Kényszertörlés visszamenőlegesen

Kérdés: A bt. beltagja 2003-ban meghalt. A bt. 10 éven keresztül kültaggal működött, emiatt a cégbíróság 2014-ben, a 2003. évre visszamenőleg, kényszertörlést rendelt el. A bt. erről a nyugdíjintézettől értesült. Ebben az esetben hogyan lehet megszüntetni a bt.-t? Mely időszakra kell a kényszertörlési bevallásokat, mérleget elkészíteni? Ugyanis a NAV és a cégbíróság élőként tartja nyilván a céget, mivel a kényszertörlésről szóló bevallások nem készültek el. A bt. a bevallásait és a mérlegeket határidőben minden évben leadta (a törlés után is) a hatóságoknak, amelyek azokat elfogadták. A bt. megfizette kötelezettségeit. A kényszertörlésről a bt. nem tudott. Úgy tűnik, a kültag elvesztett 13 évet a nyugdíjszámításnál, holott időben bevallotta és megfizette a társadalombiztosításait. Mit lehet tenni, hogy ez ne következzen be?
Részlet a válaszából: […] ...kényszertörlési eljárás megindításáról a cégbíróságnak végzést kell hoznia, ezt a végzést a Cégközlönyben közzé kell tennie. A közzétételnek felhívást kell tartalmaznia a Cégtörvényben meghatározott tartalommal, elsősorban a hitelezők, a társasággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Mikrogazdálkodói beszámoló részvénytársaságnál

Kérdés: Részvénytársaság, amelynél a 2011. évi mérlegfőösszeg 142 M Ft, a nettó árbevétel 85 M Ft, a létszám 3 fő, a 2012. évi mérlegfőösszeg 212 M Ft, nettó árbevétele 6,3 M Ft, a létszám 3 fő, és 100 százalékban tulajdonos egy kft.-ben, 2013-tól választhatta-e a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését? A közgyűlés minden évben elfogadta a mikrogazdálkodói éves beszámolót, és azt közzé is tették. Ha nem választhatta volna, akkor mi a teendő? Milyen jogi következményei lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...előírások megsértése, az adott esetben az éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló letétbe helyezése, közzététele sértheti bármelyik ügyfelének az érdekeit, mivel nem a számviteli törvénynek megfelelő tartalmú és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címke:

Különböző díjak továbbhárítása

Kérdés: Egyik vevőnk nem fizette ki a számlatartozását. Társaságunk felszámolási eljárást kezdeményezett. Ezzel kapcsolatosan felmerült ügyvédi díj, felszámolási illeték és felszámolási közzétételi díj. Ezt követően a vevő megfizette számlatartozását, a késedelmi kamatot, a behajtási költségátalányt, továbbá a felmerült ügyvédi díjat, felszámolási illetéket és felszámolási közzétételi díjat. A felmerült és megfizetett – előbbiek szerinti – költségekről kell-e társaságunknak számlát kiállítania, ha igen, az áfát fel kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás értelmező rendelkezését. A kérdés szerinti ügyvédi díj, a megfizetett felszámolási illeték, felszámolási közzétételi díj olyan tételek, amelyek a nem fizető vevővel kötött megállapodás alapján közvetített szolgáltatásként kezelendők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
Kapcsolódó címkék:  

Ki nem vett osztalék evás időszakból

Kérdés: Az evás kft.-nél 2016. 01. 01-jével végelszámolás indult. A 2015. évben keletkezett jövedelmekből, amelyek után az evát megfizette, az osztalékot nem vette ki. Mivel 2016. 01. 01-től a Tao-tv. adóalanya lett, kell-e fizetnie személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ha ezt a pénzt ténylegesen kifizeti 2016-ban a 2015. évi tevékenységet lezáró beszámolót elfogadó határozat alapján?
Részlet a válaszából: […] ...azt a cégbíróságra bejelentik, és a végelszámolás megindításáról hozott cégbírósági végzésnek a Cégközlönyben történt közzétételét követően a végelszámolási eljárást lefolytatják. Ez esetben 2016-ban folytatott tevékenységet kell lezárni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.
Kapcsolódó címkék:  

Tájékoztató filmek reklámadó kötelezettsége

Kérdés: Cégünk – részint termékeinket bemutató, részint az egészséges életmód kialakítását segítő, betegtájékoztató, oktató célú – tájékoztató filmjei a gyógyszertárak, bevásárlóközpontok üzletterében elhelyezett monitorokon futnak. A monitorok egy részét a helyiség falán rögzítették, más részüket rögzítés nélküli (mozdítható) állványokon helyezték el. A kérdés az, hogy felmerül-e reklám­adó-kötelezettség az említett esetekben, illetve ha igen, akkor ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálják, a fenti fogalom alapvető tartalmi kritériuma nem teljesül, így a közlés nem minősül az Rtv. alkalmazásában reklámközzétételnek. Amennyiben azonban ezeken a filmeken látható, hallható a cégre (akár konkrét megnevezés, akár logó, embléma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Reklámplakátok, szóróanyagok elhelyezése

Kérdés: Cégünk az orvosi rendelőkben helyez el termékeinket népszerűsítő plakátokat, szóróanyagokat. Az orvosi rendelőket működtető vállalkozó háziorvosok, gazdasági társaságok vállalják a plakátok, szóróanyagok kihelyezését akként, hogy azok konkrét helyét a rendelő helyiségében ők maguk választhatják meg, azzal a kikötéssel, hogy azokat jól látható helyre kell elhelyezni. A szóróanyagok elhelyezése vélhetően reklámadó-köteles, azonban kérdéses, hogy jelen esetben ki lesz a reklámadó alanya?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti, nyomtatott anyagon (illetve, ha a plakátot a falra helyezik, akkor az ingatlanon) történő reklámközzététel, így reklámadó-kötelezettség keletkezik. A reklámadó alanyának meghatározásához az Rtv. 3. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Reklám nyomtatott anyagon (címkén, csomagoláson)

Kérdés: A cégünk által gyártott élelmiszerek csomagolásán különféle, a termékre, gyártóra jellemző színvilágú címke, felirat található. A csomagoláson, címkén lévő felirat tipikusan a gyártó nevét, elérhetőségét, a termék jellemzőit, összetételét tartalmazza, sokszor jogszabályi előírás alapján. Esetenként a következő feliratok is szerepelnek a címkén: "A karcsúbb alakért!", "Azért, hogy egészséges maradj!"
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban: Rtv.) értelmében reklámadó-kötelezettség terheli a reklámok Rtv. 2. §-ában rögzített platformokon történő közzétételét. Az Rtv. 2. § (1) bekezdés d) pontja értelmében adóköteles tényállást valósít meg a reklám nyomtatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvvizsgálatra kötelezett társaság – hiányos közzététel

Kérdés: A társaság az Szt. 155. §-a alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Volt választott könyvvizsgáló, a könyvvizsgálat mégsem történt meg, a tulajdonosok a beszámolót e nélkül fogadták el, és tették közzé. A közzétételkor arról nyilatkoztak, hogy a cég könyvvizsgálatra nem kötelezett, de ez a beszámolón nincs feltüntetve. E nélkül közzétettnek minősül-e a beszámoló? Hogyan lehet korrigálni a hibát?
Részlet a válaszából: […] ...az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.Ha a társaság a beszámoló letétbe helyezésekor, közzétételekor a hivatkozott törvényi előírásnak nem tesz eleget, közvetlenül megsérti a tételes számviteli előírást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke leszállítása veszteség esetén

Kérdés: A Számviteli Levelek 335. számában megjelent 6821. számú, cím szerinti témájú kérdésre adott válaszunkhoz olvasónk észrevételt tett, mely szerint pontatlanul hivatkoztunk a törzstőke leszállításáról szóló hirdetmény tartalmára (a hitelező által igényelhető biztosítékra), a törzstőke leszállításának bejegyzéséhez a biztosíték teljesítésére.
Részlet a válaszából: […] ...Ha viszont kötelező a törzstőke leszállítása, a társasággal szemben a törzstőke leszállításáról szóló hirdetmény első közzétételét megelőzően keletkezett követelés jogosultja a társaságtól megfelelő biztosítékot nem igényelhet. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.
Kapcsolódó címke:

Reklámközzétételi tevékenység módosult adómértékének alkalmazása

Kérdés: Sajtótermék kiadójaként reklámközzétételi tevékenységet is végzünk. E tevékenységből árbevételünk éves szinten 500 millió forint alatt volt az elmúlt évben, és várhatóan az idén is így lesz, de meghaladta, meghaladja a 100 millió forintot. A reklámadótörvény változása miatt kell-e az adóelőlegről bevallást benyújtani, tekintve hogy – az árbevételi határ miatt – reklámadóbevallás-benyújtás sem terhelt az elmúlt évben?
Részlet a válaszából: […] A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2015. július 5-én hatályba lépett módosításának központi eleme az adómértékrendszer átalakítása volt, melynek keretében az adófizetési kötelezettség alá nem eső adóalaprész 500 millió forintról 100 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.
1
7
8
9
19