159 talált állásfoglalás a közeli hozzátartozó kifejezésre

Kérdés: A Katv. alkalmazásával és a kapcsolt vállalkozások fogalmával kapcsolatosan az alábbi kérdés merült fel:
Egy család többféle területen többféle vállalkozást működtet. Közreműködik az apa, az anya, a két közös gyerekük, az anya édesanyja, az apa édestestvére és az ő édesapjuk. Többek között adott az "A" Kft., amelyben fele-fele arányban tulajdonos az anya és az apa testvére, ügyvezető az apa testvére. "B" Kft.-ben fele-fele arányban tulajdonos az apa és az anya édesanyja, ügyvezető az egyik gyerek. "A" és "B" Kft. gazdasági kapcsolatban állnak egymással. Az anya, az apa testvére és ez az említett gyerek kata alá bejelentkezett egyéni vállalkozók is, szolgáltatásokat végeznek a családi kft.-k részére is.
Megvalósul-e ebben az esetben a Tao-tv. 4. § 23/c) pontjában foglalt kapcsoltság az egyéni vállalkozók és a két Kft. viszonyában, mely szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha bennük egy harmadik személy többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy a közeli hozzátartozókat harmadik személynek kell tekinteni?

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó marketingtevékenységet végez egy kft. számára. A kft. 80%-os magánszemély tulajdonosának a felesége a katás egyéni vállalkozó. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az egyéni vállalkozó? 2021-től fennáll-e a katásnál a 40%-os kata kapcsolt vállalkozási viszony miatt?

Kérdés: Az alábbi esetben "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? "A" társaság tulajdonosa 4 magánszemély, a szavazati jog és a részesedés mértéke nem tér el: Anya 25%, Apa 25%, Gyermek 1 25%, Gyermek 2 25%. "B" társaság tulajdonosa 100%-ban a Gyermek 1 házastársa. Az ügyvezető személye nem azonos a két társaságban.

Kérdés: Azt hallottam, hogy változtak a pénzmosással kapcsolatos törvényi előírások. Ezen változások hogyan érintik a könyvviteli szolgáltatókat? Mire kell figyelemmel lenni?

Kérdés: X és Y cég kapcsolt vállalkozásnak számít-e, ha X cég tulajdonosai két testvér, Júlia 50%-ban és Péter 50%-ban? X céget önállóan jegyző ügyvezetők (az egyik testvér) Júlia és (Júlia és Péter édesapja) Ádám. Y cég tulajdonosa 50%-ban (fenti) X cég, míg másik 50%-ban (Júlia és Péter édesapjának, Ádámnak a felesége) Kata – Kata azonban nem édesanyja Júliának és Péternek! Y céget önállóan jegyző ügyvezetői (az egyik testvér) Péter és (a másik testvér, Júlia férje) Dani. Vagy: Y céget önállóan jegyző ügyvezetői (az egyik testvér) Péter és (Júlia és Péter édesapjának, Ádámnak a felesége) Kata.
Tulajdoni részesedés (%)
Tagok, tulajdonosok X cég Y cég
Júlia, Péter testvére 50
Péter, Júlia testvére 50
Ádám (Júlia és Péter apja) ügyvezető
X 50
Kata (Ádám felesége, aki nem anyja Júliának és Péternek) 50
– Péter és Dani (Júlia férje) vagy ügyvezető
– Péter és Kata ügyvezető

Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Az árván maradt gyerekek részére a temetési segélyen túl a munkavállalónk által felvett hiteltartozás törlesztéséhez a munkáltató cég is hozzájárult. Ez utóbbi támogatás is kifizethető temetési segélyként? Elszámolható a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként? Számvitelileg a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni?

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?

Kérdés: A társaság a Magyar Államkincstár által engedélyezett egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó rendkívüli támogatásban részesült. A támogatás feltétele a piacról történő árukivonás volt, amely történhetett a piacról kivont zöldség-gyümölcs ingyenes szétosztásával vagy az áru megsemmisítésével, vagy térítésmentes kiosztással, biogáz-előállítással. A társaság közhasznú szervezet részére adta át a gyümölcsöt ingyenesen. A közhasznú szervezettől igazolást kapott, amelynek birtokában az áfát nem számította fel. Helyesen járt el a társaság az Áfa-tv. 11. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával? A kérdés szerinti támogatás rendkívüli támogatás?

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?