Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: Az ügyvédi irodánál megállapodhatnak-e a tagok a nyereség felosztásában más százalékos arányban történő részesedésben, mint ahogyan azt a bevitt vagyon képezné az eredményfelhasználásnál? Azaz belső nyilvántartásuk alapján mindenki az általa termelt eredményre jogosult, ami azonban eltér az éves adózott eredmény felosztásánál a rá eső résztől.
Részlet a válaszából: […] ...De ellentétes lenne az Szja-tv. 1. §-ának (10) bekezdésében foglaltakkal is, mivel a végzett munkáért jutó díjat (a munkabért) kívánnák a kedvezőbb adózású osztalékként a tagok részére juttatni.Az ügyvédi iroda az Szt. hatálya alá is tartozik. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Csereerdő telepítése megbízásból

Kérdés: Erdőgazdálkodással foglalkozó társaságunk elvállalta a kivitelező cég megbízásából (jogszabályi kötelezettség miatt), hogy az útépítés miatt általuk kivágott erdő helyett újat (ún. csereerdőt) telepít saját területén. Az új erdő telepítésével kapcsolatos ráfordítás beruházás. A vállalkozási díj árbevétel, amellyel szemben így költséget nem tudunk elszámolni. Mi lenne a helyes megoldás a számvitelben és a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a számviteli előírások megtartásával kell eljárni, a gazdasági eseményeket nem szabad összevontan kezelni. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.A kérdésben leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Csoportszintű adóalap-számítás az iparűzési adónál

Kérdés: Hogyan kell, kell-e számba venni a kapcsolt feleknél az iparűzési adó számításakor a kapcsoltak között lévő vállalkozás bevétel-, anyagköltség-, elábé-, közvetítettszolgáltatás-adatait? Kérdésem alanya a Katv. alá tartozóan az egyszerűsített tételes iparűzési adót választotta, ugyanakkor az evaalany az evaalap 50%-a után fizet iparűzési adót. Továbbá azon kiva alá tartozó kapcsolt fél adatait is hozzá kell-e adni a többiekéhez, amelyik a kivaalap 130%-a után fizeti az iparűzési adót? Helyesen gondolom-e, hogy a normál módon iparűzési adózó kapcsolt felek összes adatával ezen kiva, eva és kata szerint speciálisan iparűzési adót fizetők adatait is össze kell adni az 500 M feletti árbevételre jutó korlátok meghatározása miatt? Legfeljebb majd nem a kata-, kivaalany kapcsolt félre jutó iparűzésiadó-alap után fizet a kata-, kivaalany fél, hanem speciális módon. De az 500 M feletti korlátok így érvényesülhetnek.
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély vállalkozókra és a 8 millió forint árbevétel alatti más vállalkozókra], valamint 39/B. §-ában [az eva, a kata és a kiva alanyaira vonatkozóan] rögzíti. Az e törvényhelyeken szabályozott esetek specifikus rendelkezésnek minősülnek a Htv. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Háziorvosi praxisjog értékesítése

Kérdés: Háziorvos magánszemélyként vásárolt praxisjogot. Ezt a háziorvosi praxisjogot betéti társaság működteti. Van-e lehetősége a betéti társaságnak a háziorvosi praxisjog megvásárlására, illetve pénzbeli megtéríttetésére a beltagja számára?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szándékát be kell jelentenie az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak, megjelölve a praxisjogot megszerezni kívánó orvost is. Ha az önkormányzat a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal – a praxisjog megszerzése esetén – az adott körzetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Saját tőke a jegyzett tőke alatt

Kérdés: A 10 M Ft jegyzett tőkéjű társaság saját tőkéje két egymást követő évben a jegyzett tőke alatt van (8-9 M Ft), de nem fizetésképtelen a társaság. A tulajdonosoknak van-e valami teendőjük a saját tőke rendezésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...tőke esetén fenyegeti a társaságot. A hitelezői érdekek védelme szempontjából azonban tartósan a jegyzett tőke alatti saját tőke nem kívánatos állapot, mivel könnyen bekövetkezhet a Ptk. 3:189., illetve 3:270. §-a szerinti eset, amikor a társaság saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Elhatárolt veszteség figyelembevétele a kiva-alapnál

Kérdés: A 6573-as szakmai válasz szerint a kiva-alany a 2014-ben beszerzett 2000 E Ft tárgyi eszköz értékének megfelelő összeggel akkor csökkentheti a 2014. adóévi adóalapját, ha a beruházás ellenértékét 2014-ben kifizette. Kérdésünk, hogy nincs-e évszámelírás a Számviteli Levelek válaszában a 2014. évi adóalapra vonatkozóan (nem 2015-évet akartak-e írni?), mivel a KIVA tv. 20. § (11) bekezdése szerint a tárgyévi beruházás értékével csak a következő évek (pl. 2015, 2016 stb.) adóalapja csökkenthető?
Részlet a válaszából: […]

Igen, igaza van, a beruházás érdekében a 2014. adóévben kifizetett összeg nem az adóév (nem 2014), hanem a következő adóévek adóalapját csökkentheti.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Egyesülés esetén vagyonmérleg-tervezet

Kérdés: "A" magánszemély 100%-os tulajdonában áll "B" kft. és "C" kft. A "D" kft.-ben 25% a "B" kft., 55% a "C" kft. és 20% a magánszemély részesedése. A "D" kft. saját tőkéje negatív. A "D" kft. beolvad "B" kft.-be, amelyben nem kíván tulajdonos lenni "C" kft., új tulajdonos sem lép be, a magánszemély sem akarja növelni a befektetését. Vagyonátértékelés nem történik. A beolvadás során "B" kft. saját tőkéje és ezen belül minden tőkeelem pozitív előjelű, eredménytartaléka elbírja a beolvadó társaság negatív saját tőkéjét (a "D" kft. tulajdonosai vagyonkiadásra nem tarthatnak igényt a saját tőke elvesztése miatt). A jogutód "B" kft. egyesülési vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kivezetésre kerül "C" kft. és "A" magánszemély "D"-ben lévő üzletrésze: jegyzett tőke csökken az eredménytartalékkal szemben, "B" kft. üzletrésze: jegyzett tőke csökken a befektetett eszközzel szemben. A tőkeelemek átrendezésére nem kerül sor. A jogutód "B" kft. vagyonmérlegének nyitó oszlopában a jegyzett tőke megegyezik "A" magánszemély korábbi befektetésével, a többi tőkeelem a jogelődök és a "különbözetek" oszlop megfelelő sorainak összegével. Helyesen értelmezem a vonatkozó törvényi előírásokat?
Részlet a válaszából: […] ..."B" kft. vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopa tartalmazza a beolvadással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagok (jelen esetben "C" kft. és "A" magánszemély) részére kiadásra kerülő eszközöknek és kötelezettségeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Nem használt nyomdaipari gép bérleti díja

Kérdés: A nyomdaipari kft. 4 éve bérel egy nyomdaipari gépet. 2014-ben meghalt az ügyvezető, a felesége vette át az ügyvezetést. Azóta nem végzik a nyomdaipari tevékenységet, de a gépet – ettől függetlenül – a szerződés szerint bérelni kell. Havonta fizeti a kft. a bérleti díjat, levonjuk az áfát, a bérleti díjat költségként könyveljük. A szerződés az év végén jár le, a gépet maradványértéken számlázzák, ezt követően értékesíteni kívánják. A bérleti díj maradhat-e a költségek között? Az áfát le lehet vonni?
Részlet a válaszából: […] A kft. az ügyvezető váratlan halálát követően nem végez nyomdaipari tevékenységet, azaz vállalkozási tevékenységet. Az ezt követően fizetett bérleti díjat ugyan az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni, de annak összegével az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Beszámoló kivaalanyiság megszűnésekor

Kérdés: Egy kft. kivaalanyisága 2014. év közben megszűnik NAV-határozat alapján átalakulás miatt, mivel egy másik gazdasági társaság beleolvad. Kell-e a megmaradó (befogadó) kft.-nek a kiva­alanyiság megszűnése miatt éves beszámolót készíteni január 1-jétől a kivaalanyiság megszűnése időpontjáig, illetve majd egy másik beszámolót az azt követő naptól 12. 31-ig szóló időszakra, ha egyébként ő naptári évtől eltérő üzleti évet nem választott?
Részlet a válaszából: […] ...beszámolókészítési kötelezettség szempontjából figyelembe kell venni a kivatörvény rendelkezését, azaz a kivaalanyiság megszűnése napjával lezárul egy üzleti év, és e napot mérlegfordulónapnak tekintve kell beszámolót készteni, függetlenül attól, hogy az Szt. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Kölcsönadott anyag elszámolása

Kérdés: Két kft. szerződést kíván kötni egymással anyag (készlet) kölcsönadásának tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönkapott anyagot felhasználja a tevékenysége során, terméket állíttat elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben kikötött időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaság részére ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Lehet-e a kölcsönkapott anyagot átvételkor csak a 0. Számlaosztályban nyilvántartani a visszaadásig? Lehet-e ezt kölcsönként kezelni? Számlázni kell-e az átvett készlet értékét az átadó cégnek? Mi a helyzet az áfával?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az új Ptk. 6:389. §-a (1) bekezdésének elő­írásából indulunk ki. E szerint a kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesítő dolgot az adós tulajdonába ad úgy, hogy az adós a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.
1
43
44
45
108