Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

8 találat a megadott követelésvásárlás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Követelésvásárlás ingatlan átvételével
Kérdés: Vállalkozásunk követelést vásárolt névérték (100 egység) alatt 20 egységért. Ezt a 36. számlacsoportban könyveltük, a különbözetet (80 egységet) a 0. Számlaosztályban vettük nyilvántartásba. A követelés megtérüléseként egy ingatlant vettünk át a kötelezettől 80 egységben. Az ingatlan vételárával szemben kivezettük a nyilvántartott követelést (20 egységet). Az ingatlan vételára és a nyilvántartott követelés közötti különbözetet (60 egység) a szállítóval szemben a 97. számlacsoportban könyveltük. A 0. Számlaosztályban nyilvántartott követelésünket (20 egység) elengedtük. A követeléssel tartozó vállalkozás kapcsolt vállalkozás. Helyes-e az ingatlanvásárlás kiegyenlítésének könyvelése? Az elengedett követelés (20 egység) könyvelése megjelenik-e a könyvelésben? Van-e társaságiadó-vonzata?
Részlet a válaszból: […]nyilvántartásba venni: T 03651 - K 04799 (80 egység).Az ingatlant nem a szállítóval szemben kell állományba venni, hanem a vásárolt belföldi követelésekkel szemben, mivel azt a kötelezett a tartozása fejében adta át: T 12 - K 3651 (80 egység). A vásárolt követelésszámlának a könyvelést követően Követel egyenlege lesz, amelyet az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének m) pontja alapján, mint a vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt összeget, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni (T 3651 - K 9781, 60 egység). Egyidejűleg a 0. Számlaosztályban nyilvántartott követelést (80 egység) a 60 egységgel csökkenteni kell: T 04799 - K 03651.Az előbbiek után a 0. Számlaosztályban kimutatott követelést elengedték. Ezen elengedést azonban csak a 0. Számlaosztályban lehet (kell) könyvelni: T 04799 - K 03651. Így közvetlenül a kérdező[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7848
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Követelésvásárlás az önkormányzatnál
Kérdés: Az önkormányzat x forintért követelést vásárolt, melynek a nyilvántartási értéke jóval több, mint a vételár. Hogyan kell könyvelnünk?
Részlet a válaszból: […]és T 0022 - K 053552Pénzügyi számvitelben egyéb ráfordításT 8435 - K 4213Pénzügyi teljesítés:Költségvetési számvitelben kiadásT 053553 - K 003Pénzügyi számvitelbenT 4213 - K 3311A vásárolt követelés nyilvántartásba vételeKöltségvetési számvitel szerint:T 094112 - K 0041Pénzügyi számvitel szerintT 3514 - K 9244 a kifizetett összeggel egyezőenEllenérték befolyik:Előírt követelésnek megfelelő összegKöltségvetési számvitelbenT 005 - K 094113Pénzügyi számvitelbenT 3311 - K 3514Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7812
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Vásárolt lejárt követelésekre befizetések
Kérdés: A pénzügyi vállalkozás hitelintézettől lejárt követeléseket vásárol. A követelést annak a vételárán az ügyfelekkel szemben követelésként, illetve az adóstól ténylegesen járó összeget a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatja. Az engedményezett (eredeti hitelszerződésben rögzített feltételekkel) követelés kamatozását tovább folytatja a tulajdonba kerülés után is. Ha erre a követelésre befizetés érkezik, mi a helyes elszámolási rend (a befizetés csak részlet, általa nem szűnik meg a tartozás): elszámolom a "saját időszak" alatt keletkezett kamatra (árbevételt eredményez), a vásárolt követelés bekerülési értékét csökkentem (árbevétel csak a bekerülési érték felett keletkezik)?
Részlet a válaszból: […]követelés kamatozását tovább folytatja az eredeti hitelszerződésben rögzített feltételekkel. Ezt megteheti, de az így számított kamatot - elkülönítetten - csak a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutathatja ki. Pénzügyi vállalkozásokra is vonatkozik a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §-ának (6) bekezdése, mely szerint a függővé tett kamat, kamatjellegű jutalék összegét nem lehet a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között elszámolni. [Függővé kell tenni azt a kamatot, amit az ügyfél (az adós) az esedékesség időpontjában nem fizet meg. A lejárt követelések adósa - jellemzően - csak a lejárt tartozását igyekszik teljesíteni!]A vásárolt követelésekre befolyt bevétel összegével a vásárolt követelés bekerülési értékét kell csökkenteni, amíg az eszközök között kimutatott követelés értéke (könyv szerinti értéke) el nem fogy. A vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét - az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének m) pontja szerint - a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni. (Amennyiben a vásárolt követelés könyv[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7642
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Követelésvásárlás szerződésének a módosítása
Kérdés: "A" társaság megvásárolta "B" cégtől annak a "C" társasággal szemben fennálló követelését. Az eredeti követelés kölcsöntartozás, 50 millió forint tőke és 10 millió forint kamat. A megállapodás szerint az "A" társaság a követelést 12 millió forint összegben szerzi meg. "A" társaság tulajdonosa "C" társaságnak, "A" társaság a követelésvásárlásról tájékoztatta a "C" társaságot. "A" társaság 12 millió forintos egyéb követelést mutat ki, a 0. Számlaosztályban pedig az 50+10 millió forintot. Ezt követően "A" társaság és "C" társaság a megállapodást módosítja. A tőke összegébe a kamat összegét is beszámítják, és a 60 millió forintot átszámítják devizára, az egyéb feltételeken is módosítanak. Felvetődő problémák: Az új megállapodás megváltoztatja-e az "A" társaságnál a követelés jogcímét, összegét? Az egyéb követelés tagi kölcsönné változik-e? Kell-e kezelni azt a tényt, hogy a követelés hosszú lejáratú? A 0. Számlaosztályban kell-e követni az új szerződés szerinti adatokat (devizában nyilvántartás, átértékelés)? A szerződés alapján kapott kamat pénzügyi bevétel vagy egyéb bevétel? "A" társaság a követelést a szerződés szerinti összegekkel egyezteti, figyelembe véve a közben keletkező kamatokat és pénzügyi teljesítéseket? A "C" társaságnál a kölcsön és kamat együttes összegében kölcsöntartozást kell kimutatni? Az analitikában a devizás elszámolást rögzíteni kell? Stb.
Részlet a válaszból: […]nem törleszti.A követelés engedményezésekor az engedményező ("B" cég) köteles az engedményes (A" társaság) rendelkezésére bocsátani azokat a dokumentumokat (az adott esetben elsősorban a "B" cég és "C" társaság közötti kölcsönszerződést), amelyekből megismerhető a kötelezett, a követelés jogcíme és összege, a visszafizetés garanciái, a törlesztések, a kamatfizetések esedékességei, összegei stb.Mivel az engedményezéssel "B" cég helyébe "A" társaság lépett, a "B" cég és "C" társaság által kötött kölcsönszerződést (elsősorban a fizetési feltételeket) "A" és "C" társaság módosíthatja közös megegyezéssel a Ptk. előírásainak figyelembevételével, a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával (6:382-6:389. §-ok).Ha "A" és "C" a kölcsönszerződést úgy módosítja, hogy forint helyett azt devizában kell visszafizetni, a kamatot devizában kell megfizetni, akkor a szerződésmódosítás időpontjában fennálló teljes kötelezettség összegére kiterjedően kell a módosítást végrehajtani. "C" társaságnál a könyvekben kimutatott kötelezettség összege a módosítás hatására változhat, és ennek megfelelően az "A" társaságnál is változik a 0. Számlaosztályban kimutatott követelés összege.Az "A" és "C" társaság közötti kölcsönszerződés módosítása nem változtatja meg az "A" társaságnál a követelés jogcímét (Vásárolt belföldi követelés az egyéb követelések között) és összegét sem, marad 12 millió forint. (Ezen összeg és a kölcsönszerződés között közvetlen kapcsolat nincs!)Az új módosult adatokat a 0. Számlaosztályban keresztül kell vezetni.Mivel a kölcsönszerződés jellegét tekintve nem változik, a fizetendő kamatot "C" társaságnál kamatráfordításként a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni, "A" társaságnál viszont csak akkor lesz a pénzügyi műveletek egyéb bevétele, ha a vásárolt követelés összege a megfizetett összegek miatt a 12 millió forintról nullára csökkent (a követelés vételárán belül külön nem lehet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7317
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Vásárolt követelés beszámításával ingatlan szerzése
Kérdés: "A" társaság 60 millió forintért megvásárolta "B" pénzintézet "C" magánszeméllyel szemben fennálló követelését (a követelés névértéke 200 millió forint, tőke és kamat). A követelés jelzáloggal volt biztosítva. A vásárlás után "C" magánszemély zálogjoggal biztosított ingatlanja árverésre került. Az "A" társaság követelésbeszámítással megszerezte az ingatlant 55 millió forintért. A végrehajtási költség 4 millió forint volt. A követelés értékéből mekkora részt kell kivezetni az ingatlan vételárával szemben? 55 vagy 55-4 millió forintot? (A végrehajtási költségeket a "C" magánszemélynek kellene fizetnie?) Hogyan kell elszámolni, ha az elkövetkező években pl. munkabérletiltásként sikerül a követelésünkből valamennyit érvényesíteni? Kell-e könyvelni járó kamatot? Vagy arányos részt? A követelésen megmaradó részre 100%-ban értékvesztést kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]követelése keletkezik "A" társaságnak a magánszeméllyel szemben. (Tehát nem a vételárba beszámított követelés összege csökken!)Az előbbiek figyelembevétele mellett az ingatlan vételára a követelésbeszámítás összegével egyezik meg (T 161 - K 455), és a beszámítás könyvelése (T 455 - K 3651), 55 millió forint összegben.Ha az árverési eljárást az "A" társaság kezdeményezte, akkor a végrehajtási költségeket is az "A" társaságnak kell állnia, amelyet viszont - mint az ingatlan megszerzése érdekében felmerült tételt - az ingatlan bekerülési értékében kell számításba venni (T 161 - K 384, 4799).A vásárolt követelés vételárából 5 millió forint marad (T 455 - K 3651) a követelés számlán, függetlenül attól, hogy a vásárolt követelés névértéke (200-55 =) 145 millió Ft. Ezt a követelést "A" társaságnak minősítenie kell, jellemzően a magánszemély fizetőkészsége, fizetőképessége (a követelés behajtásának lehetősége) számításba vételével. (Mivel a követelés jelenlegi névértéke közel harmincszorosa a kimutatott követelésnek, az értékvesztés-elszámolás jelenleg nem látszik indokoltnak.)Az "A" társaság pénzintézettől vásárolta meg a magánszeméllyel szemben fennálló követelését, a kölcsönszerződésből következik a magánszemély kamatfizetési kötelezettsége is. A magánszemély vagy törleszti a tőkét, és fizeti a kamatot, vagy nem! Amennyiben a magánszemély törleszti a tőkét, annak összegével a vele szemben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7287
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Követelésvásárlás csökkentő tétellel
Kérdés: "A" cég megvásárolta "B" cég tartozását. A vételár - mint bizonytalan követelés piaci értéke - a nominális összeg töredéke volt. A követelést "A" a fizetett vételáron tartja nyilván. Háromoldalú megállapodással "A" hozzájárulását adta, hogy követelésének egy részét "B"-től a szerződésbe belépő "C" átvállalja. Ezzel az átvállalt résszel "B" tartozása csökkent. Van-e ez esetben "A" cégre vonatkozóan bármilyen könyvelendő tétel, mivel sem a vásárolt követelés összértéke, sem annak vételára nem változott?
Részlet a válaszból: […]de akkor ezen követeléseket a "B" cég partnereitől lehet megvásárolni. Lehet az is, hogy a "B" cégnek vannak bizonytalan követelései, amelyeket az "A" cég vásárolt meg. Ez utóbbit igazolja vissza a szerződésbe belépő "C" cég, amely a követelés egy részét átvállalja.A kérdésre a válasz - az előbbiek figyelembevétele mellett - az, hogy ha az "A" cég követelést vásárolt, feltételezhetően nem egyet, hanem többet, akkor nem elegendő egy összegben kimutatni a vételárat, azt jellemzően a megvásárolt követelések eredeti, illetve törlesztéssel csökkentett eredeti értékük arányában indokolt megbontani és követelésenként külön-külön kimutatni. Ebből az következik, hogy ha "C" cég a követelések egy részét átvállalja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7283
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Követelésvásárlás ingatlanfedezettel
Kérdés: A társaság megvásárolja a banktól 100 egységért annak hitelezésből származó adós társasággal szemben fennálló követelését, amelynek értéke 200 egység. A követelés fedezete egy ingatlan megvásárlására - a bank és az adós társaság között - megkötött opciós szerződés, amely a követeléssel együtt a társaság tulajdonába került. Az opciós szerződés szerint az ingatlan fedezeti ára 150 egység. A társaság él az opciós jelleggel, és megvásárolja az ingatlant. Hogyan kell elszámolni a fen­tieket?
Részlet a válaszból: […]áfafizetési kötelezettség vonatkozásában - ebből következően - az a meghatározó, hogy az adós társaság élt-e az Áfa-tv. 88. §-ában említett választási jogával, azaz adókötelessé tette-e az ingatlanértékesítést. Ha igen, akkor az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján fordítottan adózik, azaz a kérdező társaságnak kell a fizetendő (és feltételezhetően a levonható) áfát megállapítania. Az adós társaságnak az ingatlan eladását 150 egységen kell számláznia, akár adómentesen, akár fordítottan adózik. A kérdező társaság könyvelése a számla alapján: T 161 - K 455, 150 egység.A kérdező társaságnak 100 egység lejárt követelése van[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6527
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Csomagban vásárolt követelések
Kérdés: Pénzügyi vállalkozás "bizonytalan" követeléseket vásárol csomagokban. A társaság könyveiben a vásárolt követelések vételára (az engedményezés ellenértéke), ügyfelekkel szembeni követelésként, a 0-s számlaosztályban pedig a teljes vásárolt követelés hátralévő, még nem törlesztett összege tőke, kamat megbontásban szerepel. A vásárolt követelés vételára csomagonként szerepelhet-e egy összegben a könyvekben, vagy pedig a csomagban szereplő ügyleteket egyedileg kell kimutatni? Melyik eljárás a helyes? Milyen törvényi előírásoknak nem felel meg a nem szabályos eljárás?
Részlet a válaszból: […]paraméterekkel rendelkező eszközöknél lehetséges, de a követelések nem ilyenek.A kérdésben szereplő esetre konkrét választ ad a pénzügyi vállalkozásokra is kötelezően alkalmazandó, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. §-ának (4)-(5) bekezdése. "Ha a pénzügyi intézmény vásárolt követelést értékesít, akkor a követelés könyv szerinti értéke és az eladási ár különbözetét kell - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként elszámolni. A követelést megvásárló pénzügyi intézmény a követelést annak vétel­árán köteles a könyveiben kimutatni az ügyfelekkel szembeni, illetve a hitelintézetekkel szembeni követelések között. Ezzel egyidejűleg a követelés - szerződés szerint az - adóstól járó, még nem törlesztett összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban is köteles a pénzügyi intézmény kimutatni."A jogszabályi előírások figyelembevétele mellett a csomagban vásárolt követeléseket elsődlegesen a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell egyedi követelésenként külön-külön kimutatni a követelés szerződés szerinti (még nem törlesztett) összegét, a szerződés szerint felszámított kamatát, az esetleges késedelmi kamatot, továbbá a követelés arányos vétel­árát.A követelés arányos vételárának meghatározásához a csomagban vásárolt követelések vételárát el kell osztani a csomagban lévő követelések - követelésenkénti - még nem törlesztett összegének, kamatának, késedelmi kamatának (egyedi szerződésenkénti követelés összegének) együttes értékével, és az így kapott értékkel meg kell szorozni az egyedi szerződés szerinti követelés összegét. A szorzás eredménye az egyedi követelés arányos vételára.A főkönyvi könyvelésben a csomagban vásárolt követeléseket - az előbbiek szerint meghatározott - arányos vételáron egyedileg kell nyilvántartani. Amennyiben az adós fizet, a fizetett összeggel az egyedileg kimutatott arányos vételárat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5999
Kapcsolódó tárgyszavak: ,