1369 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: Társaságunk új számlázóprogramot használ a számlák kiállításához. Ebben a programban a számlák sorszámozását meg lehet szakítani, más típusú számozást lehet adni, akár szándékosan, akár véletlenül. Elfogadható-e így a program?

Kérdés: A kft. új ügyvezető igazgatója most szembesült a cég könyvelési/számviteli hiányosságaival. Például nincs számlarend! Milyen alapvető számviteli és pénzügyi eljárásokat szabályozó szabályzatoknak kell lenni egy kft.-nél? Mi vonatkozik a tárgyieszköz-nyilvántartásokra? Milyen törvényben, hol vannak ezek a kötelező szabályzatok elrendelve?

Kérdés: Dolgozóink egy része naponta több órát számítógép előtt tölt, romlik a szemük. Egy-két kollegámnak szemüvegre van szüksége. A nekik készített szemüveg miként számolható el? Áfája visszaigényelhető? Védőfelszerelésnek minősül? Több helyen olvastam/hallottam, hogy a munkáltató 2003. 01. 01-től köteles megtéríteni azon munkavállalóinak védőszemüveg-költségeit, akik munkakörükben igazolható módon munkaidejük jelentős részében számítógépet használnak. A minimálisan szükséges feltétel a szemüveglencsére és a keretre értendő, így az adott juttatás adómentes. Kérdés, hogy a dolgozók által megrendelt szemüvegkészítés számlája elszámolható-e? Természetesen állandó viseletről van szó, a dolgozó hazaviszi ezt a szemüveget.

Kérdés: A 3619. számú válaszban véleményem szerint helytelen az egyéni vállalkozó gyakorlata, miszerint "kiszámlázza" a saját maga által előállított termékét a saját üzletének. Ebben az esetben a számla nem fog megfelelni az Áfa-tv. alaki követelményeinek, így az könyvelésre sem alkalmas. Helyesen erről egy számviteli belső bizonylatot kell kiállítani. Az átadási árként az önköltségi árat kell feltüntetni, nem pedig a válaszban helyesnek minősített árat. Ami a könyvelést illeti, a belső átadáskor nem kell készletrevételt könyvelni, hiszen ez a pénztárkönyvi könyvelés esetében értelmezhetetlen. Az év végi leltárban a saját termelésű készletet bekerülési/önköltségi áron kell szerepeltetni.

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?

Kérdés: Partnerünk évekkel ezelőtt (2004-ben és 2005-ben) féléves késéssel egyenlítette ki nagy összegű számláinkat. Most érvényesíteni szeretnénk a késedelmi kamatot és a kamatos kamatot (a késedelmi kamatnak a napjainkig görgetett, kamatoztatott összegét). Milyen feltételekkel érvényesíthetjük a késedelmi kamatot? Kell-e előzetes felszólítás? Érvényesíthetjük-e a kamatos kamatot? Mikor, milyen számlát kell kiállítanunk a kamatról?

Kérdés: Egyik szállítónk 2008. 05. 19-én küldte ki cégünknek késedelmi-kamat levelét, ami a 2007. 10. 10-től 2007. 11. 29-ig terjedő időszakról szól. A mérlegkészítés időpontja 2008. 02. 15-e volt. Hogyan könyveljük a késedelmi kamatot? Jogosan küldték ki majd fél évvel a befizetések után a késedelmikamat-közlést?

Kérdés: Tehergépkocsis árufuvarozó javítást csak számla alapján számolhat el? Állítja a vállalkozó, hogy lehet számla nélkül javítani, átalányt elszámolni! Ha igen, hogyan?

Kérdés: A kft. központi telepe bejáratának átalakítását az illetékes kht. a közvilágítás elkészítéséhez kötötte. A kht. a régi épület bővítésének használatbavételi engedélyét nem adta meg, amíg a közvilágítást el nem készítettük. A közvilágítás költsége 4400 E Ft + áfa. Az APEH tájékoztatója szerint a közvilágítás nem szolgálja az adóköteles bevételszerző tevékenységet, ezért az áfa nem vonható le, a térítés nélküli átadást nem terheli áfa, és az átadónak nincs számlázási kötelezettsége. Az átadott villanyhálózatot további 16 százalék társasági adó és 4 százalék különadó is terheli. Az ingyenes átadás más szolgáltató jogtalan vagyonnövekedését és gazdagodását idézi elő. Helyes ez így?

Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, mondhatja-e az önkormányzat azt, hogy nem ismeri el anyagköltségként a víz-, a gáz-, az áramdíjat? Eddig anyagköltségként számoltuk el. Az önkormányzat azonban az egyik ellenőrzés során arra hivatkozott, hogy a helyiadó-törvényben lévő anyagköltség fogalmának nem felel meg a víz-, a gáz-, az áramdíj.