Támogatás feltételei teljesülésének vizsgálata

Kérdés: A szövetkezet 2003. évben az 57/2003. (V. 28.) FVM rendelettel módosított 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 82-86. §-aiban foglaltak alapján támogatásban részesült. A támogatási szerződés meghatározta, mikor minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak. A támogatási szerződésben előírt árbevétel és jegyzett tőke alapján indokolt mértéket milyen intervallumon belül kell vizsgálni? A támogatási szerződés fenti feltételeire 2005-ben képezhető-e lekötött tartalék a 2003-ban folyósított támogatás teljes összegére? A 2006. május 19-i fordulónappal készült közbenső mérlegben kell-e tartalékot képezni a 2006. április 15-én folyósított bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői támogatásra? A támogatás elszámolási határideje 2006. május 31-e. A közbenső mérleget elfogadó közgyűlés dátuma 2006. augusztus 16.
Részlet a válaszából: […] ...támogatásáról rendelkezik. A támogatás címébőlnem derül ki, hogy a támogatás fejlesztési célokat szolgál, vagy a felmerülőtöbbletköltségek fedezetére adták.A támogatás mértéke a 83. § szerint részben a szövetkezetkészletfeltöltéséhez és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Gyümölcsültetvény-telepítés költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. most első alkalommal gyümölcsültetvény-telepítésbe kezdett, amely beruházás a telepítéstől a termőre fordulásig tart. A beruházás költségei csak a befejezés utáni aktiválást követően számított amortizációval írhatók le. Hogyan kell elszámolni a saját traktorral és a saját munkaerővel végzett munkák költségeit, hogyan kell azokat bizonylatolni? A beruházást 2009 őszén kezdtük, eddig csak idegen szolgáltatásokat vettünk igénybe.
Részlet a válaszából: […] ...saját eszközökkel, a saját munkaerővel végzettgyümölcsültetvény-telepítés közvetlen költségeit a saját vállalkozásban végzettberuházás szabályai alkalmazásával kell beruházásként elszámolni.A gyümölcsültetvény – mint tárgyi eszköz –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...nem bizonyított a beszerzés ténylegesmegtörténte, illetve az adóhatóság a beszerzést fiktívnek minősíti, akkorsztornírozni kell az anyagköltségként, illetve az eladott áruk beszerzésiértékeként elszámolt ráfordítást is (T 261 – K 814), ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...meg kell állapítani, az áfabevallásba és akötelezettségek közé be kell állítani;– a végelszámoló díját, az iratőrzés költségeit, az egyébköltségeket, az adó- és járulékfizetést a kötelezettségek között kellkimutatni;– a piaci értékre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címke:

Immateriális eszközökön fejlesztés

Kérdés: Amennyiben a meglévő immateriális eszközön 2009-ben fejlesztést hajtottunk végre, és ezért az értéke nőtt, lehetséges-e, hogy emiatt az értékcsökkenés elszámolását szüneteltetjük? Vagy mi az eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek eredményeként a szoftvertermék kapacitása, teljesítményeérdemileg nem nőtt, vagy az nem minősül felújításnak, akkor annak a költségeita felmerülés időszakában kell az eredmény terhére elszámolni. Ez azonban nemjelent jogcímet arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címke:

Változó munkahelyen való foglalkoztatás

Kérdés: A 4262. számú válaszukban nem értek egyet azzal, hogy "ha a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti feltételek nem teljesülnek, ... a kapott költségtérítés teljes összege nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és cégautóadó-fizetési kötelezettség is terheli." Véleményem szerint az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 3. §-ának (2) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem megfelelő munkavállaló részére kifizetett 9 Ft/km összegű költségtérítés sem minősül adókötelesnek. Amíg a hivatkozott kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállaló részére jár a költségtérítés, addig a feltételeknek meg nem felelő munkavállaló részére munkáltatói döntéstől függően adható, de a munkáltató által kilométerenként 9 Ft összegben kifizetett költségtérítés az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján [a rendelet 3. § (2) bekezdésében felsorolt feltételektől függetlenül] adómentes. A magánszemély által – az Szja-tv. alapján – kilométerenként kapott 9 Ft pedig nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget. Kérem véleményüket, hogy egyetértenek-e a fentiekkel.
Részlet a válaszából: […] ...azt a bevételt, amelyet a magánszemély a munkáltatótól amunkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás eseténb) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárműveltörténő munkába járás költségtérítését is)ba) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címke:

Zálogtárgyak értékesítése

Kérdés: A kft. használt műszaki cikkek árusítását, cipőkellékek értékesítését, zálogban maradt tárgyak értékesítését végzi. A zálogtárgy átvételekor a zálogba adó beleegyezésével írásban rögzítjük a zálogba adó adatait. A zálogtárgy beadásakor társaságunk a takarékszövetkezet bevonásával hitelt folyósít a zálogba adónak. Ha a magánszemély visszajön a zálogtárgyért, és visszahozza a felvett hitel összegét, akkor társaságunktól visszakapja a zálogtárgyat. Ha ez nem történik meg, a zálogtárgy nálunk marad, amit értékesítünk. Mi után kell megfizetni az áfát? Mi a könyvelés bizonylata? A társasági adónál mit számolunk el költségként? A használt termékek után az áfa fizetése már eddig is a különbözet szerint történt. Zálogtárgyak esetében is választhatnánk a különbözet szerinti adózást? Ha igen, akkor be kell-e azt jelenteni az adóhivatalnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz valójában a vonatkozó törvényi előírásokbólkövetkezik:A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló1996. évi CXII. törvény (Hpt.) melléklete szerint pénzkölcsönnyújtásnak minősüla zálogkölcsön nyújtása. A Hpt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatás a 1857/2006/EK alapján

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységű gazdasági társaság (tagjai magánszemélyek), mezőgazdasági tevékenységéhez vásárolt 2009-ben 10 db egyenként 3 millió forint + áfa értékű új tárgyi eszközt. Az eszközök beszerzéséhez 25%-os állami támogatásban részesült. A társaság érvényesíti a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-kedvezményt úgy, hogy a megvásárolt 10 db eszköz értékének 80%-át veszi figyelembe a kedvezmény alapjaként, tehát 24 millió forintot. A kapott támogatás: 30 millió Ft 25%-a: 7,5 millió. Az adókedvezmény: 24 millió Ft 16%-a: 3,84 millió forint. Így az igénybe vett támogatás 3,84 millió + 7,5 millió = 11,340 millió Ft. Fentiek alapján a támogatás intenzitása eszközönként 37,8%. Véleményük szerint a levezetett eljárás megfelel-e a Tao-tv.-ben foglaltaknak? Tehát érvényesíthető-e a kedvezmény a fentiek alapján?
Részlet a válaszából: […] ...áruk felhasználásánakösztönzésére.Emellett teljesülnie kell, hogy a beruházás az alábbi célokvalamelyikét szolgálja– a termelési költségek csökkentése,– az előállítás javulása és átcsoportosítása,– minőségjavítás,– a természeti környezet megóvása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címke:

Tévesen átutalt önkéntes nyugdíjpénztári befizetés

Kérdés: Cégünknél a dolgozók munkabérükön felül (nem a cafeteria keretében) a bérük 6,75%-ának megfelelő önkéntes nyugdíjpénztári befizetést is kapnak, amennyiben van nyugdíjpénztári tagságuk. Egyik dolgozónk hónapokkal ezelőtt megszüntette tagságát, de erről cégünket nem értékesítette. Akkor értesültünk erről, amikor a pénz a bankszámlára visszaérkezett. A visszajött pénzt a 4. számlaosztályban könyveltem, és kértem a bérszámfejtő céget, hogy a következő bérfeladásban korrigálja a költséget. Azt a választ kaptam, hogy ők nem tudják korrigálni, a banki tételt költségcsökkentőként kell könyvelni. Helyes-e ez így?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a könyvviteli nyilvántartásokba csakszabályszerű bizonylat alapján szabad a gazdasági eseményeket rögzíteni, avisszaérkezett pénz költségkénti elszámolásának a helyesbítését is az eredetibizonylat (a bérfeladás) korrekciójával kell elvégezni. (A banki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címke:

Saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Az APEH honlapján közreadott, "Saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése" című tájékoztatóval kapcsolatosan kérdezem, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján fordított adózású alvállalkozói számlák elszámolásakor és a beruházás 2 év múlva várható aktiválásakor az áfa elszámolása hogyan történik a saját rezsis útépítés esetében, amely kötelezően az önkormányzat részére átadandó beruházásrészt is tartalmaz, amelyet csak arányosítással tudunk elkülöníteni a könyvelésben.
Részlet a válaszából: […] ...egymástól, valójában két eszközvalósul meg, alapvető számviteli követelmény, hogy a közút, illetve a belső útépítésének a költségeit már a felmerülés időszakában a könyvelés keretébenelkülönítsék. (A kérdésben említett arányítás legfeljebb az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
1
250
251
252
447