Fizetési meghagyásra fizetett összeg beszámítása

Kérdés: Követeléskezeléssel foglalkozó pénzügyi vállalkozás a nyilvántartásában szereplő követelésből – ami tőke, kamat és költség (összesen 1 millió forint) – egy részt fizetési meghagyás kibocsátásával (200 ezer forint tőke + járulékai) kíván behajtani. Az adós a jogerős FMH-ra megfizet 220 ezer forintot. Hogyan kell elszámolni a megfizetett összeget? Először a jogerős részre, vagy a teljes tartozás alapján a költség-kamat-tőke sorrend szerint?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz segítségül hívjuk a Ptk.-nak a több tartozás esetén az elszámolásra vonatkozó előírását.A Ptk. 6:46. §-a szerint, ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Számla hitelkártyás vásárláshoz

Kérdés: Szeretném megérteni, hogy hitelkártyás vásárlás esetén milyen számlát kell/lehet kiállítani, és azt milyen törvény vagy rendelet alapján. Nyomtatványboltokban a számlák készpénzes, egyszerűsített számla és számlatömb elnevezés alatt kaphatók. Melyik és mi alapján alkalmas a vásárlás vagy szolgáltatás kártyás fizetésekor történő számlázására? Az első két számla tartalmilag egyforma.
Részlet a válaszából: […] A számla fogalmát, illetve a számlázás szabályait az Áfa-tv. határozza meg. A jogszabály a számla, illetve az egyszerűsített számla fogalmakat különbözteti meg, általában ez utóbbit nevezi a köznyelv "készpénzes számlának". Az Áfa-tv. 168. § (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Kölcsön azonos tulajdonosú kft.-k között

Kérdés: Nyújthatnak-e kölcsönt az azonos tulajdonosú kft.-k egymásnak? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönszerződés szabályait a Ptk. 6:383-6:389. §-ai tartalmazzák. A 6:383. § szerint a kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Tulajdonosnak, más személynek adott kölcsön

Kérdés: 2017-ben átvettük egy kft. könyvelését. A cég évek óta nyereséges, 39 millió Ft az eredménytartaléka. A pénztárban, illetve a bankban képződött összeget a tulajdonosnak, illetve más magánszemélynek adja kölcsönbe. A kamatot elszámolják. Ez az eljárás megállja-e a helyét egy NAV-ellenőrzéskor, vagy adóelkerülésnek minősíthetik? Meddig lehet ezt folytatni? Alkalomszerűen alkalmazva elfogadható?
Részlet a válaszából: […] A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint a pénzkölcsön nyújtása olyan pénzügyi szolgáltatás, amelyet üzletszerűen csak pénzügyi intézmény végezhet. A kérdés szerinti kft. nem pénzügyi intézmény, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Csoportfinanszírozás az iparűzési adónál

Kérdés: Egy társaság több évvel ezelőtti megalakulása óta kizárólag úgynevezett csoportfinanszírozást végez, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (új Hpt.) 6. § (1) bekezdés 40. pont b) pont be) alpontja alapján pénzkölcsönnyújtásnak minősül. Az új Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján a hitel- és pénzkölcsönnyújtás üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Az új törvényben már nem szerepel a csoportfinanszírozás a kivételek között, és a csoportfinanszírozás is pénzkölcsönnyújtásnak minősül. A társaság más tevékenységet nem végez, de a csoportfinanszírozás révén jelentős bevételt realizál. Ebben az esetben a társaság üzletszerű tevékenységének minősül a csoportfinanszírozás, mely alapján a kft. pénzügyi vállalkozásnak tekinthető? A pénzügyi vállalkozásoknak nem az általános gyakorlat, hanem a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól alapján kell a beszámolójukat elkészíteniük. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy egy kizárólag csoportfinaszírozási tevékenységet (pénzügyi szolgáltatást) folytató gazdasági társaság tevékenysége alapján könyvvezetése és beszámolókészítése során a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet köteles-e alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vállalkozás az MNB nyilvántartására kötelezett-e! Végső soron arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy a társaság által a csoportfinanszírozás során keletkezett kamat és egyéb bevételei IPA-alapot képező bevételt képeznek-e vagy sem, és a megítélést milyen jogszabályi hivatkozással lehet alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A Htv. a helyi iparűzésiadóalap-számítás kiindulópontját képező nettó árbevétel fogalmát 52. §-a 22. pontjában definiálja. (A könyveiket az IFRS-ek szerint vezetők nettó árbevételét a Htv. a 40/C. §-ban és a 40/D. §-ban fogalmazza meg.) A Htv. 52. § 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja szerint: pénzügyi lízing a hitelintézetekr ő l és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyilízing-szerz ő dés alapján létrejött ügylet. A számviteli törvény nem különbözteti meg egymástól a nyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Kölcsön társaságok között

Kérdés: Kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló két társas vállalkozás milyen formában adhat kölcsönt egymásnak? Kamatmentesen van-e rá lehetőség? Milyen szerződés kell hozzá, hogy szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatásnak minősül, amelyet üzletszerűen csak engedéllyel lehet végezni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Mikrogazdálkodónál később fizetett kölcsönkamat

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság kölcsönt nyújt egy külföldi társaság részére, határozatlan ideig. A kölcsönszerződés alapján járó kamatot minden évben könyvelnie kell a társaságnak kamatbevételként az időbeli elhatárolásokkal szemben, vagy csak akkor kell bevételként kimutatni, ha a kamatot a kölcsönbe vevő megfizette?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönszerződéssel szemben alapvető követelmény egyrészt annak meghatározása, hogy a kölcsönt nyújtó mennyi időre, milyen összegben nyújtja a kölcsönt és milyen indokkal, másrészt meghatározni a kamat mértékét, a kamatfizetés időpontjait, továbbá a kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem gondolja helyesen. A kérdésben leírtak a jogszabályi előírások sorozatának a megsértését tükrözik.Ügyfele nem vehet fel csak úgy az euróbankszámláról osztalékelőleget készpénzben, még akkor sem, ha egyszemélyes társaság tulajdonosáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Hitelkövetelés-vásárlás

Kérdés: Egy újonnan létrejött gazdasági társaság megvásárol egy banktól egy ügyféllel szemben még le nem járt hitelkövetelést a kölcsönszerződés szerint járó kamatával együtt. Az ügyfél bankkal szembeni tartozása 100 M Ft, amelyet a bank 50 M Ft-ért ad el a társaságnak. Az ügyfél hitelkamat-kötelezettsége 10%. A felek a megállapodást háromoldalú szerződésben rögzítették. Hogyan kell a társaságnál a követelés vásárlását, az ügyfél általi megfizetését, törlesztését és a kamatot elszámolni? A társaság más tevékenységet nem végez, és további követelésvásárlást sem tervez. Ebben az esetben is tekinthető-e nem üzletszerűnek a követelésvásárlás?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés végével kezdjük. Ha a társaságot csak azért hozták létre, hogy egyetlen hitelkövetelést megvásároljon, akkor ezen tevékenysége nyilvánvalóan üzletszerű tevékenységnek tekintendő, különösen akkor, ha magát a követelést is kölcsönpénzből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
1
2
3
5