Értékvesztés kivezetése

Kérdés: A társaság vevői már 2004-ben nem fizettek, ezért haladéktalanul intézkedésekre került sor a vételár behajtása érdekében, ám ezek a mai napig eredménytelenek maradtak. Még büntető­feljelentésre is sor került. A követelésre 100%-ban a társaság értékvesztést számolt el, amelynek a társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2005-ben és 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül hivatalból töröltek, és volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelését be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteségét!) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést végezni? Lehet-e 2010-ben adóalap-csökkentést elszámolni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert jól prezentálja azt, amitnem szabad csinálni.Az Szt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján a mérlegbenbehajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. Ezt az előírást alkalmazni kellakkor is, ha a társaság értékvesztést számolt el (akár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Garanciális munkák külső céggel történő elvégeztetése

Kérdés: Az építőipari vállalkozás alvállalkozóként végzett munkájának számlázott értékéből a megrendelő 5 százalékot visszatartott egy évre. Az egy év lejártakor a megrendelő és a kivitelező felmérte a hibákat. A kivitelező hozzájárult, hogy a megrendelő a hiánypótlásokat külső céggel végeztesse el a visszatartás terhére. Így a kivitelező a visszatartott 5 százalékot sohasem fogja megkapni, sőt az is előfordulhat, hogy elég sem lesz a visszatartott összeg. A megrendelő jegyzőkönyvet és elszámolást készített azzal, hogy a visszatartásnak megfelelő követelést írjuk le. Milyen bizonylat alapján és milyen főkönyvi számlára könyveljük a követelés megszüntetését?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a viszonylag rövid válaszmás olvasók számára is hasznosítható legyen. Elöljáróban annyit, a követeléskivezetésére többféle lehetőség van, de a kérdésben szereplő követelés-leírásnem alkalmazható.A kérdésből egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Teljesen leírt követelés kivezetése

Kérdés: Cégünknek egy felszámolás alatti kereskedelmi társaság tartozik. Követelésünk teljes összegére az előző évben már értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet. Hogyan kell ez esetben helyesen könyvelni? Vissza kell-e írni az elszámolt értékvesztést, és kell-e hitelezési veszteséget elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak alapján a követelés az Szt. 3.§-a (4) bekezdésének 10/c. pontja alapján behajthatatlan követelés. Abehajthatatlan követelést a könyvekből ki kell vezetni. A teljesen leírtbehajthatatlan követelés kivezetése úgy történik, hogy a követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A Számviteli Levelek 83. számában az 1710. számú kérdésre adott válasz – véleményünk szerint – hibás értelmezésen alapul. Az értelmezés ellentétes a számviteli logikával, a Tao-tv. alapelveivel. Az értékvesztés évközi visszaírását nem zárja ki az Szt. logikája. Indokolt az értelmezés felülvizsgálata.
Részlet a válaszából: […] A kérdező a kérdésben tömörített véleményét hosszasan indokolja, érvekkel támasztja alá. Szakítva a hagyományokkal a kérdésben leírtakat – egy-egy gondolathoz kapcsolódóan – a válaszban idézzük, és mindjárt válaszolunk is rá.A kérdésben hivatkozott válasz lényege:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlanság ténye az értékvesztés visszaírására nem jogalap. Értékvesztés elszámolására az eszközök mérleg-fordulónapi értékelésekor kerülhet sor a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján a fennálló és a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.
1
2