1369 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: A külföldi tulajdonos a magyar leányvállalatában tőkét szállít le. Eredeti jegyzett tőke: 2000 egység, új jegyzett tőke: 100 egység, tőketartalékba helyezés: 500 egység, tőkekivonás: 1400 egység. A cégbíróság a tőkeleszállítást a fentiek szerint bejegyezte. Helyes-e, ha a tőkekivonás és a tőketartalékba helyezés egy lépésben történik? A magyar számviteli törvény engedi ezt könyvelni? Ha igen, a cégbírósági bejegyzés alapján hogyan kell könyvelni a két tételt?

Kérdés: Integrált könyvelőszoftverrel könyvelünk. A számlázóprogramból integrálódnak a főkönyvbe az értékesítésről készült számlák. A negatív előjelű tételek a főkönyvi kartonra nem a hagyományos könyvelést követve, a Követel oldalra kerülnek pozitív összegben, hanem a Tartozik oldalra negatív összegben. Elfogadható-e ez a megoldás? Sérti-e ez a gyakorlat a törvényt?

Kérdés: Cégünk felnőttképzéssel, valamint HR-tanácsadással (üzletvitelitanácsadás-nyújtással) foglalkozik. Vevőinkkel megbízási szerződést kötünk, melyben rögzítjük a teljesítési segéd igénybevételét, valamint a számlán feltüntetjük ennek tényét. A szolgáltatás végrehajtásához megbízási szerződéssel oktatót, ill. tanácsadót veszünk igénybe. A velük kötött szerződésben rögzítjük, hogy "a képzések, tréningek felépítése a tematika, az oktatási rendszerek tekintetében Megbízott a Megbízónál rendszeresítetteket használja" (a szellemi termék a megbízó tulajdonában van), s ez alapján történik a végrehajtás. A teljesítési igazoláson egyértelműen feltüntetjük, hogy mely ügyfélhez és időponthoz kapcsolódik a teljesítés. Ügyvédünk szerint a szerződéseink nemcsak a nevükben, hanem tartalmukban is megbízási szerződésnek minősülnek. A helyiadó-törvény az alvállalkozói teljesítés értékének megfogalmazásában a vállalkozói szerződéses kapcsolatot hangsúlyozza. Ez azt jelenti, hogy például megbízási szerződéses kapcsolatban lévő partnerek, ha bevonnak "alvállalkozót" (közre­működőt), akkor az nem lesz az ipa szerint levonható az adóalapból, mert nem vállalkozási szerződés alapján látják el tevékenységüket? Összefoglalva tehát a kérdéseket: Minősülhet-e vállalkozási tevékenységnek a cég felnőttképzés, valamint HR-tanácsadás (üzletviteli tanácsadás) tevékenysége során kötött szerződés az ipa szempontjából? Ebből kiindulva érvényesíthet-e a társaság bármilyen jogcímen levonást az iparűzési adó megállapításakor a befogadott alvállalkozói (közre­működői) teljesítések vagy közreműködési díjak (közvetített szolgáltatások) tekintetében, akár alvállalkozói teljesítés, akár közvetített szolgáltatás formájában?

Kérdés: Régi raktárépületet vásárolt a kft. Az eladónak meg kell-e bontania kötelezően épületre és az alatta lévő telekre a számla szerinti ellenértéket? A telek építési teleknek minősül? Ha az épület fordítottan adózik, a telek áfás vagy adómentes?

Kérdés: Hírlap-nagykereskedelemmel foglalkozunk, ami bizományosi értékesítést jelent. Az aktuálisan kiadott számla tartalmazza az előző heti kiszállított áruk értékét és az azt megelőző heti visszavett áruk értékét is, a számlán ezek különbözete szerepel összevontan. A számla tartalmát a mellékletét képező elszámolásból lehet tételesen ellenőrizni. Az időszakonkénti elszámoláskor gyakran előfordul, hogy az elszámolás kapcsán az adó alapjának utólagos csökkenése következik be. Szerintünk, esetünkben nem klasszikus értelmű számlahelyesbítés történik, hanem az elszámolás időbeli eltolódása miatt akár több számlát érintően következik be az adóalap utólagos csökkentése a számláinkhoz. Elfogadható-e a fenti okfejtésből kialakult gyakorlatunk, miszerint folyamatosan a számlázóprogram által soron következő sorszámmal állítunk ki számlát a fenti formában, és nem számlát helyettesítő okiratot? Elfogadható-e ez abban az esetben is, ha negatív a számla végösszege?

Kérdés: Vállalkozási szerződés keretében elvégzett létesítményfelújítási munkáról a megrendelő 2013. évi számlánkat befogadta és kifizette. Cégünk ugyanezen munkán az egyik alvállalkozó elvégzett munkáját minőségi kifogás miatt nem ismeri el, számláját (11 M Ft) nem fogadja be. Külső szakértői szerv a minőségi problémát megerősítette. Az alvállalkozó a kijavításra nem hajlandó. Cégünk 2014-ben a javítást külső céggel elvégezteti, várhatóan 7-8 M Ft-ért. Az alvállalkozó korábban 5 M Ft előleget kapott. Elszámolhatjuk-e a 2014. évben elvégzett és számlázott javítás értékét 2013. évi költségként, ha az a mérlegkészítésig elkészül? Az alvállalkozói szerződés értékéből levonva a számla alapján elszámolt javítás összegét, a különbözetet – számla hiányában – elszámolhatjuk-e 2013. évi alvállalkozói teljesítésként?

Kérdés: Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben – a beszámoló közzététele után – jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?

Kérdés: Társaságunk a szennyvíztelep rekultiváció­jára uniós pályázatot nyert. A pályázatban a következő munkákat kell elvégezni: víztelenítés, irtás, föld- és sziklamunka (tereprendezés jellegű földmunkák), közműépítés (monitoringkút építése), kert- és parképítési munkák (fatelepítés). Helyes-e, ha a pályázatban az összes fenti munka elvégzése beruházásként szerepel, társaságunknak ebből a jövőben nem keletkezik bevétele?

Kérdés: Vállalkozásunk a napelemes rendszer kiépítését részben pályázaton nyert támogatásból valósítja meg. A "projektadatlap" szerint a rendszer kiépítése épülethez kapcsolódó beruházásnak minősül. A beruházást lehet-e az épületek között épületbővítésként aktiválni? A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adóalap csökkenhető-e?

Kérdés: Társaságunk egy transznacionális vállalkozás magyarországi unokavállalata. A nemzetközi csoporton belül magas fokú a munkamegosztás. Jelenleg a számlák kezelésének, feldolgozásának és könyvelésének folyamatát készítjük elő a nemzetközi munkamegosztásra, az alábbiak szerint:
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!