Értékvesztés elszámolása a befektetésre

Kérdés: Adott „A” és „B” társaság. Az „A” társaság ázsiós tőkeemelést hajt végre a „B” társaságnál. A „B” társaság sajáttőke-szerkezete a tőkeemelés előtt 3000 E Ft törzstőke, 2000 E Ft eredménytartalék. A tőkeemelést követően a saját tőke szerkezete: 4000 E Ft törzstőke, 2000 E Ft eredménytartalék, 4000 E Ft tőketartalék. Korábban az „A” társaság nem volt tagja a „B” társaságnak. A „B” társaság nyereségesen működik, a saját tőkéje veszteség folytán nem csökkent. Az „A” társaság könyveiben a befektetett pénzügyi eszközök között a befektetés 5000 E Ft értéken szerepel. Indokolt-e az értékvesztés elszámolása az „A” társaságnál? A jelenlegi részesedés a jegyzett tőkében 25%. A tőkeemelést követően az „A” társaság részesedése a saját tőkéből 2500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] A tartós befektetések esetében jellemzően nem a tőkeemeléskori adatok alapján kell dönteni az értékvesztés elszámolásakor. Alaposan figyelembe kell venni a számviteli törvény 54. §-ában foglaltakat is. Különösen a „B” társaság tartós piaci megítélését, a piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.

Értékvesztés elszámolása növénytermesztésben

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági vállalkozás, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A 2025. évben a lucerna termése erősen veszteséges volt, amelynek fő oka a területet sújtó aszály miatti hozamcsökkenés. Az elemi kár azonban nem került bejelentésre. A lucerna, amelyet jellemzően az állattenyésztésben takarmányként hasznosítunk, önköltsége jelentősen meghaladta a piaci árat. Hogyan kell megfelelően eljárni? A növénytermesztés ráfordításaként a lucernára vonatkozóan elszámolhatunk-e értékvesztést – elemi kár bejelentése nélkül – a tárgyévben a piaci ár értékéig, és ezután állapítva meg a takarmánykénti értéket? Vagy önköltségi áron szükséges takarmányként számolnunk, amelynek eredményeként egy magasabb készletérték realizálódik a növendék állatok értékében, és majd itt vizsgálandó, hogy a növendék állatokkal kapcsolatban szükséges-e a mérlegfordulónapon az értékvesztés elszámolása? A lucerna egy része értékesítésre kerül a tárgyévben. Ebben az esetben szükséges-e értékvesztés elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell elsődlegesen kiindulni, hogy mikor kell, mikor lehet értékvesztést elszámolni.A számviteli előírások szerint értékvesztés elszámolásának kötelezettsége, lehetősége – készletek esetében is – a mérlegfordulónapi értékelés feladatai közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Lehet-e más árfolyamot használni év végén, mint év közben?

Kérdés: Számviteli politika alapján a devizás tételeket MNB-árfolyamon tartjuk nyilván, és év végén is MNB-árfolyammal értékeljük át a követeléseket-kötelezettségeket. Lehet-e az év végi átértékeléseket az Szt. 60. §-a (6) bekezdése értelmében úgy elvégezni, hogy az egyik számlavezető bankunk év végi eladási árfolyamát használjuk, ha év közben az MNB-árfolyamon könyvelődött minden devizás tétel? Természetesen a számviteli politikában ez rögzítésre kerülne. Jelentős hatása lenne az adózás előtti eredményre.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem lehet! Egyrészt a következetesség számviteli alapelv nem ad erre lehetőséget, másrészt az adózás előtti eredményre gyakorolt hatása pedig kiszámíthatatlan (nagy valószínűséggel az eladási árfolyamon történő értékeléssel az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszközök átsorolása a forgóeszközök közé

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat, milyen esetben és milyen feltételek fennállása mellett kötelező a tárgyi eszközt a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé átsorolni? Már a vezetői döntés szerinti értékesítési szándék megalapozza-e az átsorolási kötelezettséget, vagy kizárólag a tényleges értékesítési folyamat megkezdése (pl. hirdetés, ajánlattétel, szerződés előkészítése)? Mi van abban az esetben, ha az értékesítési folyamat alatt használjuk az eszközt?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (5) bekezdése szerint: Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

2025-ben bekövetkezett kár könyvelése

Kérdés: Társaságunknál a mérlegfordulónap után, de a mérlegkészítés időpontja előtt káresemény történt, az egyik ingatlanunk leégett. A kár felmérése folyamatban van, de nyilvánvalóan terven felüli értékcsökkenést fogunk elszámolni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás a 2024. évet terhelheti-e, ha a káresemény 2025-ben következett be?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy a gazdasági eseményekről (jellemzően azok megtörténtekor, megtörténte után) bizonylatot kell kiállítani, a szabályszerűen kiállított bizonylat alapján kell könyvelni. Szabályszerűen kiállított az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Saját részvény vagy tőkeleszállítás

Kérdés: Egy zártkörűen működő részvénytársaság saját részvénye kapcsán szeretnék segítséget kérni. A zrt. jegyzett tőkéje 2024. XII. 31-én 53.630 ezer forint. Saját tőkéje 47.402 E Ft, adózás előtti eredménye 4697 E Ft volt. 2024. XII. 31-én saját részvénnyel nem rendelkezik. A részvényesek 1 fő magánszemély és 2 belföldi társaság. A részvényeit vissza kell vásárolnia részben vagy egészében? Szeretnék a gazdasági esemény könyvelésében is segítséget kérni, mind a zrt.-nél, mind a részvényeseknél.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése szerint a saját részvény megszerzésének, részben visszavásárlásának az is feltétele, hogy az adózott (és nem az adózás előtti) eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege fedezetet nyújtson. A kérdés szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Nem jegyzett valuta forintra történt átszámítása

Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése meghatározza a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékét, amennyiben rendelkezésre áll a választott hitelintézet árfolyama vagy hivatalos devizaárfolyam.
Az Szt. 60. §-ának (5) bekezdése szabályozza a nem jegyzett valutára vonatkozó kötelezettség forintra történő átszámítását, azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a törvény a valuta szabadpiaci árfolyamán. Ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján lehet elvégezni az átszámítást.
Kérem állásfoglalásukat a szabadpiaci árfolyam értelmezése kapcsán, illetve, hogy van-e tudomásuk olyan országos napilapról, ami közli a világ valutáinak tájékoztató adatait.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdései egyértelműen rögzítik, hogy a vállalkozás könyvvezetése során milyen hitelintézeti árfolyamok közül választhat. A számviteli törvény előírása a számviteli politikában rögzített, választott hitelintézet által az adott napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Osztalékkifizetés után értékvesztés elszámolása az üzletrészre

Kérdés: A cég 100%-os üzletrészt vásárol egy másik cégben 100 egység értékben. A megvásárolt cég saját tőkéje 90 egység. A következő évben a tulajdonos cég 50 egység osztalékot kivon a megvásárolt cégből. A megvásárolt cég saját tőkéje lecsökken 40 egységre. Kell-e és mikor a tulajdonos cégnek a 100 egység részesedés után értékvesztést elszámolnia?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre – a megvásárolt cég múltjának, jelenének, jövőjének ismerete hiányában – nem lehet érdemi választ adni, csak feltételezések lehetségesek.Ha jogszerű volt az 50 egység osztalék kivétele, akkor feltételezhető, hogy a megvásárolt cég hatékonyan végzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés tagi kölcsönből

Kérdés: Adott egy cég, amelynek a tulajdonosa tagi határozatában 2025. 04. 15-én pótbefizetést rendel el a veszteségek fedezetére. A pótbefizetést egy korábban adott tagi kölcsönből kívánja teljesíteni. A tagikölcsön-befizetés 1000 euróban történt. A tagi kölcsön nyilvántartásba vételi árfolyama 409,84 forint volt. A pótbefizetés könyvviteli elszámolásának mi a szabályos menete, kontírozása?
Részlet a válaszából: […] Az előzményeket először rendbe kell tenni. Ha az eurós kölcsön befizetése 2024-ben vagy korábban történt, akkor 2024. december 31-ével, a mérlegfordulónapi értékelés keretében a tagi kölcsönt is értékelni kellett, 2025. 04. 15-én a 2024. december 31-i euróárfolyamon kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Devizás követelések értékvesztésének év végi értékelése

Kérdés: A zrt. devizában fennálló követelésére 100%-os mértékű értékvesztést számoltunk el az előző évben. Az év végi átértékelés keretében mind az alap-vevőkövetelés, mind az értékvesztés esetében elszámolásra került az átértékelési különbözet. Az értékvesztés átértékelése növeli a társasági adó alapját, mint értékvesztés-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az Szt. 65. §-ának (2) bekezdése szerint az értékvesztés összegét devizában kell meghatározni, az értékvesztés devizában meghatározott értékét is a mérlegfordulónapi értékelés során át kell értékelni. Természetesen át kell értékelni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
12