490 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: A társasági adó alapjának számítása során nem elismert költség a reklámközzététellel összefüggő költség, ráfordítás, ha nem kaptunk nyilatkozatot a reklámadó alanyától annak reklámadó-kötelezettségét illetően. Kérdés, hogy a reklámadó mint ráfordítás e körbe tartozik-e, azaz a reklám­adó összegére is vonatkozik-e a korlátozás?

Kérdés: A társaság magánszemélytől vásárol ingatlant, a 2014. december 31-ig felhasználandó fejlesztési tartalék terhére. A magánszemély számlát nem állíthat ki. Az adásvételi szerződést a felek 2014. 10. 31-én írták alá. A vételárat a vevő három egyenlő részletben egyenlíti ki, az utolsó részletet december 31-ével. Ügyvédi letétbe került az eladó hozzájárulási nyilatkozata a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, azzal, hogy az csak az utolsó részlet megfizetése után nyújtható be a földhivatalhoz. Az adásvételi szerződés alapján az eladó az ingatlant 2015. február 1-jén adja a vevő birtokába. A vevő ezen időponttól szedheti annak hasznait, viseli terheit, illetve a kárveszélyt. Milyen időponttal lehet könyvelni a beszerzést beruházásként?

Kérdés: Kijavítási kérelemmel kapcsolatos a kérdésem. Tudomásom szerint ez az új jogintézmény alkalmas arra, hogy az adókötelesként kezelt ingatlan-bérbeadásnál elmulasztott adókötelessé tétel bejelentését pótoljuk. Milyen formában kell ezt megtenni?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: A takarékszövetkezet felszámolásakor kaptunk egy levelet, mely szerint az OBA-kártalanítás bruttó összege: tőke 2 000 000 Ft, kamat 5000 Ft. Hogyan könyveljük? A folyószámlán lévő pénzösszeget átvezetjük a Takszöv.-vel szembeni követelésre, az OBA-tól kapott összeget pedig követeléscsökkenésként rögzítjük, a kamat kamatbevétel lesz? Vagy a Takszöv.-nél lévő tőkeösszeget rendkívüli ráfordításként, az OBA-tól kapott összeget rendkívüli bevételként számoljuk el? A gondot az okozza, hogy a felszámolás során a követelésre kapott összeg csak a követelést csökkenti. Itt is felszámolásról van szó, de belép az OBA, amelyik kártalanítást fizet. Melyik a helyes megoldás? Hogyan befolyásolja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapját?

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!

Kérdés: A Ptk. hatályos előírása szerint a gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összeget fizetni a számla jogosultjának behajtási költségátalányként, ha határidőben nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. Esetenként a számla később érkezik, mint az azon feltüntetett fizetési határidő, de a kézhezvételtől számított három napon belül kiegyenlítjük azokat. Az ilyen számlák beletartoznak a késedelmes fizetésbe? Több céggel kompenzációs levéllel vezetjük össze a szállítói tartozást és a vevőkövetelést. A kompenzáció időpontja eltér a számlán feltüntetett fizetési határidőtől. Az ilyen összevezetett számlák késedelmes fizetésnek minősülnek?

Kérdés: A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?

Kérdés: Nyomdaipari tevékenységet folytató vállalkozás cégek megrendelésére készít katalógusokat, szórólapokat stb. Ügyfelemtől a megrendelők kérik, hogy a törvény szerinti, a reklámközzétevőre vonatkozó nyilatkozatot adja ki számukra. Véleményem szerint azonban nem ügyfelem a reklám közzétevője, reklámadó alanya ezekben az esetekben, így nyilatkozatot sem kell adnia.

Kérdés: Ha a reklám közzétételének megrendelője nem rendelkezik nyilatkozattal, és az adott hónapban kézhez vett számlán szereplő ellenérték a 2,5 millió forintot meghaladta, akkor a feletti rész (adóalap) után 20% mértékű reklámadót kell fizetni. Ezek szerint ez bruttó összeg? Partnerenként, számlánként, vagy havi összes reklám célú költséget kell figyelembe venni? Vannak olyan cégeink, akik megveszik a reklámfelületet (általában bérleti díjként számlázzák nekik), és ezeket értékesítik tovább. Ők lennének a törvény 1. §-a (2) bekezdésének 11. pontja szerinti reklámértékesítő ügynökségek? Ezeknek a cégeknek a nettó árbevétele nem éri el az 500 millió Ft-ot. Viszont ha pl. egy 3 milliós reklámfelületről beszélünk, akkor meg kell fizetnie a 20%-os reklámadót? Ha igen, akkor ez esetben már nyilatkozhat a vevőjének, hogy ő megfizette azt?