Később kapott számla

Kérdés: 2007 júniusában került könyvelésre egy 2007. áprilisi keltezésű, 2006. decemberi teljesítésű számla. (Az egyik cég elfelejtette időben kiszámlázni a szolgáltatását!) A mérlegkészítés időpontja február 28-a. A számviteli beszámolót, a társaságiadó-bevallást beadtuk. Hogyan járunk el helyesen a közel 900 ezer forintos költségszámla könyvelésekor?
Részlet a válaszából: […] A szolgáltatást igénybe vevő – nyilvánvalóan – csak akkortudja könyvelni számla alapján a szolgáltatást, ha arról a számlát aszolgáltatást végző kiállította és megküldte. Meg kell azonban jegyezni, aszámviteli előírásokból egyértelműen következik az, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Üzemi baleset miatti kártérítés

Kérdés: Munkavállalónkat üzemi baleset érte. Ezzel összefüggésben az egészségbiztosítási pénztár a nyújtott egészségbiztosítási ellátás megtérítését kérte. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítási pénztár által nyújtottegészségbiztosítási ellátás megtérítését az egyéb ráfordítások között kell -mint kártérítés összegét – elszámolni. Könyvelni akkor kell, amikor amegtérítési kötelezettségről a társaság tudomást szerez, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Biztosítási díjból utólag adott kedvezmény

Kérdés: Társaságunk vagyonbiztosítási szerződése alapján teljes kármentesség esetén 5 százalék kedvezményt kap utólag a biztosítási díjból. Hogyan könyvelendő a mérlegzárást követően jóváírt összeg? Egyéb bevételként vagy a tárgyévi biztosítási költségeket csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a biztosítási díjból utólag kapott kedvezményt atársaság számviteli politikájában meghatározott mérlegkészítés időpontja utánírják jóvá, akkor azt a jóváírás évében az egyéb bevételek között kellelszámolni. Ebből következően, a mérlegfordulónap és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Jogerőre emelkedett peresített követelés könyvelése

Kérdés: A belföldi kft. határozott időre, 1998-2003-ra bérbe adta az üzlethelyiséget. A bérlő a szerződés lejárta előtt elhagyta a bérelt helyiséget, 2002-2003. évekre nem fizetett bérleti díjat. A bérbeadó a bérleti díj követelése miatt bírósághoz fordult. A jogerős bírósági ítélet a bérlőnek kedvezett. Ezzel a bérbeadó nem értett egyet, és a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megváltoztatta, a bérbeadónak adott igazat, és kötelezte a bérlőt 6 millió forint bérleti díj, 2 millió forint kamat megfizetésére, valamint 2004. februártól a kifizetésig számított késedelmi kamat megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság ítélete 2007 januárjában érkezett meg. A bérlő azóta sem fizetett, sőt felszámolás alá került. Mikor, melyik évre kell elszámolni a megítélt követelést? Különösen a számszerűsített, illetve az idő függvényében változó kamatot?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése szerint az egyébkövetelések között kell kimutatni a peresített követelésekből a bíróság általaz üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket. Ebből azelőírásból az következik, hogy a peresített követeléseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Osztalék 10 százalékos osztalékadóval

Kérdés: A házipénztáradóról szóló törvény hatályon kívül helyezése miatt a 10 százalékos mértékkel megállapított osztaléklehetőséget milyen dátummal elkészített mérleggel lehet jóváhagyni, kifizetni az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó-törvényben a házipénztárcsökkentéséhez kapcsolódó osztalékamnesztia-szabály 2007. február 6-án hatályátveszítette. Ez azt jelenti, hogy ha a 2006-os eredmény felosztásakor azeredménytartalék terhére a házipénztár csökkentéseként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Betétdíjas göngyölegek értékvesztése

Kérdés: Társaságunk tevékenysége során belső anyagmozgatásra görgős konténereket használ, amelyeket tárgyi eszközként tartunk nyilván. Itt értékcsökkenést számolunk el. Vannak olyan konténerek, amelyeket göngyölegként mutatunk ki, mert elhagyják telephelyünket, partnercégünk és cégünk közötti oda-vissza szállítást szolgálják. Csak az esetleges hiányt számlázzuk. A partnercég a göngyöleg árát az általa vásárolt termék árában fizeti meg, 4 év alatt. Ez idő alatt a göngyölegekkel kapcsolatosan költség nem épül be a termék önköltségébe. 4 év elteltével a göngyöleg nem használható tovább, értékvesztésként a 4. év végén elszámoljuk. Így az árbevétel elszámolása és a költség elszámolása eltér egymástól. Hogyan oldható fel számvitelileg ez az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint betétdíjas göngyöleg mindaz acsomagolóeszköz vagy edényzet, amely a terméket szállítás közben amegrongálódástól óvja, és rendeltetési céljának megfelelően többször isfelhasználható, továbbá amelyre vonatkozóan a kibocsátónak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Beruházáshoz kapcsolódó kötbér elszámolása

Kérdés: A beruházás befejezése (aktiválás) előtt az egyik beszállító a késedelmes teljesítés miatt kötbért fizetett. A másik szállító a nem szerződésszerű teljesítés miatt a más vállalkozóval elvégeztetett munkát térítette meg. Hogyan kell elszámolni a kapott kötbért és a kapott térítést?
Részlet a válaszából: […] A beszállító késedelmes teljesítése miatt kapott kötbért azSzt. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb bevételek között kellelszámolni a pénzügyi rendezéskor, illetve amennyiben az a tárgyévhez vagy atárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Osztalékadó-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Le kell-e zárnom a 2006. évet 2007. február 4-éig az átmeneti rendelkezések szerint? Ha le kell zárnom, a bevallást hová kell elküldeni? Mi legyen a mérlegkészítés időpontja? A 10%-os osztalékadót melyik számlaszámra kell utalni, és milyen határidőig? Az elengedett tagi kölcsönt hogyan kell elszámolni? A tagi kölcsönt adja vagy kapja a társaság?
Részlet a válaszából: […] A 2006. december 18-án elfogadott törvénycsomag hatályonkívül helyezte a 2006. évi LXI. törvény 223. §-ának (17) bekezdését, amely atörvény kihirdetését követő 45. napot követő napon lépett hatályba. (Ez 2007.február 6-a volt.)Az átmeneti rendelkezések szerint az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Visszafizetési kötelezettség könyvelése

Kérdés: A gazdasági társaságot az ítélőtábla másodfokon jogerősen a vételár visszafizetésére kötelezte. Az ítélet kihirdetése szóban decemberben, írásban a következő év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt megtörtént. A megítélt összeg vételár, illeték és kártérítés. A vevő jogosultságát a gazdasági társasággal szemben kezességvállalással biztosította. A jogosult írásban engedélyezte a gazdasági társaság részletfizetési lehetőségét oly módon, hogy az utolsó részletfizetés az ítélet kihirdetésének évében, december 20-áig történjen meg. A gazdasági társaság az ítélet szóbeli kihirdetése évében a kötelezettség 25%-át céltartalékként könyvelte, míg a többi kötelezettségét az írásbeli ítélet évében. Kérdés, helyesen járt-e el a gazdasági társaság?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert arra egyértelmű igennelvagy nemmel nem lehet válaszolni. A válaszhoz induljunk ki abból, hogy amegítélt összeg vételárból, illetékből és kártérítésből tevődött össze.Nyilvánvaló, hogy a vevőnek megítélt vételár az eladó gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Végszámla nélkül aktiválás, adóalap-csökkentés

Kérdés: A kft. 2005-ben adásvételi szerződést kötött iroda és üzlet céljára épített ingatlan megvásárlására. 2005-ben, 2006-ban a teljes vételárat kifizette, előlegszámlát kapott. A birtokbaadás 2006. május 30-i dátummal megtörtént (a beköltözés is). Végszámlát a kft. még nem kapott. A 2006. évi társasági adó megállapításakor igénybe vehető-e a kisvállalkozói adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján, ha a végszámla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a számviteli, a bizonylati fegyelemmegsértését jelenti az, ha a gazdasági eseményről, annak megtörténtekor abizonylatot (az adott esetben a végszámlát) nem állítják ki. Erre célszerű azeladó figyelmét írásban is felhívni.Az Szt. 47. §-a (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
1
16
17
18
28