105 talált cikk a középvállalkozás kifejezésre

Kérdés: A 2021. évi iparűzésiadó-bevallás VII. fejezetének 16. sorában a kkv-kat megillető támogatásként (de minimis vagy átmeneti támogatás) igénybe vett összeget a gazdasági társaság számviteli nyilvántartásában könyvelni kell-e egyéb bevételként, és ha igen, mikor kell ezt megtenni?

Kérdés: Helyes-e az a könyvelési mód a 2021. évi tényleges iparűzési adóra vonatkozóan, hogy ráfordításként csak a fizetendő 1%-os mértéket könyveljük? A tényleges 2% mértékű ráfordítás mellett az 1% támogatás 96-osba történő könyvelését az önkormányzat határozata nélkül nem lehet megtenni, ezáltal 2021-ben nem lenne jó a kimutatott eredmény.

Kérdés: A kkv 2 éves szabályának értelmezését szeretném pontosíttatni. A vonatkozó törvényben a "beszámolóval lezárt év" kifejezés szerepel (ha jól emlékszem), ez a kritikus rész. A konkrét példánk: 2018-2019-ben meghaladtuk a kkv-kritériumokat. 2020 áprilisában elkészült a 2019-es év beszámolója. A beszámolóval lezárt évünk a 2019-es év. Eszerint 2020. 01. 01-től minősülünk nagyvállalatnak, vagy csak 2021. 01. 01-től? Adószakértő álláspontja a 2020. 01. 01. volt, de a Számviteli Levelek egyik 2019-es válaszában a másik értelmezés szerepel, emiatt szeretném tisztázni. Folytatva mindezt, 2020 és 2021 években újra belefértünk a kkv-kritériumokba. A 2021-es év 2022 áprilisában már beszámolóval lezárt év lesz. Ennek alapján 2022. 01. 01-től minősülünk újra kkv-nak, vagy csak 2023. 01. 01-től?

Kérdés: Adott egy "A" Kft. ahol egy magánszemély 35%-ban tulajdonos (ő az ügyvezető), 27,5%-ban egy francia társaság, 37,5%-ban pedig egy német társaság. Az "A" Kft.-ben ügyvezető magánszemély tag létrehoz egy másik "B" Kft.-t, amelyben egyedüli tulajdonos ő lesz, azaz 100%-ban. Viszont ebben az új kft.-ben nem ő lenne az ügyvezető. Akét cég üzleti kapcsolatban lenne, sőt az "A" Kft.-től bérelné az új "B" Kft. a tevékenység végzéséhez a telephelye egy részét. Fennáll ekkor a két cég között a kapcsolt vállalkozás (kapcsolt partnervállalkozás, kapcsolódó vállalkozás)?

Kérdés: A kis- és középvállalkozások számára igénybe vehető csökkentett iparűzésiadó-mérték kapcsán merül fel a kérdés, hogy ha a cég nem forintban vezeti a könyveit, akkor a kkv-státusz meghatározásakor az árbevétel és a mérlegfőösszeg összegét a beszámolóval lezárt üzleti év lezárásának utolsó napján érvényes MNB-deviza-középárfolyamon kell-e átszámítani?

Kérdés: Igénybe vehető-e a 2021. adóévi bevallás benyújtása során a csökkentett, 1%-os iparűzésiadó-mérték, ha a vállalkozás nem tett nyilatkozatot 2021. február 25-ig az állami adóhatósághoz arról, hogy ő mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül? Lehetséges-e a nyilatkozat pótlása?

Kérdés: Ellentmondásos információk jelennek meg arról, hogy a tételes adóalapot alkalmazó kata alanyainak kell-e nyilatkozatot tenniük annak érdekében, hogy érvényesíthessék az 50%-os iparűzésiadóelőleg-mérséklést? Egyes információk szerint az adóhatóságok automatikusan érvényesítik a mérséklést, bizonyos könyvelők azonban azt állítják, hogy ez nem törvényes.

Kérdés: A helyi iparűzési adó mértéke 1% lesz a kkv-k számára. Ugyanakkor nem világos, hogy a KKV törvényben említett mely szabályokat kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy egy cég kkv-nak számít-e. Konkrétan, alkalmazni kell-e a KKV törvényben szereplő összeszámítási szabályokat a kapcsolt vállalkozások, partnervállalkozások esetén?

Kérdés: Éves beszámolót készítő gyártó középvállalkozás milyen árat használhat a készletek nyilvántartására? Az alapanyagot megvásárolja, ebből előállít készterméket, amit értékesít. Év végén marad alapanyagkészlet, befejezetlen és félkész termék. Ezek vonatkozásában milyen árat lehet alkalmazni?

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?