4735 talált cikk a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Az alábbi, helyi iparűzési adó telephely-meghatározását érintő kérdésben kérjük állásfoglalásukat. A helyi iparűzési adóról szóló törvény értelmében telephely: az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészében iparűzési tevékenységet folytat. Ezen jogszabályhely kifejezetten felsorol néhány olyan létesítményt, amelyek mindegyike telephelyet keletkeztet. Ezek a következők: gyár, üzem, műhely, raktár, bánya, kőolaj- vagy földgázkút, vízkút, szélerőmű, napelemerőmű, iroda, fiók, képviselet, termőföld, hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan, ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közút, vasúti pálya. A fentiekben felsorolt létesítményeken kívüli ingatlanok – a telephely iparűzésiadó-törvényben rögzített fogalmából és az ott felsorolt létesítmények jellegéből következően – véleményünk szerint kizárólag akkor tekinthetők telephelynek, ha az alábbi feltételeket együttesen teljesítik:
–az adóalany tulajdonában, használatában vannak, az adózó jogosult rendelkezni azokkal;
–ingatlan jellegűek (épület, építmény, telek);
–az adózó ott vállalkozási tevékenységet végez; és
–ott a vállalkozó munkavállalója, alkalmazottja – munkarend szerinti jelleggel – munkát végez, vagy onnan kiindulva kell, hogy munkát végezzen.
Társaságunk tevékenységéhez szükség van úgynevezett vevőantennákra, amelyeket – többek között – egy-egy távközlési vállalattól bérelt toronyra telepítünk. A vevőantennák a tevékenységünk ellátásához szükséges jeleket közvetítenek központi szerverünkbe. Üzemeltetésük, felügyeletük nem igényel sem állandó, sem ideiglenes személyes jelenlétet, ennek megfelelően a vevőantennáknál személyes munkavégzés társaságunk munkavállalói által nem történik. Kizárólag időszakos (negyedéves, féléves, pár órát igénybe vevő) karbantartási munkák fordulnak elő a vevőantennákkal kapcsolatban, melyet munkavállalóink végeznek. A fentiek alapján – véleményünk szerint – ezen vevőantennák nem sorolhatók be a törvényben tételesen felsorolt létesítménytípusok egyikébe sem, ezért azt kell vizsgálni, hogy teljesítik-e a fent említett feltételek mindegyikét. A fentiekből következően – bár a vevőantennák a társaságunk használatában vannak, és közvetve segítik a tevékenységünket – azáltal, hogy ott nem valósul meg személyes munkavégzés, munkavállalóink ezen a helyen nem végeznek sem rendszeresen, sem ideiglenes jelleggel munkarend szerinti munkát, véleményünk szerint az antennák nem keletkeztetnek telephelyet az iparűzési adó szempontjából. Kérjük szíves megerősítésüket, miszerint helyes az álláspontunk a telephely megítélését illetően!

Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A kft. záró vagyonmérlegében szereplő vevőkkel szembeni követelések egy részére értékvesztés került elszámolásra még az átalakulás előtti hónapokban. A zrt. nyitó analitikájában ezen követeléseket milyen értéken kell nyilvántartásba venni: az értékvesztéssel csökkentett értéken (vagyis ez lesz az új bekerülési érték), vagy továbbra is az eredeti bekerülési értéken (külön nyilvántartva az értékvesztést is)? Előbbi esetén, amennyiben a vevő végül mégis fizet, az értékvesztés összegét egyéb bevételként kell elszámolni, és a társaságiadó-alap számításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Ha nem fizet, és így a követelés behajthatatlanná válik, az értékvesztés összege figyelembe vehető társaságiadóalap-csökkentő tételként?

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?

Kérdés: 2021 decemberében ügyfelemnél próbavásárlás során nyugtakibocsátás elmulasztása miatt eljárás indult. 2022. januárban megérkezett a határozat 150 ezer forint mulasztási bírságról. Ezt a bírságot melyik évre és hogyan könyveljük? 2021-re kötelezettség, vagy 2022-re, és elhatároljuk 2021-re?

Kérdés: Cégünk (belföldi áfaadóalany) fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Tésztákat és leveseket készítünk, eldobható pohárban, tésztás dobozban értékesítve. Az étkezésekhez biztosítunk szalvétát, favillát/fakanalat, elvitel esetén pedig műanyag szatyrot, ha szükséges. A csomagolószereket belföldi forgalmazóktól (belföldi adóalanyok) vásároljuk meg, és biztosítjuk vendégeink részére. A szóban forgó termékek után (ételesdoboz, szalvéta, műanyag villa korábban, favilla, kebabboksz, szatyor) van-e környezetvédelmi termékdíj bevallási-befizetési kötelezettségünk? Ha igen, milyen gyakorisággal? A 21TA bevalláson bevallva?

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?

Kérdés: A társaság 2021. december 31-i dátummal, jogutódlással (beolvadással) megszűnik. A decemberi számviteli időszakra vonatkozó számlázandó rezsitételek (folyamatos teljesítésű ügyletek) összege még nem ismert, a bejövő szolgáltatói számlák még nem érkeztek meg. Ezért azt a beolvadó cég nem tudja soron kívül még decemberben számlázni a vevői felé. Beolvadás esetén a beolvadó cég megszűnése előtti teljesítéseket számlázhatja-e a beolvadás után a beolvadó társaság? Amennyiben nem, hogyan kell kimutatni ezeket a beolvadó cég könyveiben?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?

Kérdés: Cégünk 2022. 01. 01. dátummal szeretne áttérni ingatlan-bérbeadás tevékenységével az áfa hatálya alá.
–Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat decemberben számlázom ki, de a teljesítés és a fizetési határidő is 2022. 01. havi, a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
–Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat 2022. 01. hóban számlázom ki, és a teljesítési és fizetési határidő is 2022. 01. havi, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
–Amennyiben 2021. 12. hónapban állítok ki 2022. 01. hóra vonatkozó bérleti díjat, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen kell kiállítani?

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.