528 talált cikk az önellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 2026. 01. hónapban társaságiadó-ellenőrzést kíván benyújtani a 2023-as taobevallásra vonatkozóan. A 2023-as taobevallás hibáját még a 2025. év végén feltárta, de az önellenőrzésre már nem került sor. A kérdés az önellenőrzési pótlék számviteli elszámolásával kapcsolatos. Az önellenőrzési pótlékot egyéb ráfordításként és egyéb kötelezettségként csak az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell elszámolni (T 86 – K 46) 2026-ban, vagy szükséges az önellenőrzési pótlék 2025. 12. 31-ig felmerült arányos részét is passzív időbeli elhatárolásként még a 2025. évre könyvelni?

Kérdés: Ügyfelünk gázkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás. A gáz értékesítéséről szóló számláit az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján állítja ki oly módon, hogy az alap értékesítési tétel, a földgázdíj mellett a jogszabályok alapján különböző járulékos díjtételeket is kiszámláz (forgalmi díjak, biztonsági készlet stb.). Ilyen járulékos elszámolási tétel az EKR (vagyis az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer) díja. Ezt a díjat egy törvény, illetve végrehajtási rendelete 3 évre visszamenőlegesen módosította oly módon, hogy a díjnövekményt ügyfeleinek jogosult visszamenőleg kiszámlázni. Álláspontunk szerint a törvényhely magyarázatára készült NAV-tájékoztató alapján (Időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó szabályozás változása) a helyes megoldás az, hogy nem kell helyesbítő számlát kibocsátani, hanem a kimutatott EKR-díjkülönbözetet a soron következő gázszámlában kell szerepeltetni, és azon áfaidőszaki bevallásban kell feltüntetni, olyan teljesítési időpontban, mely a díjkülönbözet fizetési határidejétől és az Áfa-tv. előírásaitól függ.
1. Helyes ez az álláspont?
2. Amennyiben helyes, akkor ez azt jelenti, hogy a díjkülönbözettel kapcsolatban a 3 évvel korábbi időszakra vonatkozóan semmilyen önellenőrzési és adókorrekciós kötelezettsége nincs, a különbözet minden adóvonzatát a bevallás időszakában kell elszámolni?
3. Ha nem helyes, akkor hogyan kell az EKR-változás miatti különbözetet a vevő felé kiterhelni? (Elszámolási időszak, teljesítési időpont, számla vagy helyesbítő számla?)
4. Jogosan vetünk el minden olyan felvetést, amely az utólagos kiterhelést az eredeti fogyasztás teljesítési időpontjára kiállított helyesbítő számla és önellenőrzések nyomán gondolja rendezni?
5. Változtat-e a fentieken, ha olyan gazdasági társaság részére történik a többletdíj kiszámlázása, amely csak egyszeri megrendelő volt, illetve a díjkülönbözet kiszámlázásakor már nincs folyamatos szerződése az eladóval?
6. Tao és számviteli szempontból milyen időszakra kell kimutatni az egyes módosító tételeket? Az eredeti elszámolási időszakra, vagy – ha a kiszámlázásuk szabályosan megoldható az aktuális havi gázszámla részeként – a 2025. évre?

Kérdés: A kft. személygépkocsik gyorsszervizeként működik. A cég belföldi áfaalany. Rengeteg alkatrészt vásárolnak az alkatrészt forgalmazó cégtől, részben továbbértékesítési céllal, főként beépítve azokat a javítandó személygépkocsikba. Az alkatrészt forgalmazó cégtől a kft. indulásakor, tavaly tárgyi eszközöket is beszerzett, amelyre eszköztámogatási szerződést kötöttek. Ezeket az eszközöket a cég áfásan számlázta, a számlák áfaösszegét kellett csak kifizetni, a fennmaradó részre egyéves fizetési határidőt kaptunk. A számlafizetés határidejéig köteleztük magunkat arra, hogy x + áfa értékben vásárolunk járműalkatrészeket tőlük, ezért 48%-os alapkedvezményt kapunk az alkatrészek árából, illetve a beszerzett eszközök árának nettó összegét utólag adott forgalmi kedvezményként megkapjuk. Az utólagos kedvezményről, tehát a tárgyi eszközök nettó értékéről kapnunk kell majd egy jóváíró számlát? Mindaddig ezeket nyitott szállítónként kell nyilvántartani? Hogyan könyveljük ezeket az utólag adott kedvezményeket? Az eszközbeszerzéseket tárgyi eszközként könyveltük, értékcsökkentettük.

Kérdés: Adott egy kft., amely saját egyedi termékeket hoz létre. A létrehozott termékekhez anyagot is felhasználnak. Egy 1 évvel ezelőtt létrehozott termékkel kapcsolatosan úgy dönt a cég, hogy átsorolja a tárgyi eszközök közé, és bemutató darabként fog üzemelni. Jelen tárgyi eszköz így saját vállalkozásban létrehozott beruházásnak minősül, aktiváláskor a fordított adózás szabályai szerint az áfa megfizetésre és levonásra kerül. A Htv. 52. § (37) bekezdése szerint nem számolható el anyagköltségként a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési értéke. Az a kérdés, hogy a most tárgyi eszközzé átsorolt saját termelésű készlethez korábban kapcsolódó anyagköltséggel kapcsolatosan hogyan kell eljárni? Önellenőrizni kell az előző évi iparűzésiadó-bevallást? Vagy meg lehet tenni azt, hogy az idei bevallásban csökkentem az átsorolt eszközhöz kapcsolódó anyagköltséggel az összes anyagköltséget?

Kérdés: A kft. 2024-ben értékesített egy tárgyi eszközt. Az értékesítésről 2024-ben a számlát kiállította. Az adásvételi szerződés szerint a vevő 30 napon belül fizet, és azt követően szállítja el az eszközt. A bevételt és az eszköz kivezetését 2024-ben könyveltük. A vevő a mai napig (2025. szeptember) nem fizetett. Kezdeményeztük a szerződés érvénytelenítését, amit a vevő elfogadott. A kiállított számlát nekünk kell érvényteleníteni, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? Az eszköznek még volt nettó értéke. Mi történik az értékcsökkenési leírással a helyesbítésig? A számvitel-politika szerint az ügylet ellenértéke jelentősnek minősül. Az eszközt drágábban adtuk el, mint amennyi a nettó értéke volt. Önellenőrizni kell a társaságiadó-bevallást is? Háromoszlopos beszámolót kell készíteni?

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újra forgalomba helyezik. Vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé? Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?

Kérdés: Egy cég ingatlanokkal rendelkezik (saját tulajdonú ingatlanok adásvétele az egyik tevékenysége). A korábban megvásárolt ingatlanok jelenleg bérbeadásra kerültek. Számvitelileg jelenleg készletként kerülnek kimutatásra. Problémát jelent-e ez, vagy bérbe adott ingatlanként a tárgyi eszközök közé sorolandók? Az éven túli hasznosítási célból szükséges kiindulni a besorolás kapcsán, vagy esetleg a hosszú távúból, hogy készletként vagy tárgyi eszközként kerüljön besorolásra? (Az összes ingatlanban van bérlő, de csak néhány ingatlannál cél a következő évi értékesítés, a többinél várhatóan több év múlva kerül sor az értékesítésre.)

Kérdés: Az „A” gazdasági társaság kizárólagos tulajdonosa a „B” gazdasági társaságnak. A 2023. évi beszámoló elfogadásakor (2024. május 3-án) az alapító „A” gazdasági társaság 10 millió forint osztalékfizetésről döntött „B” társaság 2023-ban képződött eredményéből. Mikor és hogyan kell könyvelni ezt az osztalék-jóváhagyást „A”, illetve „B” gazdasági társaságnál?

Kérdés:

Társaságunk egyik alkalmazottja (gépkocsivezető) az utasításaink szerint végzett munkavégzés során egy olyan közterületre hajtott be, ahová behajtási engedély lett volna szükséges. A szükséges behajtási engedélyt a munkáltató nem szerezte be. A hatóság helyszíni ellenőrzés során közigazgatási bírságot szabott ki a gépjárművezető magánszemélyre (4 büntetőpontot is kapott.) A munkáltató (cégünk) a munkavállaló vétlenségére való tekintettel, és tekintve, hogy a bírság alapjául szolgáló kötelezettség elmulasztása a munkáltató felelősségi körébe tartozott, a bírság összegét saját költségén, önkéntesen megtérítette a hatóság felé. A gépjárművezetőnek nincs lehetősége az engedély ellenőrzésére. A fenti esetben – amikor a bírságot a munkáltató fizeti meg a munkavállaló helyett a munkáltató mulasztásából eredően, és a munkavállaló igazoltan nem vétkes – keletkezik-e a munkavállalónál adóköteles jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) értelmében?
Kérjük véleményüket arra vonatkozóan, hogy:
1. A bírság megfizetése minősül-e a munkavállaló jövedelmének?
2. Kell-e azt bérként számfejteni, és járulékfizetési kötelezettséget megállapítani?
3. Tekinthető-e ez a kifizetés a munkáltató költségeként elszámolható, jövedelmet nem eredményező tételnek?

Kérdés: Társaságunknak több devizában van bankszámlája, amelyek közül az eurószámla negatív egyenlegű egy folyamatban lévő beruházás finanszírozása miatt. Számviteli politikánk alapján a devizaszámla növekedését MNB-középárfolyamon, csökkenését könyv szerinti átlagárfolyamon számoljuk el.
1. Az árfolyam torzulásának elkerülése érdekében a negatív bankszámla esetében megfordítjuk, és a devizacsökkenést vezetjük MNB-árfolyamon, a növekedést (tehát a negatív egyenleg csökkenését) pedig könyv szerinti átlagárfolyamon. Helyes ez a megoldás számviteli szempontból?
2. USD-számlánkról szeretnénk dollárt átváltani euróra. Ehhez a banktól kapunk egy USD/EUR árfolyamot. Számviteli szempontból milyen árfolyamon számoljuk el az USD-csökkenést és az eurónövekedést?