4735 talált cikk a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: A kft. tulajdonosa anya, apa, lánya és az ő férje. Az anya szavazati aránya: 43,34%, az apa szavazati aránya: 3,33%, a lányuk szavazati aránya: 3,33, a lányuk férjének szavazati aránya: 50%. Ebben az arányban oszlik meg a tulajdoni hányad is. Az ügyvezető az anya. A kft. üzemanyagtöltő állomást üzemeltet, a lány férje egyéni vállalkozóként vásárol üzemanyagot a kft.-től a szokásos piaci áron. A kft. 2022. 01. 01-től a kiva alanya. A fentiek alapján a lány férjének egyéni vállalkozása kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a kft.-vel? Amennyiben igen, kérem szíveskedjenek kitérni az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségekre is!

Kérdés: Egy külföldi cég (amely semmilyen illetőséggel és adószámmal nem rendelkezik Magyarországon) megvásárolja egy olyan magyarországi székhelyű kft. részesedését, amely jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik (az ingatlan is Magyarországon található). Ebben az esetben a külföldi céget terheli illetékbevallási és -fizetési kötelezettség Magyarországon? A választ hogyan befolyásolja, ha a fent említett két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül?

Kérdés: 2020-ban a hitelmoratórium alatt meg nem fizetett, elhalasztott hitelkamatot a következőképpen könyveljük: T 87. Pénzügyi ráfordítás – K 47. Rövid lejáratú kötelezettség. 2021-ben ezt a kamatot kifizettük: T 47. Rövid lejáratú kötelezettség – K 384. Elszámolási bankszámla. Helyesen jártunk el?

Kérdés: A társaság 2021. december hónapban saját váltót bocsátott ki. A váltó bemutatására vonatkozó rendelkezés: 2022. x hónap x nap előtt fizetés végett ne mutassák be azt, illetve hogy legkésőbb 2023. x hónap x napig kell fizetés végett bemutatni. Helyes-e, ha fenti lejárattal kibocsátott váltó a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségeken belül váltótartozásként szerepel?

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?

Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlant vásárolt 2021. október hónapban, melyet 2021. decemberben értékesített. A kiszabott illetékre 6 havi részletfizetési kedvezményt kapott. Az értékesítésig (2021. december) 2 havi illetékrészletet kifizetett, 4 havi kötelezettséget az eladást követően a következő, 2022. évben kellene megfizetnie. Naplófőkönyv vezetése mellett hogyan kell a bevételt, költséget, ráfordítást, értékcsökkenést figyelembe venni az éves bevallás során, továbbá milyen értékkel aktiválandó az ingatlan?

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?

Kérdés: A munkáltató 2020-ban és 2021-ben is nyújtott egy-egy dolgozónak munkáltatói kölcsönt kb. 2 évre. A kamat mértéke a folyósításkori jegybanki alapkamat + 5%, azaz 5,9% volt. A szerződésben a kamattörlesztés a tőke után kezdődik meg. Most, hogy a jegybanki alapkamat már 2,9%, nem keletkezik a dolgozónak kamatkedvezmény miatt jövedelme? Vagy mivel fix kamatot kötöttünk ki, ami a folyósításkor megfelelt a minimális szintnek, kivédhető az adózás?

Kérdés: A bt. egyszerűsített végelszámolással kívánt megszűnni kb. 2 évvel ezelőtt. Annak rendje és módja szerint minden adóbevallást, beszámolót elkészítettem, benyújtottam, elkészült a vagyonfelosztási javaslat is. A vagyonfelosztási javaslatban kiadható vagyon szerepelt, aminek adófizetési kötelezettsége volt. Ezt a kötelezettséget a megfelelő bevallási nyomtatványon be is vallottam, és az ügyvéd be is fizette. Abban az évben jött az új rendelet, miszerint a cégbíróságnak elektronikus úton meg kell küldeni bizonyos dokumentumokat, hogy a céget törölni tudja. Ezt sajnos nem tudtam, és több hónap után derült ki, hogy a céget nem törölték, hanem újra élő céggé tették. Most újra meg szeretném szüntetni a céget, de nem tudom, hogy az anno beküldött bevallásokkal, befizetésekkel mit tegyek, mert a cég akkor nem szűnt meg, és az elmúlt években élő társaság volt tevékenység nélkül. Milyen vagyont tudok most kiosztani, ha nem volt tevékenység? Mit kell tennem most, milyen beszámolót adjak be, mert a vagyonkiosztást akkor leadóztam, és a cég azóta semmilyen tevékenységet nem végzett? Milyen tartalmú bevallást kell benyújtanom?

Kérdés: A befektetési alap adott településen ingatlannal rendelkezik, társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett, az ingatlan befektetési céllal való szerzése kétségtelen. Hogyan értelmezhető jelen esetben "a kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ" Htv. 3. § (3) bekezdése?