2583 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Az áramszolgáltató előre számláz áramdíjat devizában. A számla kelte: 2023. 03. 17.; fizetési határidő: 2023. 04. 03.; teljesítés: 2023. 03. 17., elszámolási időszak: 2023. 04. 01. – 2023. 04. 30. A számlabefogadó elszámolja az áfát az Áfa-tv. szerint, viszont a követeléseit és a kötelezettségeit a számviteli elszámolásaiban az MNB árfolyamán könyveli. A számla megérkezett 2023. 03. 20-án, kifizetése 2023. 04. 03-ig megtörtént. Milyen árfolyamon kell a könyvviteli nyilvántartásokban szerepeltetni a fenti számlát költség és kötelezettség tekintetében (amikor a számvitel szerinti árfolyam csak hetekkel később lesz tudható)?

Kérdés: Adott két egyéni vállalkozó: férj és feleség. Mindkettő tevékenysége légkondicionáló berendezések felszerelése, beüzemelése. Mindketten áfa alanyi mentesek. A feleség huzamosabb ideig szüneteltetni kívánja a vállalkozását. Készleten lévő öt darab légkondicionáló berendezését átadhatja-e egyéni vállalkozó férjének úgy, hogy arról csak szállítólevél kerül kiállításra? A feleségnek nem keletkezik az ingyenes átadásból bevétele, de készlettel a továbbiakban nem rendelkezik. (A beszerzéshez nem kapcsolódott áfalevonás.) A berendezések értékesítését, felszerelését a férj fogja elvégezni saját egyéni vállalkozásában, így bevételt ő fog elérni. A két egyéni vállalkozó közötti ügylettel kapcsolatosan számla kiállítására ez esetben nem kerül sor. Szabályos ez az eljárás?

Kérdés: Cégünk befektetési céllal különböző részvényeket, befektetési jegyeket vásárolt. Az értékpapírok euró- és USD-alapúak. Melyik napon érvényes árfolyamot kell használnunk a bekerülési érték meghatározásakor, a kereskedelmi napon érvényes árfolyamot, vagy az elszámolási napi árfolyamot, amikor a befektetési számlánkról levonják a papírok ellenértékét?

Kérdés: A társaságnak részesedése van egy zrt.-ben, amelynek a saját tőkéje évek óta mínuszban van. Mivel a többségi tulajdonos minden közgyűlésen olyan tervet mutatott be, amely elvileg biztosította volna a tőkehelyzet rendbetételét nyereségessé váló működéssel, ezért eddig nem került sor értékvesztés elszámolására. Most azonban ezt el kívánják végezni. A veszteség fedezetére történt pótbefizetés, de tőkeemelés nem. A részvény megvásárlásakor is mínuszos volt a saját tőke. Ilyen esetben mekkora értékvesztést kellene elszámolni, nullára írni a befektetés értékét? A társaságiadó-alapot növelni kell az elszámolt értékvesztéssel?

Kérdés: Ha egy sportoló átigazol egyik egyesületből a másikba, általában átigazolási díjat fizetnek, amivel megszerzik a sportoló játékjogát. Ezt az átigazolási díjat (megszerzett játékjogot) vagyoni értékű jogként kell kimutatni? Ennek az értékcsökkenési leírási kulcsa meg kell, hogy egyezzen a szerződés időtartamával, vagy célszerűbb a játékjogot piaci értéken kimutatni? Ha egy játékos szerződése lejáratával ingyen (átigazolási díj nélkül) kerül egyik csapattól a másikba, milyen értéken kell kimutatni a játékjogát?

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?

Kérdés: Fehérnemű-kereskedéssel foglalkozó áfakörös egyéni vállalkozó a készletét leltáríveken kézzel vezeti, melyeken csak darabszámot, általános megnevezést (pl. bokszer, pizsama stb.) megjelölést tüntet fel, és árréssel növelt bruttó árat. A leltáríven a beszerzési bizonylat száma nem szerepel. Az Szja-tv. 5. számú melléklet II. részének 13. pontja szerinti év végi leltárt szerinte ezzel a felvett leltárívekkel teljesítette, mivel abból az árrést és az áfát levonva megkapja a nettó értékét. 1. A hatályos jogszabályi előírások alapján kiváltható-e leltárívvel az év végi leltár? 2. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés – ha igen, hol szabályozva –, hogy a leltárba felvett készletet későbbi beazonosítása végett a beszerzési bizonylat (számla) megjelölésével kell nyilvántartani?

Kérdés: Áfakörös egyéni vállalkozó kereskedőnek az Szja-tv. 5. számú melléklet II. rész 13. pontja szerint készítendő év végi leltárában a készlet nettó beszerzési értékét alátámasztó bizonylat számát fel kell-e tüntetni, ha igen, hol van ez az Szja-tv.-ben szabályozva? "Számlajelölés hiányában" az adott készlet a leltárban vissza sem azonosítható, ami akár tetszőleges (akár más készlethez tartozó) nettó eladási ár feltüntetését is lehetővé teszi, mivel cikkszám szerint, ill. egyéb beazonosítható módon sincs a készletre vonatkozóan megjelölve a leltárban (csak darabszám, általános megnevezés, pl. nadrág és érték). Az Szja-tv. fenti rendelkezése a leltárban rögzítendő adatok pontos tartalmára (pl. bizonylatszám, cikkszám rögzítése) nem tartalmaz rendelkezést, ami – ha egyéb jogszabályi rendelkezés a bizonylat feltüntetését az adott készlethez rendelve nem írja elő – akár visszaélésre is lehetőséget ad.

Kérdés: A gazdasági társaság (zrt.) áfaadóalany részére nyújt térítés nélkül saját szolgáltatást, vagy átad készterméket. Az Áfa-tv. szerint erről számlát állít ki az átvevő részére, aki a számla értékéből semmit nem térít meg, az áfát sem. A számla kiállításával vevőkövetelés keletkezik. A Számviteli Levelek 454. számában a 8691. kérdéshez kapcsolódóan szíveskedjenek részletezni a szolgáltatás és a termékátadás valamennyi könyvelési lépését. A szolgáltatásnál miért kell átvezetni a közvetített szolgáltatások számlán, mi történik a meg nem térített vevőköveteléssel?

Kérdés: A tárgyieszköz-értékesítés elszámolása 2021-től megváltozott, miszerint az egyenleget (nyereség vagy veszteség) kell kimutatni egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként. Kontírozáskor technikai számla használata szükséges. Abban az esetben, ha az értékesített tárgyi eszköz már 0-ra leírt, szükséges-e minden technikai lépést könyvelni?