Áthúzódó időszak díjfizetésének az elhatárolása

Kérdés: Saját fejlesztésű ügyviteli szoftvereket forgalmazunk havi, negyedéves és éves díjfizetéssel. Az ügyfél a programbérleti díj megfizetésével csak használati jogot szerez. A programok különböző regisztrációs időszakokra bérelhetők, melyek megfelelnek a díjfizetési időszakoknak. A számla mindig az időszak elején kerül kiállításra. A regisztrációs időszakot kell értelmeznem számviteli teljesítésnek? Az időszak eleje vagy vége a konkrét számviteli teljesítési nap a könyvelésben? A szerződésbe beírhatom-e, hogy a számla kelte a számviteli teljesítés, mivel akkor már rendelkezésre áll a program használata arra a negyedévre, amiről a számla szól? Ha esetleg a regisztrációs időszak 2023. július 1-től tartana 2024. június 30-ig, és a számlát július elején állítom ki, akkor is lehetne a kelte a számviteli teljesítés napja, vagy akkor már elhatárolni kell? Hogyan kell könyvelnem akkor, ha már decemberben kiállítom a következő év első negyedévéről a számlát? A könyvelés nem manuális, ezért az elhatárolás körülményes, persze ha csak az szabályos, akkor nem kérdés, de hogyan lehetne megoldani máshogy az áthúzódó időszak számlázását és könyvelését, ha a számla kelte, mint számviteli teljesítés, nem járható út? Valamint az elhatárolás a bevételre vonatkozik, de mi a helyzet a vevővel, azt mikor kell kimutatni a mérlegben mint követelést? Az Áfa-tv. szerinti teljesítésre az Áfa-tv. 58. §-a szerint járnék el.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: nem a könyvelőprogram "tudásától" függ az, hogy hogyan kell helyesen könyvelni. A jó könyvelőprogram az árbevétel időbeli elhatárolását is tudja a számviteli törvény előírásának megfelelően kezelni.A kérdező a – kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Megvásárolt, eladott követelés a mérlegben

Kérdés:

Melyik mérlegsoron kell kimutatni:
– engedményezés esetén, amennyiben én vagyok az engedményes, akkor a megvásárolt vevőkövetelés értékét, illetve
– visszterhes faktoring esetén a bank által megelőlegezett értéket?

Részlet a válaszából: […] ...Ptk. szerint a követelés átruházással való megszerzéséhez a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezéssel az engedményes az engedményező helyébe lép. Ebből következően az engedményezett követelést az engedményesnek is követelésként kell kimutatnia, az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Negatív eredmény rendezése alapítványi iskolánál

Kérdés: Az alapítványi iskola eredménye negatív. Jól gondolom, hogy év végi rendező tételként a negatív eredményt az alapítóval szembeni követelésként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Nem jól gondolja! Az alapítványi iskolánál is az eredménykimutatás tételeinek (így a negatív eredménynek is) a könyvelésben elkülönítetten meg kell jelennie. Az Ön által javasoltakkal valójában az eredménykimutatásban (eredménylevezetésben) a tárgyévi eredmény nulla lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Partner vízügyi hálózatának javítása támogatásból

Kérdés: Az alábbi eset helyes számviteli elszámolásához kérem a tanácsukat. Adott egy magyar társaság, amely a támogatói okirat szerint részt vesz a Nyugat-Balkán régió éghajlatvédelmi fejlesztésében, amelynek kivitelezéséhez 60%-ban kap állami támogatást. A megállapodás szerint a fennmaradó 40%-ot saját önerejéből kell állnia. A végrehajtott fejlesztések, tanácsadói tevékenységek ezen régióban található partner vízügyi hálózatának javítását szolgálják, vagyis nem a támogatásban közvetlenül részesülő, kivitelező magyar társaság saját tulajdonában lévő eszközökhöz, hálózatokhoz kapcsolódnak. Ez esetben hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez igénybe vett alvállalkozók számláit, a saját maga által beletett munka bérköltségét? Amennyiben fennáll a partnernél létrehozott munka esetében bármilyen helytállási kötelezettség, kell-e a társaságnak a támogatói bevételekből ezen kötelezettség végett esetlegesen felmerülő költségek fedezetére bármilyen részt a kapott támogatás összegéből elhatárolnia?
Részlet a válaszából: […] ...termelés költségei közül – mint térítés nélküli szolgáltatás költségeit – ki kell vezetni, a saját tevékenység vásárolt követeléssé való átminősítése után (T 581 – K 231 és T 271 – K 582), egyéb ráfordításkénti elszámolással (T 8648 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg

Kérdés: A 8580. számú kérdésre adott válasszal kapcsolatos a kérdésem. A 341. főkönyvi számlán váltókövetelést kell érteni? Továbbá a válasz utolsó bekezdésében a munkavállaló részére fizetendő bruttó 30.000 forint kontírozásában a T 311 – K 381 helyett a T 341 – K 381 lenne a helyes, hogy ne maradjon sem a 311., sem a 341. számlának egyenlege.
Részlet a válaszából: […] ...– a számla szerinti eladót a 341. főkönyvi számlára tettük, a szállító számlája (454) helyett. (Így a 341. számlán nem váltókövetelést kell érteni, hanem a szállító főkönyvi számlát!) A könyvelési tételekben a 341. főkönyvi számlát így a 454....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Ideiglenes bérleti díj bírói intézkedés alapján

Kérdés: Ideiglenes bírói intézkedés ideiglenes bérleti díj fizetését rendeli el. A bérbeadónak kell-e számlát kiállítania, vagy a bérleti díj fizetésére kötelezettnek az ideiglenes bírói intézkedés alapján kell a fizetési kötelezettségének eleget tenni? Amennyiben a bérbeadó az intézkedésnek megfelelő számlát állít ki, úgy a bérlő köteles-e a számlát befogadni? Milyen jogszabály alapján?
Részlet a válaszából: […] ...de annak végső összegét még nem tudja meghatározni. Természetesen egyéb ok is lehet.Az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése alapján egyéb követelésként kell kimutatni ... a peresített követelésekből – a 77. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés:

"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?

Részlet a válaszából: […] ...Azt olvastam, hogy a különbözet oszlopba kell tenni a vagyonmérleg-tervezetben a tulajdonos lemondását pótbefizetésből származó követeléséről, amelyet a jogelőd felé teljesített. Ezt mindenképpen meg kell tennie? És ha igen, azt mivel szemben kell könyvelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...nincs akadálya, hogy az üzletrész adásvételi szerződésében az üzletrészt értékesítő tag a még a részére ki nem fizetett osztalékkövetelése elengedéséről rendelkezik. (Ez a kft.-nél a magánszeméllyel szembeni kötelezettség elengedését jelenti, egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...járulék. A juttatás nem pénzben történik, ezért a vonatkozó közterheket a tagnak egyébként járó jövedelemből kell levonni, vagy azt követelésként előírni a tagnál.A kft. kivaalany, így a térítés nélkül átadott üzletrész kapcsán a tagoknál keletkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Ingyenes pénzeszközátadás társaságok között

Kérdés:

1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] ...A Katv. 20. § (3) bekezdés f) pont szerint az adóalap megállapításakor növelő tétel a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összege, kivéve ha– a követelés elengedése magánszemély javára történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
1
4
5
6
157