Pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatai

Kérdés:

Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: "a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell." Az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérem válaszukat:
1. A munkavállalónak előre nem látható okból, a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadása keletkezik (a céges autó lerobbant, a vontatásról készpénzes számlát kap). Elszámolásra kiadott összeget nem vett fel. A munkavállaló egy-két nap elteltével adja le a pénztárba a számlát, amelynek összege részére kifizetésre kerül. Ebben az esetben megfelel-e a törvényi szabályozásnak, hogy a készpénzes számla kelte és a cég pénztárából történő kifizetés eltér egymástól? Könyvelése a szállítóval szembeni vagy a munkavállalóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése?
2. A munkavállaló elszámolásra kiadott összeget vesz fel. Elszámoláskor melyik a helyes módszer: ha bevételezzük a pénztárba a teljes elszámolásra kiadott összeget, és az elszámolásra felvett összegből kifizetett készpénzes számlákat kiadjuk a pénztárból (ilyenkor el fog térni a készpénzes számla kelte és a pénzmozgás), vagy csak az elszámolásból megmaradt összeget bevételezzük, a készpénzes számlákat pedig a 36-os elszámolásra kiadott összegek számlára könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló általi vásárlások összege meghaladja az elszámolásra kiadott összeget?
3. A cégnél a munkába járás költségtérítése (helyközi bérlet) a cég nevére kiállított számla alapján történik. A munkavállalók a bérlet számláját a következő hónapban adják le (a bérlet lejártát követően, új bérlet vásárlásakor). A bérlet számláját könyveljük, összegét a pénztárból kiadjuk, a dolgozó felé az önrészt számlázzuk. Ebben az esetben szintén nem egy időben történik a gazdasági esemény és a pénzmozgás, mivel a bérletről kiállított számla kelte és a pénztárbizonylat kelte eltér egymástól (az eltérés egy hónap). Hogyan járunk el szabályosan a bérletszámla összegének pénztárból való kifizetését illetően?

Részlet a válaszából: […] Kissé hosszúra sikeredett a kérdést összeállítani, mert olyan gazdasági műveleteket, eseményeket is megfogalmazott, amelyeknek semmi köze nincs az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti pénzeszközökhöz.Számviteli szabályozás szempontjából a gazdasági művelet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
– A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
– a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
– a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) alapján lehetőség nyílik arra, hogy a magánszemély elszámolja a bevételszerző tevékenységével kapcsolatban közvetlenül felmerülő költségeit. A munkáltatónak is kötelessége, hogy többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Gépkocsihasználat könyvelése

Kérdés: Munkavállalóink részére saját gépkocsi használatára kétféle költségtérítést fizetünk: egyrészt a napi munkába járásra vonatkozóan 15 Ft/km összegben (lakóhely-munkahely távolság alapján), valamint kiküldetési rendelvény alapján (jogszabály szerinti mértékű költségtérítés). Hogyan kell a fentieket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdése szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltató a 39/2010. (XII. 26.) Korm. rendelet szerint munkába járás esetén költségtérítés címén (ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Hazautazás költségtérítése menetjegyek alapján

Kérdés: Munkavállalónk hazautazás jogcímén költségtérítést vesz igénybe. A menetjegyek havi együttes összege előreláthatóan meg fogja haladni a hazautazással kapcsolatos munkáltatói költségtérítés havi felső korlátját, ami 2021. évben 39 730 forint. Ha a munkáltató a fenti összeg feletti részt is téríteni kívánja, abban az esetben a különbözet adó- (és járulék-) kötelessé válik? Bérként kell kezelni, és a közterheket megfizetni? Vagy a jegyek 100%-os összegéig -- ha ez meg is haladja a 39 730 forintot – adómentesen téríthető?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. alapján a munkáltató mérlegelési jogkörben adhat a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő munkavállaló számára a jegyek 100%-os összegéig adómentesen térítést, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] Jóléti és kulturális költségek, kimutatása az 554. számlán.A jóléti és kulturális költségeket külön jogszabály nem nevesíti.Jóléti és kulturális költség jellegű tételek a számviteli törvény szerinti személyi jellegű egyéb kifizetések között:– a megváltozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Személyesen közreműködő társas vállalkozók munkába járása

Kérdés: A kft.-nek 3 fő ügyvezetője van, és mindhárman társas vállalkozók, akik személyesen közreműködnek. Kizárólag ez az egy jogviszonyuk van. Lakóhelyük és a telephelyük, ahol a tevékenységüket ténylegesen végzik, 80 km-re van, ahová saját gépjárművel utaznak. Miként kaphatnak sajátgépjármű-költségeikre juttatást/térítést? Milyen lehetőségek vannak költségtérítésre adómentesen, illetve, ha adóköteles, akkor annak mi a mértéke? Megilleti-e őket a munkába járás költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] A kft. 3 ügyvezetője, akik személyesen közreműködő társas vállalkozók, sajátgépjármű-költségeikre a munkába járásra tekintettel kaphatnak költségtérítést, de erre adómentesen nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy nem az Mt. szerinti munkaviszony keretében történik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járás költségeinek elszámolásával az elmúlt években többször foglalkoztak. A vonatkozó jogszabályok alkalmazása során – az Önök válaszai ellenére – többször adódnak problémák. Ezért és az időközben bekövetkezett változásokra is tekintettel, kérem Önöket, térjenek vissza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekre, azok számviteli elszámolására, bizonylatolására is.
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a – többször módosított (legutóbb 2017-ben) – 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezik.A Korm. rendelet 2. §-ának a) pontja alapján munkába járás:– a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Munkába járás gépjármű-költségtérítése

Kérdés: Az Szja-tv. 25. § (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló a munkahelye és a lakhelye közötti útvonalra gépjárművel történő gépkocsi-költségtérítést kap, adóköteles jövedelme keletkezik-e, amit a kifizetés évéről szóló szja-bevallásban szerepeltetnie kell?
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó-törvény kifejezetten lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalónak a saját gépjárművel történő munkába járást az erről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint megtérítse. Az így kapott költségtérítést a jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: A 299. számban a 6156. kérdésszám alatt megjelent válaszukban azt írják, hogy "A munkavállaló részére az Szja-tv.-ben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítés akkor jár, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést...". 2010-ben megjelent egy APEH-tájékoztató a munkába járás költségtérítéséről: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/munkaba_jaras_kolts.html
Cégünk jelenleg is a tájékoztató alapján fizeti a 9 Ft/km költségtérítést a dolgozóinak. Az a munkavállaló is kap költségtérítést, akinek biztosított lenne a tömegközlekedés, de mégis gépkocsival jár dolgozni. Helyes-e ez az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] Helyes a 2010. 06. 28-án a NAV honlapján megjelent Tájékoztató alapján elszámolni a munkába járás költségtérítését, amely a következőket jelenti.Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkába járás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: A kft. dolgozói helyközi tömegközlekedési eszközzel járnak dolgozni, amihez a bérletet a kft. vásárolja és adja dolgozóinak, árának 14 százalékát levonják a bérükből. Néhány dolgozó a városhoz csatolt több településről közlekedik (lakcímkártyájukon a város neve szerepel, a bérletigazolványban pedig a tényleges település, ahol laknak). A bérlettel csak a település és a munkahely között lehet utazni, a városban helyi járat nincs. Ezen dolgozók kaphatják adómentesen ezt a juttatást? Elő­fordul olyan eset is, hogy a munkavállalóknak hétvégén túlórázniuk kell. Ez esetben a tömegközlekedés nem megfelelő vagy egyáltalán nincs. Ilyenkor a bérlet megléte mellett saját gépjármű használatára 9 Ft/km költségtérítést kapnak kész­pénzben. A költségtérítés után milyen közterheket kell fizetnie a kft.-nek, illetve a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) rendelkezik. Ezen rendelet alkalmazásában [2. § aa) pontja alapján] munkába járás a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
1
2
3