4462 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Tapasztalatom szerint a vízkészletjárulék elszámolásával kapcsolatban többféle megfontolás létezik, és ehhez többféle számviteli elszámolás kapcsolódhat. Lehet adójellegű befizetés, ezért egyéb ráfordításként a 867. számlán kell elszámolni. Lehet költségként elszámolandó adó, amelyet az 534. számlán kell kimutatni. Lényegét tekintve vízdíj, amelyet az államnak kell fizetni, ezért az 511. számlán anyagköltségként kell könyvelni. Melyik a helyes?

Kérdés: Egyesülés esetében a társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február utolsó napjáig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíjnak fedeznie kell a felmerült költségeket. Ha előre láthatóan magasabb költségek merülnek fel, az Igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett megvalósítja a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azok megvalósítását. Abban az esetben, ha a tárgyévi tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből a bevételek meghaladják a felmerült költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. A következő évre beszámítható tagdíjbevételt elhatárolhatjuk?

Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?

Kérdés: A társasházi törvény 51/A. §-a "éves pénzügyi forgalmat" határoz meg egyik feltételként, amelyet túllépve mérlegképes könyvelőt kell alkalmazni a könyvek vezetéséhez. Vita folyik a közös képviselők között, mit kell érteni ezen az egyszeres és a kettős könyvvitelben? A nyitó pénzkészlet beleszámít?

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céggé alakult át, amiről a végzés novemberben született meg. Ez az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé kíván átalakulni úgy, hogy a vagyonmérleg-tervezet időpontja 2009. 12. 31., a végleges vagyonmérleg – cégbíróságtól kért – időpontja 2010. 03. 31. Elképzelhe­tő-e, hogy az egyéni cég 2010. 01. 01-gyel – saját elhatározásból – áttér a kettős könyvvitelre? Ez esetben az Szt. miatti átértékelési különbözetet már 2009. 12. 31-i időpontra ki kell számítani és nyilvántartásba kell venni? Ilyen forgatókönyv alapján mikor, milyen adózási és számviteli teendők adódnak? Ad-e könnyítést a könyvvezetés váltása? A 2010. január 1-jétől hatályos törvényi változások milyen hatással lesznek az ügyletre?

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?

Kérdés: Kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tulajdonosa 3 önkormányzat. A társaság nem végzett vállalkozási tevékenységet. 2007-2008. években akkora veszteséggel zárt, hogy a saját tőke mindkét évben negatív lett. A tulajdonosok pótbefizetésről hoztak taggyűlési határozatot, de később észrevették, hogy a pótbefizetést a társasági szerződés nem szabályozta. Egy önkormányzat utalt pótbefizetés címén összeget, a másik kettő csak a megszavazott működési támogatást utalta át. A 2009. évi eredmény várhatóan pozitív lesz. Mit kell könyvelni ebben az esetben? Elszámolható-e a pótbefizetés a tőketartalékba?

Kérdés: Cégünk egy országosan forgalmazott termék kizárólagos forgalmazója Magyarországon. A termék gyártója nemzetközi szinten a termék forgalmazásával kapcsolatban új irányelveket, teljesen új designt alakított ki, amivel párhuzamosan a termék egy új verzióját is bevezette a nemzetközi piacon. Hogyan kezeljük azt a problémát, hogy az új termék és az új design bevezetésével kapcsolatban ugrásszerűen megemelkedett a marketingköltség?

Kérdés: Azt szeretném tudni, hogy a cégautó­adó-törvény első változatában az 500 km útátalányt elszámoló egyéni vállalkozónak is kellett volna cégautóadót fizetnie? A nyáron módosították a törvényt, és már nem kell – az előbbi esetben – cégautóadót fizetni? Melyik információ a helyes?

Kérdés: A külföldi kiküldetésben részt vevő alkalmazott részére a cég a napidíjat euró/napban állapítja meg. Amennyiben a kiküldött nem euróban szeretné felvenni a napidíját, hanem forintban, illetve a külföldi útra felvett előleg nem euró, hanem forint volt, akkor milyen árfolyamon fizethető ki neki napidíj? Milyen értéken fizethető ki neki a külföldön felmerült szállásdíj forintértéke?