23 kérdés-válasz az osztalekjovedelem kifejezésre

23 cikk rendezése:

1. cikk / 23 Külföldön megfizetett forrásadó könyvelése

Kérdés: Egy magyar társaság osztalékjövedelmet szerez egy olyan külföldi országban levő leányától, ahol a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján az ilyen osztalékjövedelmet forrásadó terheli, a magyar társasági adóból levonható a forrásadónak megfelelő összeg, legfeljebb azonban az osztalékból származó jövedelemre eső magyar társasági adó. Egyes vélemények szerinti az ilyen forrásadót a magyar társaságnál a számviteli törvény 87. § (2) bekezdése alapján adófizetési kötelezettségként kell könyvelni, mivel a forrásadó alapvetően az egyezmény alapján beszámítható a magyar társasági adóba. Más vélemények szerint nem alkalmazható a számviteli törvény 87. § (2) bekezdése, mivel a forrásadó nem az üzleti év adózás előtti eredményét terheli, hanem az osztalékból származó jövedelmet, így azt egyéb ráfordításként kell könyvelni. Amennyiben a külföldről kapott osztalékjövedelem után megfizetett forrásadó egyéb ráfordításként kerül könyvelésre, az tovább csökkenti a magyar társaság adózás előtti eredményét, és mivel nem kapcsolódik hozzá társaságiadóalap-módosító tétel, ezért az, hogy a forrásadót egyéb ráfordításként vagy adókötelezettségként könyveli a társaság, hatással lesz a társasági adó összegére. Kérjük szíves véleményüket az osztalékjövedelem után külföldön megfizetett forrásadó könyvelésével kapcsolatban!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

2. cikk / 23 Árfolyamnyereségből származó jövedelem szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék. A munkabérből és az osztalékból a személyi jövedelemadó levonásra került. Az osztalékból szociálishozzájárulásiadó-levonás nem volt, mivel úgy nyilatkozott, hogy jövedelme várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ezenkívül szövetkezetben lévő részjegyét magánszemélynek kívánja értékesíteni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme (eladási ár-névérték) 20 millió forint. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme után a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni a személyi jövedelemadót? Fenti jövedelmek alapján keletkezik-e a magánszemélynek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

3. cikk / 23 Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés:

Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

4. cikk / 23 Szerb állampolgár jövedelmet nem, de osztalékot felvesz

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője szerb állampolgár. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből, tajszáma nincsen. Szerepeltetni kell a 08-as bevallásban? Amennyiben osztalékot vesz fel, hogyan kell adózni és a 08-as bevallásban szerepeltetni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

5. cikk / 23 Közreműködés munkaviszonyban

Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

6. cikk / 23 Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

7. cikk / 23 Társas vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: 2019-ben a társas vállalkozás tagjánál mi a szociális hozzájárulási adó felső korlátja? A minimálbér 24-szerese, vagy a garantált bérminimum 24-szerese?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

8. cikk / 23 Osztalék külföldi személy részére

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság Olaszországban élő olasz állampolgár tulajdonos részére év közben osztalékelőleget, majd év végén osztalékot fizet. Milyen adókötelezettség terheli a kifizető társaságot az előleg és a végleges osztalék után, figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményre?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

9. cikk / 23 Kis összegű osztalék után eho

Kérdés: Részvénytársaságunk magánszemély részvényeseinek kis összegű – 100 Ft-tól 4 000 Ft-ig – 25%-os szja alá tartozó osztalékjövedelmet fizet ki, kb. 5 000 főnek. Az szja-t levonjuk a kifizetéskor. Az Szja-tv. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerint az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta, a magánszemély nem köteles bevallani. Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a bevallási kötelezettség alá tartozó osztalékjövedelem után 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A magánszemélyek nem érik el az Eho-törvény 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerinti 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék felső határát. Kérdésünk az 1998. évi LXVI. Eho-tv.-re vonatkozik. A fent említett ilyen kis összegű osztalékjövedelem után kell-e a magánszemélynek 14%-os ehot fizetni, illetve a kifizetőnek azt levonni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

10. cikk / 23 Egészségügyi hozzájárulás felső határa 2008-ban

Kérdés: Osztalékfizetés előtt állunk. Tanácstalanok vagyunk, hogy mit kell figyelembe venni a 450 ezer Ft egészségügyi hozzájárulás kiszámításánál. A munkaadó által a bruttó bér után fizetett 4,5+0,5 százalékot, vagy a munkavállaló által fizetett 4+2 százalékot, avagy mindkettő figyelembe vehető a számításnál?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.