Adómentes kulturális szolgáltatások

Kérdés: Kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott adómentes juttatás témában kérem szíves állásfoglalásukat. Az Szja-tv. előírásában kulturális szolgáltatásnak tekinthető esemény a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, melyek közös jellemzője, hogy élő szereplősek és kulturális szórakozást nyújtanak. Az étkezéssel egybekötött színházi előadás (belépőjegy + vacsora) megfelel-e az Szja-tv. adómentes előírásainak?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.28. b) pontja alapján nem pénzben kapott juttatásként adómentes – többek között – a kulturális szolgáltatás [muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Bizalmi vagyonkezelés nyilvántartásba vétele, amortizáció

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
Részlet a válaszából: […] ...bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében a bizalmi vagyonnal kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a számviteli törvény általános szabályai szerint kell elszámolnia. Ebből következően, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Átalányadózás folytatható-e egyéni vállalkozásban?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője napi 8 órában munkaviszonyban van foglalkoztatva, a járulékokat megfizeti a kft.-ben, 1 fő alkalmazottja van. 2026-ban lehet-e átalányadózós egyéni vállalkozó, ha lehet, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben és az egyéni vállalkozásában? Továbbá a kft.-ben ingatlankezeléssel (közös képviselő) foglalkozik, lehet-e ugyanez a tevékenysége az átalányadózós egyéni vállalkozásában is?
Részlet a válaszából: […] ...ameddig az adóévben az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az 1.744.800 forintot (bevétele 40%-os költséghányad mellett a 2.908.000 forintot). Ebben az esetben is be kell nyújtani az ’58-as bevallást a tárgynegyedévet követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Saját járművel végzett beszállítás könyvelése

Kérdés: Gabonakereskedelemmel foglalkozó cég saját üzemeltetésű járművekkel is szállítja az árut tárolóba, raktárba. A raktárba történő beszállítás költsége a beszerzési ár része. Önköltségszámítási szabályzat alapján megállapításra kerül a felmerült költség. Milyen könyvelési tételekkel, milyen számlaösszefüggéssel kell átvezetni ezen költséget a 2. Számlaosztályba, elsődleges ötös könyvelési rendszer alkalmazása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz a könyveléshez használt számlák:– a gabona bekerülési értéke: 261;– a saját járművel végzett szállítás költségei: 51–57. számlacsoportok.Könyvelési tételek:– a saját járművel végzett szállítás költségeinek elszámolása: T 511, 529, 541, 561,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Cégcsoport alapításának megünneplése

Kérdés: Egy cégcsoport novemberben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, emiatt és karácsony alkalmából november végén a munkavállalókat vacsorával és borkóstolóval vendégeli meg. Ez a vendéglátás reprezentációként elszámolható? Az megfelelő, ha az anyacég kapja a számlát, és ő számolja el reprezentációként? Vagy célszerű a számlát az egyes tagcégekre szétszedni a munkavállalók létszámának megfelelően? A munkavállalók nagy része a leányvállalatoknál dolgozik. Mivel a székhelyen lesz az ünnepség, a különböző telephelyeken dolgozó munkavállalók szállását is fizeti a cég. Ez a szállás milyen jogcímen számolható el? Lehet adómentes juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...70. § (4) bekezdésében foglaltak alapján. Reprezentációként történő elszámolás esetén, ha van például terembérlés, akkor annak költsége kihagyható az adóalapból. Ugyanakkor a munkavállalók csoportos szállításának költsége, továbbá a rendezvényre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Napelemes rendszernél beruházási kedvezmény

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó cég napelemes rendszert akar telepíteni költségmegtakarítás céljából 15-20 millió Ft értékben. A felmerülő energiaköltség 80%-a továbbszámlázásra kerül. Igénybe vehető-e beruházási kedvezmény a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] Ha a kérdésben szereplő napelemes rendszer kiépítése nemcsak egy adott épület fűtését, melegvíz-ellátását biztosítja, hanem más épületét is, illetve az adott épületben folyó tevékenységet is szolgálja (a technológiához szükséges fűtéssel, meleg vízzel), akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

K+F keretében létrehozott szoftvertermék amortizációja

Kérdés: Szoftverfejlesztő cég K+F keretében létrehozott egy szoftverterméket. A költségeket aktiválta, és a közvetlen költségre jutó (arányszámmal megállapított) értékcsökkenéssel csökkentette a társaságiadó-alapot a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján. 2025-ben jogszabályi változás következtében a megcélzott felhasználói kör gyakorlatilag megszűnt, így a fejlesztésre terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnunk. Ebben az esetben hogyan alakulnak a társaságiadóalap-módosító tételek? Gondolok itt arra, hogy mivel a fejlesztés költségét nem a felmerülés adóévében számolta el a társaság, hanem állományba vette, és az elszámolt értékcsökkenés összegéig csökkentette az adó alapját, így, ha most terven felüli értékcsökkenést számolunk el, akkor ez a tétel adóalap-csökkentő tétel lehet az 1. számú melléklet 10. b) pontja alapján? (Nem történik állományból kivezetés.) Milyen további feltételnek kell megfelelni, hogy a fenti elszámolás helyes legyen? Van-e olyan jogszabályi hely, amit figyelembe kell venni a fentieken túl az adóalap meghatározása során? A fejlesztést mikor lehet/kell kivezetni a könyvekből? Most még nem tennénk meg, mert a változó jogszabályi környezet akár még lehetőséget adhat későbbi felhasználásra.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés t) pontjában foglaltak szerint, ha az adózó az elszámolt értékcsökkenéssel történő adóalap-csökkentést választotta, akkor a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenést egyaránt figyelembe veheti az adóalap megállapításakor. A Tao-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Szállítók rendezetlen tételei

Kérdés: A szállítókartonok rendezése során pár tétellel nem tudunk mit kezdeni. Ehhez kérnénk szakmai iránymutatást. Díjbekérő vagy pro forma alapján utaltunk a szállítónak, és bár kértünk számlát, de pár esetben nem kaptunk. Van olyan tételünk, ami már 2022 óta „lóg” így a szállítókartonon mint utalás, és várja a számla párját, és évről évre magyarázni kell a könyvvizsgálóknak. Tudjuk, hogy a cég kötelessége a teljesítést követően a számla kiállítása, ezek rendszerint meg is történnek, mert a NAV adatszolgáltatásában megtaláltuk, csak hozzánk nem ért ide. Ezekben az esetekben hogyan tudjuk ezeket a tételeket fizikai számla hiányában rendezni? Ha a NAV online adatszolgáltatásában megvan a számla, tehát a cég elkészítette, esetleg ez alapján bizonylat hiányában le lehet könyvelni a számlát? Ha nem, akkor mi az eljárás, hogy rendben legyen a szállítói karton?
Részlet a válaszából: […] ...kartonokon.Ha a szállító teljesített, akkor azt a szállítóval szemben – számla hiányában is – készletre kell venni, illetve költségként el kellett számolni, azaz a szállítóval szembeni kötelezettségként kellett kimutatni, természetesen az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: A vállalkozás lakóingatlant épített, a kapcsolódó használatbavételi engedélyt megszerezte. A lakóingatlan építésének a célja: bérbeadás hosszú távra. Mostanáig azonban nem sikerült megfelelő bérlőt találni az ingatlanra. Amennyiben a lakóingatlan a következő évben (vagy években) sem lesz bérbe adva (azaz nem várható a hasznosításból bevétel), feloldható-e erre a célra a korábban képzett fejlesztési tartalék?
Részlet a válaszából: […] ...lakóingatlan építésével kapcsolatosan 2025. évben volt felmerült, a beszerzési értékbe tartozó és beruházásként 2025-ben elszámolt költség, akkor maximum annak összegében a lakóingatlan-beruházásra képzett fejlesztési tartalék feloldható, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Magánszemélynél szigetelés hitelesített energiamegtakarításért cserébe

Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...által számlázott összeg áfáját, a beszerzett és felhasznált anyagok áfáját a cég, és számolhatja el az áfa nélküli összeget költségként.Hamis érvelés az, hogy a cég nem is végez munkát, csak saját nevében megrendeli a szigetelést, ki is fizeti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
1
2
3
443