128 talált cikk a pénzbevétel kifejezésre

Kérdés: A kiskereskedelmi forgalom a boltban történik, ahol pénztárgépben rögzítik a vásárolt termékek értékét. Amennyiben a vevő igényli, készpénzes számlát is kiállítanak részére. A készpénzes számlák gépi program segítségével, sorszámmal ellátva kerülnek kiállításra. Ha a vevő bankkártyával fizet, az ellenérték nem kerül a pénztárgépbe, hanem készpénzes számlát állítanak ki. Ezek a számlák úgy kerülnek könyvelésre, mint az átutalásos számlák, kiegyenlítésük a bank értesítése alapján valósul meg. Ez így zárt rendszert alkot? Helyesen jár el a társaság? Az általunk követett gyakorlat megfelel-e a törvényi előírásoknak?

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság a vizitdíjról a bizonylatokat számítógépes programmal állítja elő. A számítógépes program a nyugtákról, illetve a számlákról napi összesítőket készít, amely összesítve tartalmazza az adott napon vizitdíjból befolyt összeget. A számviteli nyilvántartásban hogyan kell rögzíteni ezeket a bizonylatokat? Egy összegben rögzíthetjük a vizitdíjbevételt? Van-e különbség, hogy a készpénzben megfizetett vizitdíjról nyugtát vagy számlát állít ki a szolgáltató? A számlákat is és a nyugtákat is lehet a napi összesítő alapján egy összegben könyvelni (egy db pénztárbizonylat kiállításával)?

Kérdés: A 3029. kérdéshez kapcsolódóan szeretném megtudni, azoknak a bolti kiskereskedőknek, akik pénztárgépet üzemeltetnek, tehát a napi bevételeiket itt tartják nyilván, viszont folyamatosan érkeznek a szállítói számlák (havonta akár 200 felett is), hogyan lehet a pénzkezelésre vonatkozó követelményeknek megfelelni? Szerencsétlenek napközben értékesítsenek, vagy könyveljenek?

Kérdés: Készpénzes számlák bankkártyával történő kifizetését hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A 2897. kérdéshez kapcsolódóan az egyéni vállalkozó köteles-e kézi úton a pénzforgalom tételeit a pénztárkönyvbe tételesen naponta beírni? Vonatkoznak-e rá a pénzkezelési szabályozások?

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társaságunknál a pénztár könyvelése a folyószámlaprogramban történik, majd feladásra kerül a főkönyvelés részére. A pénztárból történő kifizetés 1000 Ft. Ez szerepel a kiadási pénztárbizonylaton. A mellékelt számla: -158 000 Ft jóváírás előző számla alapján + 158 000 Ft terhelés új számla összege (más gépkocsira vonatkozóan + 1000 Ft terhelés átírási illeték). Az eredeti számlán X forgalmi rendszám szerepelt éves autópályadíjjal, az átírás következtében Y forgalmi rendszám. Hogyan járok el helyesen, ha bruttó módon könyvelek, vagy csak az 1000 Ft-ot helyezem kiadásba, a 158 000 Ft-ot (I) a főkönyvi rendszerben könyvelem?

Kérdés: A 2361. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztak a "kis cégek" pénzkezelési szabályzatával. Lehetséges, hogy a pénzkezelést "kiszervezzék"? És ne egy alkalmazott végezze, hanem egy "külsős"? Esetleg egy társaság ezzel megbízott tagja, alkalmazottja?

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?

Kérdés: Cégünk multinacionális cégcsoport. Egyik vállalata az ország 18 városában épített és tart fent egészségügyi intézményeket járóbetegek ellátására. Éves árbevétele több milliárd forint. Mindegyik városban házipénztár van, mindegyikben havi szinten 100 000-300 000 Ft közötti forgalom van (nővérek munkába járása, kiküldetések, minimális karbantartási költségek, postaköltségek stb. kifizetésére). Hogyan valósítható meg a gyakorlatban a pénztárak napi szintű zárása, a bizonylatok feldolgozása? Másik vállalatunk orvostechnológiai termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó, szintén többmilliárdos forgalmat lebonyolító cég. Az ország különböző részein élő üzletkötőket (kb. 40 fő) vállalatunk céges bankkártyával látott el, hogy a havonta felmerülő készpénzes költségeiket rendezni tudják. Az általuk a bankszámláról felvett összeggel a hónap végén számolnak el. Az ő esetükben hogyan értelmezhető az új rendelet?