824 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Társaságunk bérgyártási tevékenységet végzett az egyik telephelyén, és ez 2024-ben megszűnt. Más tevékenysége nincs. Ezt követően, még 2025-ben is vannak alkalmazottai, akik a gyár bezárásán dolgoznak, a tárgyi eszközök és ingatlanok értékesítését intézik. Az ipaalapot a cég a komplex módszer szerint osztja meg a székhely és a telephelyei között. Felmerült a kérdés, hogy a bezárásra, értékesítésre ítélt „telephely” a Htv. szerint meddig minősül telephelynek, meddig kell/lehet figyelembe venni az adóalap megosztása kapcsán? 2025-ben még ezen a „telephelyen” is felmerül személyi jellegű ráfordítás, és eszközarányos ágon is jutna ide adóalap (pl. az ingatlan 2%-a). Ugyanakkor nem lesz már 2025-ben áru vagy szolgáltatás értékesítéséből bevétele, csak egyéb bevétele az eszközök/ingatlanok értékesítéséből.
Az 1991. évi C. tv. 37. § (1) bekezdése alapján úgy vélem, továbbra is figyelembe kell venni, mert mindegy, hogy egy adott telephelyen végez-e iparűzési tevékenységet a társaság, a lényeg, hogy valamely telephelyén, székhelyén végez.
37. § * (1) * A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
52. § 31. * telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt…
Ugyanakkor e törvény telephelyfogalma mintha ellentmondana a 37. § (1) bekezdésének, és csak akkor minősül telephelynek, ha ott iparűzési tevékenységet folytat.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Idesorolható-e a tárgyi eszközök értékesítése?
2025-ben figyelembe vehető-e ez a telephely az adóalap megosztásánál vagy sem?

Kérdés: Társaságunknál tűzkáresemény történt. A tűzkárral kapcsolatban a biztosító 20 millió forintot fizetett társaságunk részére, amelyet az egyéb bevételekkel szemben számoltunk el. Az oltási, romeltakarítási, helyreállítási költségek elszámolásával kapcsolatban ilyenkor mi a helyes könyvelés? Az oltási, a romeltakarítási munkálatokat az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályban könyveljük? Az oltási, romeltakarítási munkálatok költségeit és a káreseménnyel kapcsolatos, max. 20 millió forint értékű helyreállítási költségeket az egyéb ráfordítások között számoljuk el, a 20 millió forint keretösszeg feletti helyreállítási költségeket pedig az 51–52. számlaosztályba könyveljük? A káreseménnyel kapcsolatban felmerült összes költséget (romeltakarítás, helyreállítás stb.) elszámolhatjuk egyéb ráfordításként?

Kérdés: Társaságunk jelentős volumenű felújítást végzett gépsorán. A felújítást a gépsort gyártó német vállalat szerelői végezték telephelyünkön több héten át. A felújításra vonatkozó árajánlatban a szerelők szállásköltségére vonatkozó összeg nagysága miatt abban állapodtunk meg, hogy azt társaságunk fizeti, jelentős összeget megtakarítva ezáltal. A szállásköltséget, ami a szálloda árajánlata szerint svédasztalos reggelit is tartalmaz, elszámolhatjuk-e reprezentációs költségként, vagy a felújítás részeként rá kell aktiválnunk a felújított gépsorra a szolgáltatást végző német vállalat egyéb, a felújításhoz közvetlenül kapcsolódó számláival együtt?

Kérdés: 2025. 02. hónapban tudomásunkra jutott, hogy a korábbi években hibásan lett számolva az igénybe vehető szociális hozzájárulási kedvezmény a pályára lépők, a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók után. Az önellenőrzés a mérlegbeszámoló elkészítése előtt történt, „pluszbevételt” jelent a cég részére. Ebben az esetben a 2024. évre vagy 2025-re számoljuk el szabályosan?

Kérdés: A vendéglátóhelyen kapott borravalóból kik részesülhetnek? Csak a felszolgálók vagy a közreműködők is? Melyik jogszabályban található ez meg?

Kérdés: A lakhatási támogatás mint béren kívüli juttatás adózik. Olyan tájékoztatást is olvastam, hogy a bruttó 150.000 Ft-ból le kell vonni a 15+13%-ot. Ez valóban így van? Ezt az összeget kell utalni a banknak hiteltörlesztésként, vagy a bruttó összeget? Másik kérdésem, hogy a hitelszerződés szerint utalunk a banknak mint munkáltató, vagy valamilyen megállapodást kell kötni?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű, társasági adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság duális képzés keretében tanulókat foglalkoztat. A társaság a szakképzési terv alapján a teljes gyakorlati képzést vállalja. A következő időszaktól kezdve a gyakorlati képzés megosztott lebonyolítása érdekében (a gyakorlati képzés bizonyos elemeit átadva) megbízási szerződést kötöttek, az együttműködési megállapodás keretében a szakiskolával. A szerződésben rögzítik, hogy a megbízó (duális képzőhely) megbízza a megbízottat (szakképző intézmény) különböző tevékenységek ellátásával. A megbízott szakiskola a tevékenységek ellátását tanulónként fix havi díj ellenében végzi. A megbízó minden hónap 10-ig elkészíti a KRÉTA rendszerből a bizonylatot a tanórák megtartásáról. A teljesítési igazoláson feltünteti az adójóváíráshoz figyelembe vehető iskolai szakmai napok számát és a munkahelyi napok számát. A megbízási szerződés alapján átvállalt gyakorlati napokról az iskola tesz bejegyzést a KRÉTA rendszerben. A kérdés arra irányul, hogy a társaság (duális képzőhely) és a szakmai iskola között kötött megbízási szerződés ismeretében az iskolában töltött szakmai napok vonatkozásában a társaság (duális képzőhely) igénybe veheti-e a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a tanulók után?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnél a kölcsönzött munkavállalók munkaruháját a kölcsönvevő vásárolja meg, és adja ki a munkavállalók részére. A kölcsönzési keretszerződésben a kölcsönadó és a kölcsönvevő abban állapodott meg, a munkavállalók a munkaruha átvételekor írásban hozzájárulnak ahhoz, ha bizonyos időn belül megszűnik a munkaviszonyuk, akkor a rendelkezésükre bocsátott munkaruha ára a kihordási idő szerint arányosított összegben levonásra kerül a munkabérükből. A munkabérből való levonást csak a kölcsönbe adó tudja megtenni, mivel a bérszámfejtéssel, bérutalással kapcsolatos teendőket a kölcsönbe adó látja el a kölcsönzési keretszerződésben megállapított kölcsönzési díj ellenében. A kilépő munkavállalók béréből levont, arányosított összeget (ki nem fizetett bért) a kölcsönvevő szeretné a kölcsönbe adótól megkapni. Hogyan jár el ebben az esetben a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő felé helyesen?
1. A kölcsönbe adó kéri a kölcsönvevőt, hogy állítson ki számlát a kölcsönbe adó részére a munkaruha levont (arányosított) összegéről, mely számlát a kölcsönbe adó kiegyenlít?
2. A kölcsönvevő részére kiállított kölcsönzési díjat tartalmazó számlában a kölcsönbe adó a munkaruha levont (arányosított) összegét mínuszosan szerepelteti (azaz a számla végösszegét a levont összeggel csökkenti)?

Kérdés: Egy gazdasági társaság a munkavállalói részére cafeteriajuttatást ad, amely juttatás keretében a munkavállalók választhatnak olyan elemek közül, amelyek elszámolhatóságát a munkavállaló nevére és címére szóló számla ellenében térítik meg. Arra szeretnék választ kapni, hogy azon számla, amelynek a dátuma 2024. évi, elszámolható-e a 2025. évi cafeteriakeret terhére, vagy a számlának már mindenképp 2025. évinek kell lennie? Melyik év terhére lehet elszámolni azt a számlát, amely dátuma 2024, de 2025-ben megrendezendő eseményre szóló belépőt tartalmaz?

Kérdés: Családi ház építésére szeretne a munkáltató kölcsönt adni. A munkavállaló házaspár mindkét tagja a cég alkalmazottja, a férjnek és a feleségnek is 10-10 M Ft kamatmentes kölcsönt szeretnének juttatni. A telek a férj nevén van, a ház felépítése után kívánják megosztani a tulajdonrészt, amiből a feleség 10%-ot kapna. A telek értéke kb. 80 M Ft, az épülő ház generálkivitelezési szerződésben rögzített összege 140 M Ft. A generálkivitelezési szerződésben mindketten építtetőnek minősülnek. Adható-e kölcsön a feleségnek is, amennyiben a tulajdonrészt csak a használatba vételi engedély után kívánják rendezni, vagy a kölcsön kiutalásáig már rendezniük kellene a tulajdonviszonyokat? A tulajdonviszony aránya befolyásolja az adható kamatmentes kölcsön összegét? Jól tudjuk, hogy a kölcsön szja-mentesen adható, mivel családi ház építéséhez kerülne folyósításra?