1381 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: Adott egy kft., amelynek a saját tőkéje 2025. év végén az alábbi (a 2026. évi működésének időszakos I. félévi eredménye: + 5 M Ft): Jegyzett tőke összege 5 M Ft, Eredménytartalék –100 M Ft, Adózott eredmény –10 M Ft, Értékelési tartalék (értékhelyesbítés) 300 M Ft, Lekötött tartalék (pótbefizetésből) 10 M Ft. A kft.-nek egy tulajdonosa van (de egyébként az alapítói okirata is lehetőséget biztosít a pótbefizetésre). Figyelembe véve a Kúria Gfv. 30.182/2023/9-es számú döntését és a BH2024. 86-os számú felülvizsgálatát, van lehetősége a tulajdonosnak pótbefizetést eszközölni a kft. esetében? Vagy számításba kell venni az értékelési tartalék összegét is? (A pótbefizetés teljesítése a korábbi években adott tagi kölcsön átminősítésével történne, nem pénzbeli szolgáltatás útján.) A kft. egyébként a tagi kölcsön visszafizetésére nem lenne képes, arra vonatkozóan pénzügyi fedezettel nem rendelkezik.

Kérdés: Adott egy zrt., mely 100%-ban tulajdonosa egy kft.-nek. A kft. saját tőkéje negatívba fordult, melyet a zrt. ázsiós tőkeemeléssel szeretne rendezni, egyidejűleg új fő tevékenység folytatását határozta el. A zrt. tulajdonában van két ingatlan, egy telek, illetve egy másik telek, rajta egy bontásra ítélt épülettel. A zrt. szeretné a kft.-be apportálni ezeket az eszközöket, pénzbeli hozzájárulással egyidejűleg. A tőkeemelés minimális részben a jegyzett tőkét érintené, nagyobb része pedig a tőketartalékot. A vállalkozások áfaalanyok, és az Áfa-tv. 86. § (1) bek. j, k, l és 88. § (4) bekezdések szerinti tevékenységeikre az adókötelessé tételt választották.
A kft. új tevékenysége 68.20 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése lesz. A saját, már meglévő és a zrt. által rendelkezésre bocsátott ingatlanokat túlnyomó részben a zrt. részére kívánja bérbe adni, amíg egyéb, megfelelő piaci lehetősége nem lesz az ingatlanok hasznosítására, értékesítésére. Ezzel kapcsolatban a kérdésünk:
1. A fenti esetben a társasági szerződésben rögzítendő piaci érték megállapításához szükséges-e könyvvizsgálói vagy független szakértői értékbecslés?
2. Ismereteink szerint az apportügylet áfamentes, megköszönnénk ennek megerősítését.
3. Alkalmazható-e az apporthoz kapcsolódó illetékmentesség a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan vagyoni betétként történő átruházása kapcsán, annak ellenére, hogy a vagyonszerző előző évi nettó árbevétele még nem tartalmazott ilyen jellegű tételeket?
4. Amennyiben a 3. pontra a válasz nemleges, úgy a következő évben alkalmazható lesz-e az illetékmentesség, ha ebben az évben már ingatlan-bérbeadásból származik a cég bevétele?

Kérdés: A kft. az ingatlant 2025. októberig bérbeadás útján hasznosította. Azóta az ingatlan nem került bérbeadásra, és nem szolgál semmilyen bevételszerző tevékenységet. A tulajdonos kft. ezt az ingatlant értékesíteni kívánja. A 2025. évi beszámolóban nem került átsorolásra a készletek közé. Megteheti-e a társaság, hogy ezen ingatlant 2026. 01. 01. időponttal sorolja át a készletek (áruk) közé?
Másik kérdés: a kft. több ingatlannal rendelkezik, és azt tervezi, hogy alkalmazza a számviteli törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti értékelést. Ebben az esetben azt minden ingatlanra alkalmaznia kell, vagy választhat, hogy melyik ingatlanra szeretné?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-a alapján a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenése összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal amortizálódik tovább. A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre, az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves adatszolgáltatások alapján – szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket. Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén adja át, a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illeti meg). Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttó értékváltozásokat könyvelni, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejártakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.

Kérdés: Egy normál áfakörbe tartozó szórakozóhely hétvégenként másnap hajnalig tart nyitva. Az online pénztárgép zárása ilyen esetekben van, hogy átcsúszik a nyitást követő nap hajnali 2-3 órára. Hogyha ez a hó végén vagy év végén történik szilveszterkor, akkor melyik napi bevételként kell elszámolni a bevételt, illetve melyik áfabevallásba kerülnek be a teljesítések? A napi forgalmi jelentés keltezése lesz a mérvadó, ami ilyenkor már a következő havi/évi bevételek közé tartozik?

Kérdés: Társaságunk tulajdonosától bérlünk egy ingatlant. Bérleti szerződés értelmében mi fizetjük az energiaszámlákat, a mérőóra nem került átírásra. A számlán a cég neve úgy van feltüntetve, mint „fizető”. Az energiaszámlán az alábbi megnevezések vannak: „Fizető: cégünk neve. Vevő: felhasználó/cég tulajdonosának neve”. Jól tesszük, ha ezt a számlát saját számlaként könyveljük? Ha nem, akkor ebben az esetben mi a helyes könyvelés?

Kérdés: Az (EU) 2021/2101. irányelv által bevezetett, és a magyar számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 134/D–134/H. paragrafusaiban szabályozott pCbCR jövedelemadóval kapcsolatos információk közzétételére vonatkozóan szeretnénk szakmai iránymutatásukat kérni. Jogszabály szerint, ha a csoport végső, nem EU-s anyavállalata nem biztosítja időben a szükséges információkat, a magyar leányvállalatnak akkor is teljesítenie kell a közzétételi kötelezettségét. Ilyenkor a számviteli törvény lehetővé teszi egy ún. „nem együttműködési nyilatkozat” közzétételét, amely dokumentálja, hogy a leányvállalat kérte az adatokat, de azok nem álltak rendelkezésre. A pCbCR bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy egy nem uniós anyavállalathoz tartozó csoport EU-s jelenlétéből egyetlen kijelölt entitás teljesítse a közzétételi kötelezettséget. Ilyenkor a többi érintett EU-s leányvállalat vagy fióktelep mentesülhet a saját közzétételi kötelezettsége alól?

Kérdés: Ingatlanértékesítés kapcsán a vevő foglalót fizetett az eladó részére 2025. évben. A vevő 2026-ban elállt a vásárlástól, az adásvételi szerződést felbontották, melynek értelmében a foglaló az eladót illeti, vagyis nála maradt. Melyik évben kell egyéb bevételként elszámolni ezt a tételt? Szükséges-e önellenőrizni a 2025. évi társaságiadó-bevallást?

Kérdés:

A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.

Kérdés: Építőipari generálkivitelező cég bizonyos esetekben pályázatok útján megnyert munkákat végez a megrendelő felé. A pályázat benyújtásával kapcsolatban merülnek fel költségek, pl. bérköltség, szakértői vélemények stb. Ezek megfelelő 5. számlára kerülnek könyvelésre. Szükséges-e ezeket a költségeket elhatárolni, készletre venni stb. abban az esetben, ha ezek 2025. évben merültek fel, és a pályázat sikerességéről történő értesülés és a megrendelővel történő szerződéskötés a mérlegkészítés időszakában történik (2026-ban)?