483 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Adott bónusz költségként való elszámolásának feltétele a befogadó nyilatkozata arról, hogy nem veszteséges e nélkül sem. Megfelelő-e a mérleg alátámasztásának az, ha letöltöm azt az e-beszámoló.hu oldalról?

Kérdés: A munkavállaló két munkáltatóval áll munkaviszonyban, és mindkét esetben jogosult cafeteriajuttatásra. Mindkét munkáltatónál a cafeteria alapja a munkavállaló választása meghatározott elemek közül. Ezen nyilatkozat alapján – amely tartalmazza azt is, hogy más munkáltatótól ilyenben nem részesül – 2012. január, február, március hóra kapott önkéntes egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást "A" munkáltatójánál és "B" munkáltatójánál is. A márciusi utalást követően derült ki, hogy a munkavállaló helytelenül nyilatkozott, és nem kaphatta volna mindkét helyen a munkáltatói hozzájárulást. Ennek javítása hogyan történhet?

Kérdés: A cég a 2011. december 31-én kelt kompenzálási (beszámítási) jegyzőkönyvben a forintban kiállított szállítói számlákat akarja kompenzálni euróban kiállított vevőszámlákkal. A kompenzálás során milyen árfolyamon kell a beszámítást elvégezni? Milyen dokumentumot kell alapul venni a könyvelés során?

Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?

Kérdés: Az anyacég kereskedelmi árut küld belföldi leánycégének. Az árucikkek között vannak próbadarabok is, amelyek csomagolásán ezt feltüntetik, de az anyacég számlájában a cikkekre jellemző egységáron szerepelnek. Belföldön kiskereskedők felé értékesítenek, a részükre kiállított számlában a próbacikkek nulla értéken szerepelnek, mert ezeket ténylegesen nem értékesítik. A belföldön kiadott próbatermékekről havonta összesítő készül, amely alapján az anyacég helyesbítő számlát állít ki. Helyes ez a gyakorlat?

Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.

Kérdés: A jogi személy tulajdonos a kft. saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntött. A pótbefizetést pénzügyi kompenzációval szeretné megvalósítani. A társaság a tulajdonos felé tartozik a szállítói számlák kiegyenlítésével, amelyek fizetési határideje lejárt. A pótbefizetésre elhatározott nagyságrendnek megfelelően a szállítói számlákkal szeretné kompenzálni a pótbefizetés összegét. Végrehajtható ez szabályszerűen?

Kérdés: A gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, és nem folytatja tovább az őstermelői tevékenységet (visszaadja az őstermelői igazolványát), ilyenkor a tételes költségelszámolás esetében a kilépés időpontjában a kilépő családtagra arányosan felosztott, pénzügyileg teljesített bevételek és pénzügyileg teljesített költségek mellett a családtagok közötti megállapodás alapján a kilépés időpontjában fennálló követeléseket (elsősorban vevőköveteléseket) és kötelezettségeket (elsősorban számlázott szállítói kötelezettségeket) is fel lehet-e osztani azzal, hogy a kilépés időpontja után befolyt bevételből részesül, illetve a kötelezettség (szállítói számla) kiegyenlítéséhez hozzájárul a rá eső arányos összegben? Ha igen, akkor a kilépés időpontja után a megállapodás szerint a kilépő családtagot megillető követelésből, illetve kötelezettségből a családi gazdaságtól kapott bevétel, illetve a családi gazdaságnak befizetett összeg része-e a tárgyévi őstermelői bevételének, illetve kiadásának? További kérdésem, hogy mezőgazdasági kistermelő esetében a 8 millió forintos értékhatár számításánál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is része a bevételnek?

Kérdés: Jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkező bt.-t megvásárolhatja-e a kft.? Mindkét cég tevékenysége kereskedelem. Milyen adóvonzata van a bt.-ben, a kft.-ben, a magánszemélynél, ha a kft. csak a működése során szerzett bevételekből részletekben tudja visszafizetni a tagi kölcsönt a bt. tulajdonosának?

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?