4450 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Az Otthontámogatásról szóló 361/2025. Korm. rendelettel kapcsolatban a jogosultság, az igénylési feltételek és az ügyintézés menete részben már ismert számunkra, ugyanakkor az egyes adózási kérdésekre még nem kaptunk választ.
1. Az adózást, bevallást hogyan kell teljesíteni? Hogyan kell értelmezni ezt a részt az Szj-tv. 71/A. §-ából: „A támogatás a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint visel közterheket”? Ez csak a közterhek összegszerűségét érinti, vagy a bevallás módját is?
2. „(2) Az (1) bekezdés szerinti közterhekkel összefüggő adókötelezettséget (így különösen az adómegállapítási, -bevallási és megfizetési kötelezettséget) az a személy teljesíti, aki (amely) a magánszemély részére a támogatást a Magyar Államkincstártól igényli (lehívja).”
Kérdés abban az esetben merül fel, ha a fenntartó igényli a támogatást. Jogszabály szerint az adózási feladatokat az igénylőnek kell teljesítenie. Ha az igénylés alapján a fenntartó megkapja pl. az 1 munkavállalóra jutó 1 millió Ft-ot, + 28% közterhet, amelyből 1 milliót továbbutal a munkáltatónak, aki továbbadja a munkavállalónak. A közterhek bevallása, befizetése a fenntartónál marad, vagy ezt is továbbadhatja (bevallási terhekkel együtt) a munkáltatónak?
3. Át kell futtatni ezt a tételt a bérszámfejtési rendszeren? Kinek? A fenntartónak vagy a munkáltatónak? A fenntartó milyen nyomtatványon, milyen módon vallja be ezt a támogatást?
Összes fenntartott intézmény + saját munkavállalói tekintetében is egy összegben fogja ezt megtenni?
4. Elfogadható megoldás-e az, hogy – a bankköltség csökkentése érdekében – a fenntartó közvetlenül a munkavállalóknak utalja a támogatást?
5. Amennyiben a munkáltató (fenntartó nélkül) igényelte és kapta a támogatást, akkor a fenti kérdések egy része nem merül fel, hiszen minden jogosultság és kötelezettség egy kézben van. A kérdés azonban itt is az, hogy bérszámfejtendő-e?

Kérdés: A társaság 16 lakásból álló társasházat építtet. A kivitelezéssel egy másik társaságot bízott meg. A vevőkkel kötött adásvételi elő- és végszerződések alapján az összes lakás értékesítésre kerül. A vevők egy része már utalt előleget, erről előlegszámla került kiállításra. A kivitelezés 2025. 10. hónapban befejeződött, a használatbavételi engedély kiadása folyamatban van (hiánypótlási eljárás miatt). Miután megkapja a használatbavételi engedélyt, megalapítják a társasházat, majd következik a vevők részére a birtokbaadás. Kimutatható-e a megkötött szerződések alapján az árbevétel 2025. évre? Amennyiben igen, úgy a telekhányad kivezetése is a 2025. évben történik? Mi a helyes könyvelés akkor, ha a használatbavételi engedély a mérlegkészítés napjáig kiadásra kerül, illetve mi a teendő, ha nem? Ha nem mutatható ki árbevétel 2025-re, továbbra is befejezetlen termelésként kell elszámolni, és T 23 – K 58 tétellel szükséges a felmerült költségeket készletre venni?

Kérdés: Az építőiparban dolgozó ügyfelem alvállalkozót vett igénybe egy építési projekt teljesítése során. Az alvállalkozó feladata üzemcsarnok acélszerkezetének építése volt. Ezt a munkát nem a szakmai elvárásoknak megfelelően végezte el, emiatt a nagy nyári vihar letarolta az általa felépített szerkezetet. A fővállalkozónak ez jelentős többletköltséget eredményezett. Az alvállalkozó felelősségbiztosítása a többletköltség 2/3 részét térítette meg, ez volt a biztosításának a maximumösszege. Az alvállalkozó az újonnan vásárolt vasanyagból elkészítette a szerződésben általa vállalt munkát, és számlázta a szerződéses összeget a megbízó fővállalkozónak. Az építési naplót az alvállalkozó átadta a fővállalkozónak, amiben szintén dokumentálásra került a viharkár. Mi lehet a megoldás a meg nem térült költségek (az összes költség 1/3-a) megtérítésére? Ügyfelem nem szeretné kifizetni az alvállalkozó számláját, és a kártérítés részeként kívánja kezelni. Megoldás lehet-e az, hogy az alvállalkozó felé számlázzák a kártérítéssel nem fedezett összeget? Amennyiben ez történne, milyen áfakulcsot kell alkalmazni a számlázás során? (Az eredeti projekt fordított áfás volt.)

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozás költségelszámolásával kapcsolatban kérdésem:
1. Tehergépjármű esetén hogyan történik a költség elszámolása? Számla alapján, vagy menetlevél/útnyilvántartás alapján? Ha lehet, példát is kérek.
2. Tehergépjármű 1. pont szerinti költségelszámolása mellett elszámolható-e személygépkocsira az 500 km-es átalány?

Kérdés: Adott egy kft. két belföldi magánszemély tagja. A tagok kiléptek a kft.-ből, és eladták az üzletrészüket más belföldi magánszemélyeknek. Létrehoztak egy-egy (magánvagyon vonatkozásában) bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt (továbbiakban: BVK), és az üzletrészük eladásának ellenértéke ebbe a BVK-ba folyt be. A magánszemély-alapú BVK-nak lett adószáma, alanyi adómentességet választott. Az egyik magánszemély ebből a már BVK-ban lévő pénzből szeretne egy új személygépkocsit vásárolni. Költséget nem szeretne elszámolni, csak az autót megvásárolni ebből az összegből.
– Ha egy személygépkocsit vásárol a vagyonkezelő a BVK-ban lévő összegből, akkor az autó kinek a tulajdona lesz, a BVK-é? Kell-e cégautóadót bevallani, fizetni utána a vagyonkezelő magánszemélynek? Gépjárműadót kinek a nevére fognak kivetni, a BVK-s magánszemély nevére?
– A bizalmi vagyonkezelőnek a KBIZ nyomtatványon túl, ha bevételt nem szerez, akkor taobevallást nem, csak hipabevallást kell készítenie? Más bevallási kötelezettsége nincs tehát?

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelésben lévő társaság értékesítésével, illetve annak könyvelésével kapcsolatban kérem szakmai véleményüket. Az érintett gazdasági társaság magánszemély tulajdonosai az üzletrészük 100%-át bizalmi vagyonkezelésbe adták. Ezt követően a bizalmi vagyonkezelő a társaságot egy független harmadik fél részére értékesítette. Az üzletrész-átruházási szerződés tartalmazza a vételár összegét. A szerződés egy külön pontjában rögzítik, hogy az értékesített társaságnál a korábbi ügyvezető/tulajdonos a tranzakciót követően további két évig ellátja az ügyvezetői feladatokat, és meghatározott EBITDA-célok teljesülése esetén a vevő úgynevezett earn-out jogcímen további kifizetést eszközöl a bizalmi vagyonkezelő részére. Kérdésem, hogy álláspontjuk szerint az earn-out kifizetés a vételár részének minősül-e, vagy attól elkülönülten kezelendő?

Kérdés: A cég automatikusan számlát vagy elektronikus nyugtát állít ki az ügyfelei részére egy internetes szolgáltatási felület fizetős igénybevétele esetén. (A vevők minden esetben bankkártyával fizetnek online.) A számlák bemennek a NAV-hoz, a nyugták nem. Ez majd csak a második félévtől történik meg, ezért külön kezeljük ezeket. A számlák esetében a könyvelőprogramban megjelenő fizetési mód (egyéb) és a számlaszám első karakteréből tudom, hogy az említett bevételhez kapcsolódnak. Létrehoztam egy 367-es főkönyvi számot bankkártyás forgalom néven, és ezt hozzárendeltem a pénztárforgalomhoz. (Így lett egy 367-es technikai pénztáram.) Az említett vevőszámlákat nem a vevő főkönyvi számra, hanem az említett 367-es főkönyvi számlára könyvelném (T 367 – K 912 és K 467). A nyugták esetében pedig a havi több száz tételes mennyiséget könyvelném ebbe a pénztárba egy utolsó tételként egy összegben, minden hónap utolsó napján. (Természetesen analitikával alátámasztva: T 367 – K 912 és K 467.) Banki oldalon (Barion: ebben a bankban jelennek meg a vevők által fizetett összegek, más bevétel/kiadás nem, csak átvezetés és bankköltség) pedig a több mint 300 oldalas bankkivonatnak megnézem a + forgalmát, és mivel csak átvezetés, bankköltség és a kapcsolódó nyugta/számla kiegyenlítése van rajta, mindent a helyére könyvelnék, három tételben. (Bevétel a 367-re, a többi értelemszerűen a helyére: 389 és 532.) T 3842 – K 367 stb. Hónap végén csak az utolsó el nem számolt bevétel szerepelhet a 367-es főkönyvi számon, és ezen logika mentén több ezer nyugta-számla is viszonylag könnyen kezelhető. Helyesen járok el, ha a leírtak alapján könyvelem majd 2026-ban a bankkártyás forgalmat?

Kérdés: Gyakran előfordul egy cég könyvelésénél, hogy hiányoznak olyan számlák, amelyeket a bankszámlakivonaton kifizetettnek látok (akár utalással, akár bankkártyás fizetéssel), viszont soha nem kapom meg, hiába küldöm rendszeresen a hiányzó számlák listáját. Rendszerint egy átvezetési számlán várakozik, és záráskor a 86-os számlára átvezetem. Bevallás elkészítésekor megnövelem az adóalapot ezzel az összeggel. Számviteli szempontból helyes ez így? Bankkártyás és utalásos tételekre is ugyanaz a szabály vonatkozik? Többféle variációt hallottam: például ezeket a tételeket a pénztárba bevételként a 96-os számlára vissza kell könyvelni?

Kérdés: Jól gondolom, hogy befejezetlen beruházásnál az adott időszakban (évben) ezzel kapcsolatban keletkezett anyag- és bérköltséget nem közvetlenül könyvelem át az 5. Számlaosztályról a 16-os számlacsoportba, hanem az 58-as SEEAÉ-ről könyvelem az összeget a 161-re? T 16 – K 58.

Kérdés: A megrendelő egy meglévő ingatlanjának felújítása érdekében kötött generálkivitelezői vállalkozási szerződést egy vállalkozóval. E vállalkozási szerződés keretén belül a vállalkozó jogosult részszámlák kiállítására az egyes teljesítési mérföldkövekhez a vállalkozási szerződésben rögzített feltételek megvalósulása esetén. Az egyik részszámlához tartozó teljesítési feltétel a vállalkozó által legyártott és/vagy beszerzett, de későbbiekben beépítendő anyagoknak a vállalkozó raktárában való elhelyezését tartalmazza. Ezen anyagok tulajdonjoga a legyártások/beszerzések teljesítése alapján kiállított számla vállalkozó részére történő kifizetésével száll át a megrendelőre. Az anyagokat a vállalkozó azok beépítéséig tárolja. A megrendelő az így beszerzett anyagokat beszerzéskor számvitelileg hogyan számolja el? Azonnal a befejezetlen beruházási számlára könyvelheti, vagy pedig először készletre veszi, és csak az anyagok tényleges beépítésekor kerülhet azok bekerülési (beszerzési) értéke a befejezetlen beruházások közé?