Helyi iparűzési adó kkv-nál

Kérdés: A helyi iparűzési adó mértéke 1% lesz a kkv-k számára. Ugyanakkor nem világos, hogy a KKV törvényben említett mely szabályokat kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy egy cég kkv-nak számít-e. Konkrétan, alkalmazni kell-e a KKV törvényben szereplő összeszámítási szabályokat a kapcsolt vállalkozások, partnervállalkozások esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-a rögzíti azt, hogy mely vállalkozás számít mikro-, kis- és középvállalkozásnak, azaz olyan vállalkozónak, amely esetén a helyi iparűzési adó mértéke legfeljebb 1%. A szöveg tartalmazza, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Éves beszámolót készítő gyártó középvállalkozás milyen árat használhat a készletek nyilvántartására? Az alapanyagot megvásárolja, ebből előállít készterméket, amit értékesít. Év végén marad alapanyagkészlet, befejezetlen és félkész termék. Ezek vonatkozásában milyen árat lehet alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből nem derülnek ki az éves beszámolót készítő vállalkozás nagyságrendi adatai, így az sem, hogy a számviteli törvény alapján kötelező-e éves beszámolót készítenie, vagy csak saját döntés alapján készít a vállalkozás éves beszámolót. Nem megállapítható...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. december 10.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre;– oktatói kiegészítő csökkentő tétellel, ha kis- és középvállalkozásnak minősül;– tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tétellel a 9. évfolyamon tanműhelyben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 28.
Kapcsolódó címke:

Középvállalkozás beruházásainak támogatása szállítási ágazatban

Kérdés: Egy belföldi fuvarozócég a kamionjaira nem vehet igénybe de minimis támogatást, de csoportmentességit igen.
1. Jól gondolom, hogy az új kamionjainak a beszerzési értéke (közvetlen támogatást nem kapott rá) így az adózás előtti eredmény összegéig csökkenthető? Vagyis 300 millió forint adózás előtti eredmény és 200 millió forintos új kamion beszerzése esetén az adóalapja 100 millió forint lesz.
2. A pótkocsibeszerzésre használható a de minimis támogatás, vagy erre is csak a csoportmentességi alapján vehető igénybe? A csoportmentességinek mi a maximálisan igénybe vehető értéke?
3. Amennyiben raktárt (közvetlenül a vállalkozást szolgálja) épít, azt milyen címen veheti igénybe?
4. Irodahelyiség célú beruházásra – fuvarszervezők dolgoznak itt – is igénybe vehető?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...akkor annak támogatástartalmát választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekinti....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. október 10.

Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Tao-tv. előírása szerint [7. § (1) bekezdésének zs) pontja, (11)–(12) bekezdés] a kis- és középvállalkozások az adózás előtti eredményt – többek között – a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. április 4.

Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-csökkentése

Kérdés: Cégünk 2018 októberében 40 millió Ft értékben új megmunkálóközpontot vásárolt. A gép-berendezés üzembe helyezésére, használatbavételére nem került sor, mert 2018 novemberében a számlavezető pénzintézetével a gép pénzügyi megfinanszírozásához ún. visszlízingszerződést kötött, melynek következtében értékesítette bankja felé a termelőgépet, és ugyanazon a napon vissza is vásárolta a banktól. November végével került üzembe helyezésre, használatbavételre a megmunkálóközpont. Ebben az esetben – visszalízingelt új gép – társaságunk érvényesítheti-e 2018. évre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kkv-s kedvezményt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja és a (11) bekezdése szerint az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó – többek között – a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. március 7.
Kapcsolódó címke:

Kis- és középvállalkozás besorolása

Kérdés: Az alábbi kkv-besoroláshoz kérem szíves segítségüket:
Nagy Kft.-ben az üzletrészek:
– D magánszemély 51%
– H magánszemély 25%
– Más Kft. 20%
– K magánszemély 4%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
Kis Kft.-ben az üzletrészek:
– D magánszemély 31,9%
– H magánszemély 26,9%
– N magánszemély 20,2%
– Nagy Kft. 19,2%
– H.-né magánszemély (H édesanyja) 2%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
A Tao-tv. 4. § (23) bekezdésének f) pontja alapján az ügyvezető-egyezőség miatt fennáll a kapcsolt vállalkozás a két cég között. A 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft. és Kis Kft. 3. § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni? Kapcsolódó vagy partnervállalkozása-e (vagy egyik sem) a Kis Kft. a Nagy Kft.-nek, és ha igen, mely tulajdonlás alapján? Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kkv. tv. alapján az ügyvezetés egyezőségére tekintettel nem lesz a két vállalkozás sem kapcsolódó, sem partner vállalkozás.Kapcsolódó vállalkozási viszony akkor merülhet fel a Kkv. tv. 4. § (5) bekezdése alapján,– ha közösen fellépő természetes személyek egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre;– oktatói kiegészítő csökkentő tétellel, ha kis- és középvállalkozásnak minősül;– tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel, ha a gyakorlati képzést kizárólag...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. június 21.
Kapcsolódó címke:

Kis- és közepes vállalkozás besorolása

Kérdés: Egy belföldi cégcsoport 8 tagja a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül a közös ügyvezetés révén, illetve a férj-feleség 50-50% tulajdonlása miatt. A kapcsolt vállalkozási viszonyt a NAV-nak bejelentették. A cégek egymásban részesedéssel nem bírnak. A Kkv-tv. szerint egyenként nem minősülnek középvállalkozásnak.
1. A kapcsolódó vállalkozás és partnervállalkozás (tehát a Kkv-tv. definíciója szerinti, és nem a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásról van szó) értelmezésénél mely vállalkozások adatait kell összeadni? Avagy hogyan kell értelmezni a következőt, azaz pontosan hogyan kell megállapítani az összevonandó cégeket? Ez a kérdés többek között azért merült fel, mert egy szakcikkben a következőt lehetett olvasni: "Ha rendelkezésre áll konszolidált beszámoló, akkor a vállalati méretmutatót az abban foglaltak alapján kell meghatározni. Ha nem készül konszolidált beszámoló, akkor a kkv-törvény szerinti kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani, illetve arányosan figyelembe kell venni az úgynevezett partnervállalkozásokat is. Itt fontos megemlíteni, hogy az összeszámítás során a kkv-törvény szerinti kapcsolt (ottani megfogalmazásban »kapcsolódó«) vállalkozás definíciót kell figyelembe venni, ami nem egyezik meg a Tao-törvény szerintivel".
2. Az összevonandó cégcsoport helyes megállapítása után, az összesített létszám eléri az 50 főt két egymást követő év során, akkor a mérlegfőösszeg és az árbevétel értékeitől függetlenül beáll a középvállalkozói státusz a harmadik évtől?
3. Amennyiben középvállalkozásoknak minősülnének, akkor már transzferárszabályzattal és -nyilvántartással kell rendelkezniük, vagy csak a mentesítési feltételek meg nem felelése esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] Azt, hogy egy vállalkozás mikro-, kis-, közepes- vagy nagyvállalkozás, a Kkv-tv. előírása alapján kell meghatározni. A Kkv-tv. megkülönböztet önálló vállalkozást, partnervállalkozást és kapcsolódó vállalkozást. Az önálló vállalkozás az utolsó ismert beszámoló adatai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 30.
Kapcsolódó címke:

Támogatáshoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: Ügyfelem GINOP-támogatást nyert ("Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása"), amelynek részei: De minimis támogatás, Regionális beruházási támogatás, Kis- és középvállalkozások vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A projekt eredménye egy saját fejlesztésű egyedi gép prototípusának létrehozása, amely sorozatgyártásra lesz alkalmas (máshol). Létrejön saját forrásból és az igényelt támogatásból. A projekt során (eleje 2016, elszámolása várhatóan 2018) keletkezett eszközbeszerzések (amiből összerakják a gépet), a beléjük beépített szoftverek, közbeszerzési költségek, a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, anyagköltségek hogyan könyvelendők az évek során? Úgy gondoljuk, hogy az 5. Számlaosztályban elsődlegesen, majd év végén átvezetve azt a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, lekötött tartalékképzéssel, minden évben. Majd a prototípus elkészülte után átvezetjük a szellemi termékek közé. 2016-ban támogatási előleget is kaptunk. Azt hogyan könyveljük?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés elején különböző támogatási formákról szól a kérdező, amelyeknek nyilvánvalóan nem lehet azonos az elszámolási módja, illetve a felmerült költségek számbavétele sem. A válaszban csak a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatáshoz kapcsolódó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 30.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4
…
11