanok bérbeadásával foglalkozó kft. át kíván térni mikrogazdálkodói beszámoló készítésére. Az ingatlanok egy része már leíródott, illetve maradványértéken szerepel a nyilvántartásokban. Az adótörvény szerinti leírásnál azonban még értékkel szerepelnek, itt nincs maradványérték. Hogyan alakul, változik-e a leírás a mikrogazdálkodói beszámoló készítésére való áttérés után?

Kérdés: Egyszemélyes kft. a jegyzett tőkéjének 10%-át készpénzben alapításkor teljesítette, a házipénztárba. A fennmaradó összeggel két éven belül fogja feltölteni a jegyzett tőkét. Ha az alapító okiratba azt jegyezték be, hogy készpénzben fogja teljesíteni a fennmaradó jegyzett, de be nem fizetett tőkét, ezt kiválthatja eszközapportálással is? Személygépkocsi is apportálható? Ha igen, értékbecslés szükséges, vagy elegendő az adásvételi szerződésben megjelölt eladási ár? Utóbbi esetben az áfa nélküli vagy az áfás ár vehető figyelembe?

Kérdés: Az alapítvány magánszemélytől örökség címen pénzhez, értékpapírhoz jutott. Helyes-e, ha az értékpapír értékét az eladásig halasztott bevételként mutatjuk ki? A pénzt az alapítvány bankszámláján jóváírták. Ezt az összeget is át kell vezetni a passzív időbeli elhatárolásokhoz, vagy véglegesen kapott pénzeszközként kell könyvelni? Ha el kell határolni, akkor a későbbiekben figyelni kell, hogy ebből a pénzből mire költöttek?

Kérdés: Adott egy mezőgazdasági művelés alatt álló termőföldnek minősülő terület, amelynek több tulajdonosa van (osztatlan közös tulajdon). Ebben az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban az egyik tulajdonos használni kívánja egy másik tulajdonos földterületét mezőgazdasági művelés céljából. A felek az ügylet tárgyát képező területre használati megállapodást kötelesek kötni, amely megállapodás gyakorlatilag a haszonbérleti szerződéssel azonos tartalmú. A termőföld használatáért a használó a használatba adónak bérleti díjat fizet. A 2013. évi CCXII. törvény 70. §-ának (3) bekezdése értelmében az egyik tulajdonos által, a használati rend szerinti, tulajdoni mértékével egyezően művelt területet növelheti a másik tulajdonos tulajdonában lévő, és korábban saját maga által művelt tulajdonával egyező területtel, amelynek írásba foglalt többlethasználati megállapodáson kell alapulnia. Adójogi értelemben tekinthető-e a többlethasználati megállapodásban szabályozott földhasználati szerződés azonosnak a haszonbérleti szerződéssel, adómentesen fizethető-e a bérbeadó számára a bérleti díj?

Kérdés: "A" társaságnak 3 belföldi magánszemély tulajdonosa van egyenlő arányban. "A" társaság összes eszköze: 1 000 000 E Ft, jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, eredménytartaléka: 350 000 E Ft, lekötött tartalék: 27 000 E Ft, adózott eredmény: 20 000 E Ft, összes kötelezettség: 600 000 E Ft. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, amelyet a "C" társaságban lévő részesedéssel fizetnek ki a tagoknak. Ezáltal a tagok "C" társaság egyenlő arányú tagjai lesznek. "A" társaságból 20 000 E Ft könyv szerinti értékű ingatlant visznek ki "B" cégbe, amivel az azonnal beolvad "C" társaságba. A kiválással létrejövő "B" cég csak virtuálisan jön létre, vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? A kiválásnál nem válik meg a tag a társaságtól véglegesen klasszikus formában, hanem marad mindenki tag, de ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti 20 E Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimumszabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik 7400 E Ft értékben. A lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből az eszközértékből még hiányzó részt: 20 000-(7400+60) = 12 540 E Ft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet? Vagy megállapodhatnak úgy is, hogy visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant és 20 000 E Ft összegű kötelezettséget? Visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant, 3x20 = 60 E Ft értékű jegyzett tőke mellett 19 940 E Ft eredménytartalékot? Jól gondoljuk, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni? A természetben kiadott részesedés egyik vagyonmérlegben sem szerepel? Kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében keretszerződést kívánnak kötni. A szerződés alapján a (nem magánszemély) vevők vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 tonna terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk a szerződéskötéssel egy időben munkagépet kíván adni használatba a vevőknek. A gép tulajdonjogát azonban fenn kívánja tartani a szerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig. Ha a vevők a szerződésben vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítik, akkor az 5. évet követő összesítés után a munkagép térítés nélkül kerül a tulajdonukba. A munkagép értéke általában a szerződésben vállalt összmennyiség értékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a gépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében kívánja megvásárolni. A munkagép előbbiek szerinti "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? A munkagép tulajdonszerzésének milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?

Kérdés: Az adózott eredmény 100 millió Ft, a cég 2017-ben 10 millió forint osztalékot kíván fizetni. Milyen döntéseket hoz a cég közgyűlése? A 100 millió Ft adózott eredményt az eredménytartalékba helyezi, majd dönt arról, hogy az eredménytartalékból 10 millió forint osztalékot fizet? Vagy a 100 millió forint adózott eredményből 10 millió az osztalék, a többi eredménytartalék? Mi a helyes megoldás?