281. cikk / 4553 Saját beruházások vagyonkezelésbe adása
282. cikk / 4553 Pénzforgalmi elszámolásnál leírt követelés áfája
283. cikk / 4553 Egyenlegközlőben szereplő követelések-kötelezettségek dátuma
284. cikk / 4553 Ügyvezető a tag közeli hozzátartozója
285. cikk / 4553 Kereskedelmi adó, saját dolgozó kiszolgálása
A társaságok nagykereskedelmi tevékenységet végeznek, saját bolttal nem rendelkeznek. Az értékesítés viszonteladóknak, kiskereskedőknek direkt módon, ügynökön, valamint webáruházon keresztül történik. A webáruházban a rendeléshez kizárólag a viszonteladóknak van hozzáférési lehetőségük, magánszemélyeknek nem. Két esetben fordul elő, hogy magánszemély is vásárolhat. (E két formában történő értékesítés az összes bevétel 1 ezrelékét sem éri el.)
1. Saját dolgozók kiszolgálása.
2. A társaság nyilvános e-mail-címén történő megkeresés, megrendelés. (Ez utóbbi rendelés történhet végfelhasználó társaság (nem nagykereskedői), illetve magánszemély részéről is). Az e-mailben történő megkeresést a társaság jó hírének megőrzése érdekében nem utasítják el.
Kérdéseim:
A) A saját dolgozó felé történő értékesítést lehet-e önállóan kezelni, hiszen ez egy speciális értékesítési forma, itt külsős nem vásárolhat, nem tartozik a nagykereskedelmi tevékenység körébe, és természetesen ez a típusú értékesítés beletartozna a kiskereskedelmi adó alapjába.
B) Az e-mailen történő rendelés tekinthető-e értékesítési csatornának? Itt, mivel magánszemély és végfelhasználó társaság is vásárol, az ezen az értékesítési csatornán történő értékesítés teljes bevétele beleszámít a kiskereskedelmi adó alapjába.
C) Véleményünk szerint csak és kizárólag az általam említett A és B esetben fordulhat elő, hogy – a törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint – a vevő magánszemély is lehet, a többi esetben kizárt, az adókötelezettség számításánál a nagykereskedőknek, viszonteladóknak történő számlázást, illetve az ezen eladásból származó bevételt nem kell figyelembe venni.
286. cikk / 4553 Alapítvány által fenntartott intézmény beszámolója
Alapítványi fenntartású közoktatási intézménynek milyen beszámolót kell készítenie, és azt közzé kell-e tennie?
287. cikk / 4553 Kiválás során a vagyon változása
"A" társaságban lévő termelőeszközöket (gépek, ingatlanok, járművek) a magánszemély tulajdonosok kiválás útján kiviszik egy már működő, szintén általuk tulajdonolt "B" társaságba. Jelenleg "A" társaság bérleti szerződés keretében adja bérbe "B" társaságnak az eszközöket. A cél, hogy az eszközök a termelést végző "B" társaságba kerüljenek, majd ezek után kívánják a magánszemélyek értékesíteni "B" társaságban lévő üzletrészüket harmadik fél számára. Az átalakulás során nem élnek a piaci értékelés lehetőségével, az eszközök könyv szerinti értéken kerülnek átadásra.
1. A kiválás során a felek szabadon állapodhatnak-e meg a kivitt eszközök, a saját tőke, kötelezettség elemek összegéről, arányáról? Vagyis 1000 egység eszközhöz kivisznek 100 egység kötelezettséget (az eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető), és a különbözetként maradt 900 egységet viszik ki az eredménytartalékból? Esetleg a kivitt eszközök eszközökön belüli arányát köteles alkalmazni a kötelezettség és a saját tőke esetében is?
2. Kiválás során kell-e jelezni a jegyzett tőke csökkenését az "A" kft.-nél, mint részesedés kivonását, amely a rendezés oszlopban az eredménytartalékból vissza lesz pótolva? Vagyis ez esetben a 900 egység eredménytartalék helyett 30 egység jegyzett tőke és 870 egység eredménytartalék-csökkenés kerülne a különbözetek oszlopba, majd a rendezés során a jegyzett tőke nőne 30 egységgel az eredménytartalék terhére, így végül a folyamatosan tovább működő "A" kft.-ben az eredeti jegyzett tőke nem változna meg, és az eredménytartalék 870-nel csökkenne. Ez a megoldás más eredményre vezetne, mint az 1. ponti levezetés.
3. Az átalakulás során a gépjárműveket kivéve kell-e illetéket fizetni?
4. A magánszemély üzletrész-értékesítésének azon része, amelyet az átalakulás során szereztek, hogyan számítódik a beszerzési ár és a helyes árfolyamnyereség megállapítása érdekében?
288. cikk / 4553 Ruhatári nyugta adása
289. cikk / 4553 Ellenérték nélkül átadott termőföld haszonbérleti joga
290. cikk / 4553 Visszavásárolt saját üzletrész ingyenes átadása
2005-ben jogutódlással alakult mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó kft. tagjai egy fő kivételével eladták üzletrészüket a kft.-nek (névértéken), ezáltal a kft. saját üzletrészhez jutott. A kft. a megvásárolt saját üzletrészét (taggyűlési határozattal) a megmaradt tagra térítésmentesen átruházta. Egy könyvvizsgáló-adótanácsadó szerint az így megszerzett üzletrészérték után a juttatásban részesülő tagnak csak akkor kell megfizetnie az adót, ha az ingyenesen kapott üzletrészt a tag eladja és bevételhez jut. Az adóalap a bevétel, a beszerzési ár 0 forint, mert mint tag ingyen kapta. Indoklása szerint az üzletrész bevonására törvény kötelezte a kft.-t egy bizonyos határidőn belül. A kft. taggyűlése a Ptk. 3:175 § (3) bekezdése szerint jár el – miszerint a kft. saját üzletrészét köteles elidegeníteni, vagy a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni.
A szakember álláspontja és szakmai véleménye szerint, a hivatkozott jogszabály az Szja-tv. 77/A. § (1)–(2) bekezdés a) pontja alapján egy jogeset, nem pedig egyszerűen ingyenesen juttatott értékpapír, mint bevételt képező juttatás. Ebben az esetben alkalmazható az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdése, ami kimondja: "Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély
a) az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett" [Szja-tv. 77/A. § (1)–(2) bekezdés b)–bb) pont].
Értelmezése szerint:
1. az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte (IGEN) a Ptk. 3:175. § (3) bekezdése szerint:
2. "amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett". Kihangsúlyozva az azonos feltételeket, azaz a) tag legyen az illető, b) 3:175. § (3) bekezdése szerint a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül kell átadni az üzletrészt.
Ez a jog általi kényszermegvalósítás. Ez az üzletrészjuttatás eredménytartalék eredetű, ugyanis ha a kft. nem rendelkezett volna eredménytartalékkal, meg sem vehette volna tagjaitól az üzletrészt. Véleménye szerint az ügylet az Szja-tv. 77/A. § (1)–(2) bekezdés a) pontja tipikus esete, amikor az Szja-tv. 28. §-a szerinti jogesetek közüli KIVÉTEL esete áll fenn. A kft. a lehetőségek közül az ingyenes átadást alkalmazta, amit bárki megkaphatott volna azonos feltételek mellett, azaz ha tag lett volna. (Az idegenek bejutása miatt az értékesítést a taggyűlés nem támogatta.) Helytállóak-e a tanácsadó szakember megállapításai az indoklása alapján?
