481 talált cikk a kivezetés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat által egyházi intézmény részére vagyonkezelésbe adott ingatlant az egyház pályázati úton nyert támogatással felújította. A felújítás értékét átadja az önkormányzatnak. Befolyásolja-e az átadott értéket a kapott támogatás?

Kérdés: Társaságunk leállította gyártási tevékenységét, üzemi működését 2025-ben. Az üzemben termelő gépek működése leállt. Elszámolható-e ezen tárgyi eszközökre értékcsökkenés, és át kell-e sorolni őket a készletek közé, ha a társaság nem tervezi az üzem közeljövőben történő eladását?

Kérdés: A társaság egyik tárgyi eszköze totálkáros lett 2025-ben, az eszközre terven felüli értékcsökkenést számolt el a baleset napjával, és a roncsértéken, terv szerinti értékcsökkenés utáni könyv szerinti értéken (800.000 Ft) készletre vette, melyen később értékesítette. Az eszköz tao szerinti nyilvántartás szerinti értéke 3.000.000 Ft. Hogyan alakul a taokorrekció ezen eszköz készletrevétele miatt?
– Adóalap-növelő tétel a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés (terv szerinti és terven felüli), de a roncsértéken történő átvezetés (800.000 Ft) már nem?
– Csökkentő tétel az adótörvény szerinti értékcsökkenés, és a készletre történő átvezetésnél a számított nyilvántartás szerinti érték–roncsérték (3000 E Ft–800 E Ft = 2200 E Ft)?
Jól értelmezem?

Kérdés: Társaságunk bérelt ingatlanon végzett beruházást, amelynek során bizonyos tételek aktiválásra kerültek. Utólag azonban megállapításra került, hogy egyes eszközök ténylegesen nem kerültek beépítésre, és ezek értékesítésére kerül sor. Hogyan történik helyesen az ilyen módon egy összegben aktivált bérelt ingatlanon végzett beruházás részbeni kivezetése, amennyiben utólag derül ki, hogy bizonyos tételek nem kerültek beépítésre? A kivezetés során szükséges-e az érintett tételek elkülönítése és például készletre vétele, vagy más számviteli megoldás alkalmazandó?

Kérdés: Az adott cég befektetési céllal aranyat vásárol. A 17. számlacsoportban tartom nyilván a beszerzést. Értékesítéskor milyen bevételként kell elszámolni? Árbevétel a helyes elszámolása, és a beszerzési ár és eladási ár közötti érték IPA-alap lesz, vagy egyéb, esetleg pénzügyi bevételként kell elszámolni? Az utóbbi esetben a kivezetést egy elszámolószámlán keresztül számolom el, és az eredményben csak az árfolyam-emelkedést mutatom ki a 97. számlacsoportban?

Kérdés: Adott „A” vagyonkezelő kft., amely által kezelt vagyon egy „B” kft.-ben lévő részesedés, amely 51%-os tulajdoni részesedést jelent. „A” kft. alapít egy „C” kft.-t további alapítókkal pénzbeli betéttel úgy, hogy „C” kft.-ben szintén 51%-os tulajdont szerez. Az alapítással egy időben készült egy részesedésátruházási szerződés, mely szerint a „B” kft.-ben lévő részesedést „A” vagyonkezelő kft. átruházza kedvezményezett „C” kft. javára, annak tőketartalékába. Mit kell könyvelni a kezelt vagyonban, ha az átruházott részesedés nyilvántartási értéke (induló vagyon) 100.000 euró, az átruházási szerződés szerinti átruházott érték 120.000 euró? A fenti ügylet könyvelésére kérek tájékoztatást a kezelt vagyon tekintetében, ha a kezelt vagyon nyilvántartása euróban történik. Keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettség a kezelt vagyon tekintetében? Keletkezett-e a vagyonrendelőknek adókötelezettsége, a fenti ügylet jelent-e vagyonkivonást?

Kérdés: Társaságunknak egy kazahsztáni székhelyű kft. leánycégében 2016 óta 49 százalékos üzletrésze van, amelyhez 50 százalék szavazati arány jár. Az üzletrész könyv szerinti értéke a befektetett eszközökön belül 2,8 millió Ft. A leányvállalat vezetője kazah. A leányvállalat már 5 éve nem szolgáltat adatot társaságunk mint anyacég felé, az éves beszámolót sem küldi meg. A korábbi évek információi alapján a leánycég valószínűleg nem folytat érdemleges tevékenységet. Társaságunk már többször kereste e-mailben és levélben a leánycéget, amelyekben a működéséről kért információt, kérte az éves beszámolókat, illetve javaslatot tett a cég végelszámolására, de érdemleges hivatalos válasz nem érkezett. Szükséges-e az üzletrészre értékvesztés elszámolása, ha igen, milyen mértékű? Esetleg szükség lehet az üzletrész kivezetésére? Milyen alapbizonylatok kellenek ehhez? Milyen számviteli és társaságiadó-vonzata lehet a fentieknek?

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?

Kérdés: A társaság 16 lakásból álló társasházat építtet. A kivitelezéssel egy másik társaságot bízott meg. A vevőkkel kötött adásvételi elő- és végszerződések alapján az összes lakás értékesítésre kerül. A vevők egy része már utalt előleget, erről előlegszámla került kiállításra. A kivitelezés 2025. 10. hónapban befejeződött, a használatbavételi engedély kiadása folyamatban van (hiánypótlási eljárás miatt). Miután megkapja a használatbavételi engedélyt, megalapítják a társasházat, majd következik a vevők részére a birtokbaadás. Kimutatható-e a megkötött szerződések alapján az árbevétel 2025. évre? Amennyiben igen, úgy a telekhányad kivezetése is a 2025. évben történik? Mi a helyes könyvelés akkor, ha a használatbavételi engedély a mérlegkészítés napjáig kiadásra kerül, illetve mi a teendő, ha nem? Ha nem mutatható ki árbevétel 2025-re, továbbra is befejezetlen termelésként kell elszámolni, és T 23 – K 58 tétellel szükséges a felmerült költségeket készletre venni?

Kérdés: Az „A” társaságból átalakulással kiválik „B” társaság 10. 31-ei fordulónappal. Az „A” társaság tovább működik. Az „A” társaságnál a „B” társaságnak átadott vagyonelemeket hogyan kell könyvelni?