Pártok könyvelése

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy átfogó tájékoztatást adni arról, hogy a politikai pártnak milyen könyvelést kell vezetnie, és milyen beszámolási kötelezettsége van!
Részlet a válaszából: […] Sajnos, nem tudunk átfogó tájékoztatást adni. Az Alaptörvény VIII. cikke szerint a pártok az egyesülési jog alapján, szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Ez a sarkalatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Haltenyésztés könyvelése

Kérdés: Cégünk halgazdálkodással foglalkozik, kiterjedt szabadtéri halastavakban. Haltenyésztés folyik a szaporítástól a kifejlett korig. A saját tenyésztésű állomány mellett szükség esetén vásárolnak is különböző korú halállományt. A piac igényei szerint a különböző tenyésztési fázisban lévő élő halakat értékesítik. Hogyan kell ezt a tevékenységet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A halak saját termelésű készletértékeként a szabadtéri halastavakba kihelyezett, illetve a telelőkbe betárolt halmennyiség értékét kell nyilvántartani. Állománynövekedésként – közvetlen önköltségen – a kihelyezett és a lehalászott (telelőkbe betárolt) halállomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Forintos követelés kiegyenlítése euróban

Kérdés: Belföldi vevőnk befogadta a forintos számlánkat, de annak összegét euróban utalta át a devizaszámlánkra. Kérem a segítségüket a kontírozás bemutatásával. (A 311. számlán tartjuk nyilván a követelésünket. Árfolyam-különbözet nem keletkezett, MNB-árfolyamot használunk. A devizaszámlát nem használtuk, nyitóegyenlege nulla volt.)
Részlet a válaszából: […] ...választott (az MNB által közzétett, hivatalos) devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. Könyvelési tétel: T 386 – K 311. Az esetleges árfolyam-különbözet megállapításához kell a vevő írásbeli nyilatkozata arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Garanciális visszatartás fordított adózásnál

Kérdés: "A" vevő "B" kivitelezővel fordított adózás alá tartozó munkát végeztet. A számla értéke 5000 E Ft, amelyből (10%) 500 E Ft a garanciális visszatartás, bankgaranciával kiváltva. A garanciális időszakon belül keletkezett hibákat a megrendelő – megállapodás alapján – külső vállalkozóval elvégezteti, a számlaértéket (300 E Ft + áfa) továbbszámlázza a kivitelezőre. A kivitelező egyéb ráfordításként számolja el ezt az összeget az áfa visszaigénylése mellett? A garanciális visszatartást ki kell vezetni a vevőkövetelésből (311-911), és ehhez elégséges egy jegyzőkönyv? Ha az áfa nem vonható le, mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a garanciális kötelezettségre történő visszatartás a fizetendő összegből történő visszatartást jelent. Ha a számla értéke 5000 E Ft, akkor a kivitelezőnek 5000 E Ft árbevételt kell a számla alapján könyvelnie, a megrendelőnek beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: Az egyik cég, amelynek könyvelünk, minden évben nyújt támogatást egy kézilabdacsapatnak. A tavalyi eredménye alapján nem tudtuk érvényesíteni a teljes támogatás összegét kedvezményként. Ilyen esetben a fennmaradó támogatás összege elismert költségként maradhat a rendkívüli ráfordítások között? Adóalap-növelő tételnek számít a továbbvihető támogatás összege? (A kiegészítő támogatásról tudjuk, hogy nem számít kedvezménynek, és Tao-növelő is, azzal így is jártunk el.) A 29-es bevallás 5 lapján beállították, hogy mennyit veszünk igénybe, és mennyit viszünk tovább a következő évekre, de könyveléstechnikailag nem találtunk szakirodalmat arra vonatkozóan, hogy van-e teendő a támogatás fel nem használt részével kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú mellékletének B) fejezete 15. pontja szerint a támogatási igazolásban feltüntetett és átutalt támogatás (kivéve a kiegészítő sportfejlesztési támogatást) nem növelő tétel, akkor sem, ha az adókedvezményt nem tudta az adózó teljes egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nincs rá lehetőség. A tulajdonossal szembeni kötelezettség pótbefizetéssé történő átminősítése ellentmondana a pótbefizetés céljának, rendeltetésének. Az új Ptk. 3:183. §-a alapján a pótbefizetés a veszteségek fedezésére, pontosabban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldi vevő részére történő patron-, tonerértékesítés esetén a számlának azt a mennyiséget kell tartalmaznia, amelyet a vevő a szerződés alapján megvásárolt, és a szerződésnek megfelelő minőség esetén átvett. Ha azonban a számlát nem a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Szt. változása – Rendkívüli tételek megszüntetése

Kérdés: Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?
Részlet a válaszából: […] ...alapjánA gazdasági társaság alapításakor, a társaság jegyzett tőkéje emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak könyvelése a tulajdonosnál (tagnál):– a nyilvántartás (könyv) szerinti értéken(rendkívüli ráfordítás) T 881 – K 11-19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Alapítvány által továbbadott támogatás

Kérdés: Alapítvány iskolát tart fenn, amelyhez költségvetésből normatív támogatást – fejkvótát – kap. A kettős könyvelést végző alapítvány a kapott normatív támogatást egyéb bevételként, az iskolának egy az egyben átutalt összeget pedig egyéb ráfordításként számolja el?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, mint egyéb szervezet.A Korm. rendelet 16. §-ának (5) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Üzletrészvásárlás névérték felett

Kérdés: A kft. megvásárol egy másik kft. 3 000 000 forintos üzletrészéből 1 500 000 forintos értéket. Így megszerzi a kft. tulajdonjogának 50 százalékát, mivel a másik kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint. A vásárló kft. 5 millió forintot fizetett az eladónak. A vásárló kft. könyvelésében 1,5 millió forintot vagy 5 millió forintot kell a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatni? Hogyan kell könyvelni a két érték közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Egyértelmű a válasz: a megvásárolt kft. 1,5 millió forint névértékű üzletrészét a vásárló kft.-nek 5 millió forintos vételáron kell a befektetett pénzügyi eszközök között állományba vennie. Ebből következően a két érték közötti különbözetet külön nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
1
88
89
90
196