27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Megváltozott munkaképességű dolgozó szochoalapja
Kérdés: Részmunkaidős megváltozott munkaképességű dolgozó havi bruttó bére 30.000 Ft. 2020. 09. 01-től meg kell-e fizetni a szociális hozzájárulási adót a minimum-járulékalap (48.300 Ft) után?
2. cikk / 27 Számított és tényleges járulékalap közötti különbözet
Kérdés: Minimum-járulékalap alkalmazása esetén, ha a jövedelem nem éri el a minimum-járulékalapot, a tényleges jövedelem és a minimum-járulékalap közötti különbözet után a fizetendő járulék akifizetőt terheli. A kifizetőt terhelő összeget hogyan kell könyvelni?
3. cikk / 27 Személyes közreműködés jogviszonya bt.-nél
Kérdés: Betéti társaságnak egy bel- és egy kültag tagja van, mindketten nyugdíjasok. A beltag ügyvezető, és mellette személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban látja el nulla forintért. A kültag munkavégzésre nem kötelezett. Az ügyvezető:
1. Elláthatja-e személyes közreműködését munkaviszonyban, vagy csak megbízási jogviszonyban (vannak-e feltételei az alkalmazásnak)?
2. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyént és a társaságot az alkalmazható jogviszonyban, illetve jogviszonyokban?
1. Elláthatja-e személyes közreműködését munkaviszonyban, vagy csak megbízási jogviszonyban (vannak-e feltételei az alkalmazásnak)?
2. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyént és a társaságot az alkalmazható jogviszonyban, illetve jogviszonyokban?
4. cikk / 27 Fel nem vett fizetés járulékai
Kérdés: A kft. tagja január 1-jétől főállású társas vállalkozónak minősül. Így a mindenkori minimálbér (108 000 Ft) után megfizeti a járulékait, de fizetését nem veszi fel. A könyvelésben a 471. számlán rögzítjük a levonásokat, így a 471. számlának egyenlege marad. Miként kell könyvelni a járuléklevonásokat?
5. cikk / 27 Személyes közreműködés díj fizetése nélkül
Kérdés: A kft. tagja tagi jogviszonyban látja el feladatát. Veszteséges a vállalkozás, ezért januártól nem vesz ki jövedelmet. Úgy tudom, a minimálbér után akkor is kell fizetni a járulékokat. Milyen járulékot kell fizetni?
6. cikk / 27 Társas vállalkozó járulékterhei
Kérdés: 36 órás alkalmazottunk, aki után minden járulékot (és 1950 Ft ehót) fizetünk, 2008. december 1-jétől egy betéti társaság társas vállalkozója (beltagja) lett. Személyesen a bt. tevékenységében csak olyan mértékben közreműködik, hogy minimális adminisztratív munkát végez, de termelőtevékenységet nem. Jövedelmet nem kap, kell-e esetleg valamilyen adót, járulékot, ehót fizetni-e a bt.-ben (illetve a társaságnak utána)? Ez a kolléga egy kft. végelszámolója is lesz, ahonnan 100 E Ft megbízási díjban részesül majd havonta. (A végelszámoló költségeket a kft. felé nem fog elszámolni.) A végelszámolás alatt lévő kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie utána?
7. cikk / 27 Társas vállalkozó jövedelme
Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetője, valamint a társaságban személyesen is közreműködik. Erre a társasági szerződés külön nem tér ki. Elszámolható-e részére főállású tagként jövedelem, vagy megbízási díjként kell elszámolni a részére kifizetett juttatást?
8. cikk / 27 Járulékfizetés a betéti társaságnál
Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?
9. cikk / 27 Főfoglalkozású egyéni vállalkozó jövedelme (eva)
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozók jövedelmét hogyan kell meghatározni a minimum-járulékalap vonatkozásában? Egyes PM-tájékoztatók szerint akkor mentesül az – egyébként minimálbérre bejelentett – evás egyéni vállalkozó a minimum-járulékalap utáni fizetési kötelezettség alól, ha becsült jövedelme (melynek kiszámításánál minden, az Szja-tv. által költségként elszámolható tételt: tb, eva, költségbizonylatok stb. figyelembe vett) a minimum-járulékalapot nem éri el. A problémám az, hogy ha az így kiszámolt jövedelem meghaladja a minimum-járulékalapot, akkor a nagyobb összegű minimum-járulékalap után kiszámolt tb-kötelezettségek növekedése következtében a jövedelem is változik, csökken, akár a minimum-járulékalap alá is. Önök szerint mit kell jövedelemnek, illetve járulékalapnak tekinteni?
10. cikk / 27 Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése
Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
