679 talált állásfoglalás az osztalék kifejezésre

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?

Kérdés: A kft. tulajdonosa 2025. január 10-én 10.000 euró osztalékelőleget vett fel. A 2024. évi beszámoló még nem készült el, a mérlegkészítés időpontja január 31., február elejére lesz kész. Hogyan kell helyesen kezelni ilyen esetben a felvett osztalékelőleget? Feltételezem, hogy ők a 2024. évi eredmény terhére gondolták a kifizetést, de lehetséges-e ez, ha 2025-ben történt a kiutalás? Esetleg felvett kölcsönnek kell tekinteni?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.

Kérdés: A kft. két tulajdonosa között 70-30% a tulajdonosi hányad. 2023 májusában 8000 E Ft osztalékot hagytak jóvá, tulajdonosonkénti 5600 E Ft és 2400 E Ft összegben. A 70%-kal rendelkező tulajdonos 2024-ben felvenné a teljes összeget. A 30%-kal rendelkező csak 2026-ban venné fel a rá jutó osztalékrészt. Megfelelő-e, ha az osztalékot nem egy időben és nem egy évben veszik fel? Szeretnének olyan megállapodást kötni egymás között, hogy a jövőben az osztalékot nem a tulajdonosi betét arányában, hanem attól eltérő arányban osztanák fel. Ez lehetséges?

Kérdés: A kft. egyéni vállalkozásból alakult át. A mérlegben tőketartalékon szerepel összeg az átalakulás óta, mert oda kellett könyvelni. Megoldás az, hogy a taggyűlés eldönti, hogy a tőketartalékot át kívánják vezetni az eredménytartalékba, majd a következő beszámolókor jóváhagyják osztalékként, és a tagok a szükséges adók megfizetése után megkapják azt? Ha ez nem járható, mi a módja annak, hogy a lekötött tartalékot meg tudjuk szüntetni, így információ nélkül?

Kérdés: Egy horvát cég kereskedelmi képviseletet szeretne nyitni Magyarországon, mellyel kapcsolatosan kérdéseim merültek fel. A kereskedelmi képviselet saját nevében nem folytathat vállalkozási tevékenységet, de befogadhat számlákat, és telephelyet is bérelhet, bár a telephely bérlését egyelőre nem tervezik. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki rá. Kérdéseim a kereskedelmi képviselettel kapcsolatosan: Kötelezett-e bankszámlanyitásra? Ha nem kell alkalmaznom az Szt. paragrafusait, akkor milyen nyilvántartásra kötelezett? Állíthat-e ki számlát, és ha igen, akkor a szállító adatainál csak a horvát cég adatait kell szerepeltetnie? Áfabevallásra kötelezett?

Kérdés: Kft.-nknek („A” cég) belföldi magánszemély tulajdonosai vannak. Ugyanakkor cégünk 50%-os tulajdonosi részesedéssel bír egy másik belföldi kft.-ben („B” cég). A „B” cég 2023. évben is fizetett osztalékot tagjainak, és 2024. évben is. („B” cégnek 50%-ban magánszemély és 50%-ban a mi cégünk a tulajdonosai.) A „B” cég által cégünknek fizetett osztalékot a 97-re könyveltem. Ezt az összeget cégünk saját magánszemély tagjainak szeretné kifizetni osztalékként. Ennek nincs akadálya, ha egyébként az eredménytartalékunk is pozitív, és a várható ez évi eredményünk is az lesz? Tehát a 2024. évben kifizetett („B” kft. 2023. évi eredményéből kapott) osztalékot az „A” kft. 2024. évben továbbutalhatja a magánszemély tagjainak? Ha a kft.-nk a 2023. évi beszámoló elkészítésekor a taggyűlési jegyzőkönyvbe nem írta bele azt, hogy akár a korábbi évek eredménytartalékát, akár a tárgyévi (2023. évi) eredményéből osztalékot kíván fizetni, attól most 2024. évben megteheti azt? Milyen következményei vannak, hogy nem szerepel a taggyűlési jegyzőkönyvben ennek a ténye?

Kérdés: Egy kft. ingatlant értékesített egyik munkavállalójának, aki egyben a társaság 70 százalékos tulajdoni hányadával is rendelkezik. Az ingatlant 10 év alatt kell kifizetni, tetszés szerinti ütemezésben. A kft. szeretné elengedni a tartozást. Hogyan kell ezt elszámolni?

Kérdés: A kft.-nél a jegyzett tőke (egyéb tőkeelemek javára történő) leszállításakor kötelező-e a meglévő negatív eredménytartalék ellentételezése, vagy a teljes összeg átcsoportosítható a tőketartalék javára?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tagja tagi jogviszonyára való tekintettel elszámolja – de nem veszi ki a társaságból – a mindenkori garantált bérminimumhoz kapcsolódó kötelezettségeket. Hogyan kell lekönyvelni a fenti gazdasági eseményt?