Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása

Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?
Részlet a válaszából: […] ...mert arra utal, hogy a számviteli törvény, a Ptk. kapcsolódó előírásait nem vagy nem megfelelően vették figyelembe.Feltételezzük, hogy a könyveléssel foglalkozó betéti társaság az Szt. 150. §-a szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Törzstőke felemelése hárommillió forintra

Kérdés: A kft. hárommillió forintra történő feltőkésítésével kapcsolatban kérdezem: a kft. a társasági szerződés módosítását 2016. 03. 15-ig elvégzi. Van-e lehetőség arra, hogy a hiányzó törzstőke befizetése későbbi időpontban történjen? A kft. 500 ezer forint törzstőkével működik, és az eredménytartalékban sem áll rendelkezésre a hiányzó tőke.
Részlet a válaszából: […] ...esetleg terhelő adók megfizetése után, a nettó osztalék összegével csökkentse a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét (könyvelési tételek a jelenlegi előírások alapján: T 493 – K 4792, T 4792 – K 462, 463-10, T 4792 – K 355);– ha egy év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szállítói analitika nem egyezik a főkönyvvel

Kérdés: Miként lehet számvitelileg helyesen kezelni azt a helyzetet, ha a könyvelésre átvett cég szállítói analitikája nem egyezik meg a főkönyvvel? Nyitáskor tételesen, szállítónként kell megnyitni a céget az analitika szerint, ezért a 491-es számlán különbözet adódik.
Részlet a válaszából: […] ...egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Önmagában az a tény, hogy a szállítók analitikája nem egyezik meg a főkönyvi könyvelés értékadatával, valójában hiba, amit javítani kell, de nem ad arra választ, hogy az analitika vagy a főkönyv adata a helyes....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  

Cégvásárlás könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...törvény csak a cégvásárlás – itt ismertetett – első esetét ismeri el, a másik kettőt nem!A cégvásárlás különböző eseteinek könyvelése a következő:Az első esetben a telephely, az üzlethálózat, az üzletág átruházásának szereplői a telephely,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Pártok könyvelése

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy átfogó tájékoztatást adni arról, hogy a politikai pártnak milyen könyvelést kell vezetnie, és milyen beszámolási kötelezettsége van!
Részlet a válaszából: […] Sajnos, nem tudunk átfogó tájékoztatást adni. Az Alaptörvény VIII. cikke szerint a pártok az egyesülési jog alapján, szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Ez a sarkalatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Haltenyésztés könyvelése

Kérdés: Cégünk halgazdálkodással foglalkozik, kiterjedt szabadtéri halastavakban. Haltenyésztés folyik a szaporítástól a kifejlett korig. A saját tenyésztésű állomány mellett szükség esetén vásárolnak is különböző korú halállományt. A piac igényei szerint a különböző tenyésztési fázisban lévő élő halakat értékesítik. Hogyan kell ezt a tevékenységet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A halak saját termelésű készletértékeként a szabadtéri halastavakba kihelyezett, illetve a telelőkbe betárolt halmennyiség értékét kell nyilvántartani. Állománynövekedésként – közvetlen önköltségen – a kihelyezett és a lehalászott (telelőkbe betárolt) halállomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Forintos követelés kiegyenlítése euróban

Kérdés: Belföldi vevőnk befogadta a forintos számlánkat, de annak összegét euróban utalta át a devizaszámlánkra. Kérem a segítségüket a kontírozás bemutatásával. (A 311. számlán tartjuk nyilván a követelésünket. Árfolyam-különbözet nem keletkezett, MNB-árfolyamot használunk. A devizaszámlát nem használtuk, nyitóegyenlege nulla volt.)
Részlet a válaszából: […] ...választott (az MNB által közzétett, hivatalos) devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. Könyvelési tétel: T 386 – K 311. Az esetleges árfolyam-különbözet megállapításához kell a vevő írásbeli nyilatkozata arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Garanciális visszatartás fordított adózásnál

Kérdés: "A" vevő "B" kivitelezővel fordított adózás alá tartozó munkát végeztet. A számla értéke 5000 E Ft, amelyből (10%) 500 E Ft a garanciális visszatartás, bankgaranciával kiváltva. A garanciális időszakon belül keletkezett hibákat a megrendelő – megállapodás alapján – külső vállalkozóval elvégezteti, a számlaértéket (300 E Ft + áfa) továbbszámlázza a kivitelezőre. A kivitelező egyéb ráfordításként számolja el ezt az összeget az áfa visszaigénylése mellett? A garanciális visszatartást ki kell vezetni a vevőkövetelésből (311-911), és ehhez elégséges egy jegyzőkönyv? Ha az áfa nem vonható le, mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a garanciális kötelezettségre történő visszatartás a fizetendő összegből történő visszatartást jelent. Ha a számla értéke 5000 E Ft, akkor a kivitelezőnek 5000 E Ft árbevételt kell a számla alapján könyvelnie, a megrendelőnek beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: Az egyik cég, amelynek könyvelünk, minden évben nyújt támogatást egy kézilabdacsapatnak. A tavalyi eredménye alapján nem tudtuk érvényesíteni a teljes támogatás összegét kedvezményként. Ilyen esetben a fennmaradó támogatás összege elismert költségként maradhat a rendkívüli ráfordítások között? Adóalap-növelő tételnek számít a továbbvihető támogatás összege? (A kiegészítő támogatásról tudjuk, hogy nem számít kedvezménynek, és Tao-növelő is, azzal így is jártunk el.) A 29-es bevallás 5 lapján beállították, hogy mennyit veszünk igénybe, és mennyit viszünk tovább a következő évekre, de könyveléstechnikailag nem találtunk szakirodalmat arra vonatkozóan, hogy van-e teendő a támogatás fel nem használt részével kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú mellékletének B) fejezete 15. pontja szerint a támogatási igazolásban feltüntetett és átutalt támogatás (kivéve a kiegészítő sportfejlesztési támogatást) nem növelő tétel, akkor sem, ha az adókedvezményt nem tudta az adózó teljes egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nincs rá lehetőség. A tulajdonossal szembeni kötelezettség pótbefizetéssé történő átminősítése ellentmondana a pótbefizetés céljának, rendeltetésének. Az új Ptk. 3:183. §-a alapján a pótbefizetés a veszteségek fedezésére, pontosabban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:
1
92
93
94
201