Hitelszerződés felmondása

Kérdés:

A pénzügyi vállalkozás hitelnyújtással foglalkozik. 2020–2022. évben, a moratórium ideje alatt felhalmozott kamatokat a moratórium utáni új futamidő alatt egyenletes részletekben, a havi törlesztési díjjal együtt beszedi, könyveiben aktív időbeli elhatároláson szerepelteti. 2023 szeptemberében felmondásra került egy ilyen szerződés, a 2023. évi meg nem fizetett esedékes kamatokat függővé tettem a 250/2000. Korm. rendelet 17. §-a szerint. A 2020–2022. évben felhalmozott, aktív időbeli elhatároláson lévő, esedékessé még nem tett moratóriumi kamattal (korábbi évek kamata) mit kell tenni? Függővé kell tenni (sztornótétellel: T 91 – K 39)? Esetleg értékvesztést kell elszámolni rá?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:382. §-a szerint az adós a hitelszerződést bármikor felmondhatja, a hitelező a törvényben rögzített feltételek mellett mondhatja fel. A kérdés nem utal arra, hogy mi indokolta a hitelszerződés felmondását, illetve azt az adós vagy a hitelező mondta fel. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalunk a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 154. §-a (1) bekezdésére, mely szerint: "A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni." Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Elmaradt haszon a lízingbe vevőnél

Kérdés: Egy ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi lízingügylet más hitelintézet általi kiváltásakor a lízingszerződésben rögzítetteknek megfelelően elmaradt haszon jogcímen a lízingcég 80 millió Ft összegű követelést állapított meg társaságunkkal szemben. A szerződésben elmaradt haszonként került rögzítésre, a számlázása kezelési költségként, tárgyi adómentes tételként történt meg áfa felszámítása nélkül, a lízingcég számlája alapján. Társaságunk hogyan könyveli helyesen ezt a tételt: az egyéb ráfordítások között egyfajta kártérítésként, a pénzügyi műveletek ráfordításai közt, mivel a lízingügylethez kapcsolódik, vagy bankköltségként (a számla kezelési költségként történt kiállítása miatt)?
Részlet a válaszából: […] Abból célszerű kiindulni, hogy az elmaradt hasznot számlázni kell, és olyan bevételként kimutatni, amely bevételben az elmaradt haszon valójában megtestesült volna, ha a tevékenység nem szűnik meg.A terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vállalkozónál az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Nem szokásos tevékenység, IFRS-ek alkalmazása

Kérdés: Ügyfélkörünkben merült fel kérdés a 2022. 10. 10-én esedékes Pénzügyi vállalkozások különadójával (Extraprofitadó) kapcsolatban: A Magyar Közlöny 2022. évi 118. számában megjelent 257/2022. kormányrendelet módosítja a korábbi – 93. számban megjelent – Pénzügyi vállalkozások különadója alapjának meghatározását, melyben az adó alapja:
"A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel."
Jól értelmezzük, hogy esetünkben (nem választottuk az IFRS-t) a Magyar Közlöny 93. számában megjelentekkel [197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet] ellentétben, nem kell az adó alapjának meghatározásánál az áruértékesítésből származó bevételt figyelembe venni, vagy ez csak azokra a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek az IFRS szerint vezetik a számviteli nyilvántartásaikat? Hogyan kell eljárni a nem IFRS szerint könyvelőnek a nem szokásos tevékenység keretében keletkezett szolgáltatásnyújtásból származó bevétel esetében?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 40/B. § (1) bekezdése értelmében az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő vállalkozó a Htv. szabályait a nettó árbevétel, az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke és az alvállalkozói teljesítések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Simplepay szolgáltatás minősítése

Kérdés: Cégünk vevőinek lehetősége van simplepay-en keresztül átutalni a vásárolt tétel árát. A simplepay szolgáltatásról kapunk kimutatást, számlát, és hetente megkapjuk a díjakkal csökkentett vételárainkat. A szolgáltató által számlázott összeg bankköltség vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre érdemileg nem tudunk válaszolni, mert abból nem derül ki, hogy milyen tevékenységet végez a simplepay-szolgáltató.Ha a simplepay-szolgáltató tevékenysége a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Hitelviszonyon alapuló kötelezettség

Kérdés: Mit kell érteni a "Hitelviszonyon alapuló kötelezettség" alatt?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a kérdező nem írta meg, mely jogszabályhoz kapcsolódóan tette fel kérdését. Így általános választ tudunk csak adni, illetve feltételezést.A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 6. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Vásárolt lejárt követelésekre befizetések

Kérdés: A pénzügyi vállalkozás hitelintézettől lejárt követeléseket vásárol. A követelést annak a vételárán az ügyfelekkel szemben követelésként, illetve az adóstól ténylegesen járó összeget a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatja. Az engedményezett (eredeti hitelszerződésben rögzített feltételekkel) követelés kamatozását tovább folytatja a tulajdonba kerülés után is. Ha erre a követelésre befizetés érkezik, mi a helyes elszámolási rend (a befizetés csak részlet, általa nem szűnik meg a tartozás): elszámolom a "saját időszak" alatt keletkezett kamatra (árbevételt eredményez), a vásárolt követelés bekerülési értékét csökkentem (árbevétel csak a bekerülési érték felett keletkezik)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak részben helytállóak, részben ellentétesek a jogszabályi előírásokkal.A vásárolt lejárt követeléseket azok vételárán a vásárolt és kapott követelések között kell kimutatni (a 365. számla alszámláin). A vásárolt lejárt követelésekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Mikrogazdálkodói beszámoló jövedéki adó hatálya alatt

Kérdés: Szőlő- és bortermeléssel foglalkozó társaság mikrogazdálkodói beszámolót készíthet-e, illetve köteles-e a beszámolóját könyvvizsgáltatni, lévén a szőlőbor jövedéki adó hatálya alá tartozó termék?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 9. §-ának (6a) bekezdése szerint nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót az európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti befektetési vállalkozás és a pénzügyiholding-vállalkozás.A (6) bekezdés előírásából viszont az következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Mikrogazdálkodói beszámoló koncessziót elnyert társaságnál

Kérdés: Szerencsejáték- és trafikkoncessziót elnyert társaság, ha megfelel a paramétereknek, készíthet-e mikrogazdálkodói beszámolót, és szükség van-e könyvvizsgálóra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 9. §-ának (6) bekezdése szerint mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha megfelel a törvényben rögzített feltételeknek. A (6a) bekezdés csak a befektetési vállalkozás és a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál

Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. § (1) bekezdése értelmében a Htv. 39. § (4)–(8) bekezdések szerinti módszerrel számított elábé és közvetített szolgáltatások együttes összegével (azaz korlátozottan, az árbevétel nagyságától függően, sávosan degresszív mértékben) lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
1
2
3
5