2555 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A társaság nagy értékű épülete leégett, amelyről kiderült, hogy nem szerepel a tárgyi eszközök nyilvántartásában. Az iratokból az állapítható meg, hogy még 1998-ban vagy 1999-ben üzletrészvásárlás címén került a társaság tulajdonába. A tűzeset 2006. 01. 12-én történt. A társaság értékbecslő szakértővel felbecsültette az épületet. A szakértő szerint az épület forgalmi értéke 10,5 millió forint, használati értéke 7,3 millió forint. Az épület után kárbiztosítási díjat fizettek. A biztosító a kártérítés összegét 17,9 millió forintban elismerte, de a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak 2 millió forintot utalt át anyagbeszerzésre. Mikortól kell állományba venni az ingatlant? Milyen értéken? Az elismert vagy az átutalt összeget kell könyvelni? Kell-e visszamenőlegesen önellenőrzést készíteni?

Kérdés: Véleményem szerint a 2734. "Kedvezményezett átalakulás" című válaszukban az alábbi mondat félreérthető: "Átalakulás esetén – ha a vagyont felértékelik – minden esetben keletkezik társaságiadó-kötelezettség, kérdés csak az, hogy ez kit terhel..." Szerintem ez a megjegyzés ellentétes a Tao-tv. 16. §-ának (9) bekezdésével, hiszen ez pontosan azt mondja, hogy bizonyos feltételek esetén a kiváló cég "nem köteles adózás előtti eredményét módosítani...". Véleményem szerint a 16. § (2) bekezdés d) pontjával szemben ezt akkor teheti meg, ha a kedvezményezett átalakulás során átértékelte ugyan a kiváló új cég az eszközeit, de kötelezettséget vállal arra, hogy jogutódként "a jogelődtől átvett eszközöket... figyelembe véve, adóalapját... úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg...". Az én értelmezésem szerint: a kiváló, jogutód cég az átvett – de az átalakulás során felértékelt – eszközök után úgy számol el értékcsökkenési leírást, hogy a jogelődnél történt korábbi leírást "folytatja", az átvett eszközök könyv szerinti (nem átértékelt) értékét veszi figyelembe a társaságiadó-alapja megállapításakor. Nem ezért kedvezményezett az ilyen kötelezettséggel lebonyolított átalakulás?

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társaságunknál a pénztár könyvelése a folyószámlaprogramban történik, majd feladásra kerül a főkönyvelés részére. A pénztárból történő kifizetés 1000 Ft. Ez szerepel a kiadási pénztárbizonylaton. A mellékelt számla: -158 000 Ft jóváírás előző számla alapján + 158 000 Ft terhelés új számla összege (más gépkocsira vonatkozóan + 1000 Ft terhelés átírási illeték). Az eredeti számlán X forgalmi rendszám szerepelt éves autópályadíjjal, az átírás következtében Y forgalmi rendszám. Hogyan járok el helyesen, ha bruttó módon könyvelek, vagy csak az 1000 Ft-ot helyezem kiadásba, a 158 000 Ft-ot (I) a főkönyvi rendszerben könyvelem?

Kérdés: Az élelmiszerbolttal rendelkező kft. külső cég által nyomdai úton előállított étkezési utalványt ad a dolgozóinak. A nyomdai költséget igénybe vett szolgáltatásként számolják el. A munkavállalóknak havonta átadott étkezési utalványt mikor kell költségként elszámolni? Abban a hónapban, amikor jár és átvette, vagy amikor azt a munkavállaló levásárolta? Ez utóbbi esetben hogyan lehet különválasztani a más vállalkozás által kibocsátott, az adott üzletben beváltott utalványok elszámolását? Hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?

Kérdés: Cégünk személygépkocsit ad át térítés nélkül. A térítés nélküli átadásról kiállított bizonylat számla vagy egyszerűsített számla. A személyautó nettó értékének kivezetésekor az eszközprogram feladása alapján kerül az rendkívüli ráfordításként elszámolásra. A számlázóprogrammal a következőképpen könyveljük a térítés nélküli átadást: T 311 (vevő) – K 05 technikai számla, K 467 fizetendő áfa. Vegyes tétellel: T 05 – K 311 a nettó érték, T 88 – K 311 a le nem vonható áfa. Helyes ez így?

Kérdés: A gyártó cég dobokon kívül stancformát, szitát és filmkészítést is számláz cégünknek. A stancformát és a szitát szerszámként, vagy kis értékű tárgyi eszközként vegyük nyilvántartásba? A filmkészítést igénybe vett szolgáltatásként lehet könyvelni?

Kérdés: A betéti társaság 2006. 10. 10-én átalakult kft.-vé. Adózott eredménye, eredménytartaléka van. A tag a bt.-ből vagy a jogutód kft.-ből veheti ki kedvezményesen az osztalékot?

Kérdés: Az útnyilvántartás alapján elszámolt és fizetett költségtérítést melyik számlán könyveljük? Az áfanyilvántartásban szerepel?

Kérdés: A 2361. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztak a "kis cégek" pénzkezelési szabályzatával. Lehetséges, hogy a pénzkezelést "kiszervezzék"? És ne egy alkalmazott végezze, hanem egy "külsős"? Esetleg egy társaság ezzel megbízott tagja, alkalmazottja?